Bioszféra

Nem, ez biztosan nem.
Most találtam a neten a csicsörkét, valószínűleg ő lesz az.

?

Miért? Mikor írtam, hogy tujákkal teli focigyep van nálam? 

A beírásaid alapján nem gondoltam volna, hogy ilyen a kerted, de az irány nagyon jó.
Kemény ellenszél és önző antropocentrikusság vagyon nemcsak városban, de faluhelyen is, ha valaki nem vágja le kéthetente az árokparton a füvet. Nálunk volt, hogy a polgi küldött berregős embert ide, mert szúrta a szemét, no meg a közízlés... A "falusi folklórba" beépült állandó(!) motorzúgás (minden kerti munkát jó hangos géppel kell csinálni), az persze komfortzónán belüli mindenkinél. És az elhúzó darucsapatot ki hallja meg, a keresgélő harkályra ki figyel föl, a levelek hullásának játékos neszezésére ki figyel föl, a meglibbenő széllel érkező levegő illatát ki érzi? Nem fontos egyáltalán. Az álzöld faleveles zsákok látványa falusi utcákon egyenesen megdöbbentő. Elvitetik a magától lebomló tápanyagot, hogy helyette jól fölássák és megműtrágyázzák a veteményest. Ez a világ hamarosan összedűl, az ember vége lesz a természet egyedüli esélye.

Nálunk is azért már van jó pár "virág" is a gyepben, pl. százszorszép, gyermekláncfű (persze ezeket gaznak tartják, de a fű is egy gaz társulás, ha már itt tartunk...), amiket nem szedek ki, sőt a legkisebb gyerkőc nem is engedi, hogy lenyírjam eme virágokat, meg a feleségem szokott csinálni vegyes virágos kis kertet vegyes magkeverékből.  (a pásztortáskát pl. kihuzigálom azért).
Tavaly óta meg a lehulló falevelek kb. 20 %-át ott hagyom, mert az is eredetileg odavaló lenne, persze ez nem erdő, hanem kert, ezért egy ilyen aranyközéputat próbálok. Meg nem kell annyit összegyűjteni, zsákolni...  

Én nem szeretnék gyepet a kertembe, hanem virágos rétet

A két macskánkból az egyik eltűnt úgy egy hónapja, a másik meg sokat van bent, Két napja kinéztem az ablakon, mindenfelé rengeteg madár. Az egyik katángkórón(cikória?) kb. 10 tengelic csipegette a magokat, nem is sejtettem, hogy az is jó lehet valamire. Mellettük még egy jó csomó cinke más növényeken, meg egy általam nem ismert kismadárból még kettő: barna alap, fehér és zöldessárga foltok, verébhez hasonló. Ha valaki ismeri, ne fogja magát vissza

Kicsit én is röhögök magamban, hogy már két szomszédnál is én nyírom a füvet természetesen földig, mert úgy kérik, én meg megmondom őszintén, nem is tudom, mikor nyírtam magunknál utoljára, és ugyanakkora a füvem (najó, 2-4 cm-el magasabb)

Az is eszembe jutott (nem tudom, jól gondolom-e), de szerintem az elgazosodás is azért lehet, mert a füvet nem várjuk meg, hogy magot hozzon (perjék, csenkeszek), és persze, hogy nem terjed utána, csak az, amit nem szeretnénk. Most nyáron jobban megvártam, hogy bugásodjon, vagy füzéresedjen, hadd szórja a magokat, hátha.

Azért Hamvas Béla tudott valamit.... Egyébként ezt mondom én is a magam módján. A kényelem hajszolása fog minket kinyírni egyszer. Szellemi síkon már jó úton haladunk felé, de szerintem fizikailag is. 

1. A mindenható technokrata "tudás" ilyen és hasonló projektek ezreit köpi ki, főleg a "green business"jegyében.
Újabb rövid távon nagyot kaszálás. Ráadásul hatalmas PR haszonnal is jár.
Közben újabb problémahalmazokat indukál.

Erről Hamvas Béla sorai jutnak eszembe:
"A különös nem az, hogy a könnyítések között egyetlen állandó sincs. Sem eszköz nem volt, sem gép, amely ne mondott volna csődöt, nem volt elmélet, amely ne omlott volna össze, és tudás, amelynek biztonsága ne morzsolódott volna fel, és senki még nem szőtt maga körül olyan védelmet, amelyet ne téptek volna szét. A különös az, hogy nincsen könnyítés, amely ne lenne valamiképpen a valóság elől való kitérés. Talán lehetne, de ténylegesen annyira nincs, hogy az élet úgynevezett terhei könnyebbek, mint a súly, amit az ember a könnyítésekkel magára vesz."

2. Meg az ismerőseim, szomszédaim, akik még mindig ki vannak akadva a kertemre, amiben nem 2-3 cm-es fű nő, hanem vadoregánó-mezőtől kezdve sok minden más. Részemről (asszem Géczy Gábor is mondott ilyesmit), az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos része lenne, hogy a kerttel rendelkezők (ez akár a panelek között is lehet), kezdjenek el kis földi (ökológiai) paradicsomokat létrehozni.

3. Nemtom hogy állunk mostanában a degradálódó talajaink termésátlagával. Még nőnek némileg, vagy már csökkennek?
Kérdezném (bárkitől), hogy a trendekbe beleszámítják-e a CO2 növekedését (1980-340 ppm / 2023-424 ppm). Gyerekkoromban (80-as évek) volt egy rész a Deltában, ahol mutattak valami kalászost 600 ppm CO2-ben növekedni, ezek majd 2-szer akkorák voltak, mint a normál társaik.
Magyarul a pongyola megfogalmazásommal oda szeretnék kilyukadni, hogy a termésátlagok ~15-25%-al alacsonyabbak lehetnének az "eredeti" CO2 szinten?! Illetve ezzel számolnak-e tudósaink/mezőgazdászaink?

Ennek fizikai alapjával, a talajszerkezet állandó rombolásával, az agrárökológiából is jól ismert, intenzív talajművelési módszerek okozta globális eketalp effektussal - talajvédelem ügyben többek között - nincs mit kezdeni, amíg másodpercenként nő a lakosságszám...adott területről egyre több embert kell élelmezni...
Elmélet van dögivel.
Link
Gyakorlat csak jól finanszírozott megélhetési mintaprojektekben.... 

A  nitrogén  a  baktériumok  anyagcseréjét gyorsítja  fel, és  ha  nem  kiegyensúlyozott  a  talajbaktériumok  közössége,  akkor pl. a  jelen  lévő  szerves  anyagokból  is  termelhetnek  savakat.  Ezért  jobb  a "bio"  gazdálkodás,  tartamkísérletekben  még  gazdaságosabb is...  kiegyenlítettebb  termésekkel  és  kisebb vízigénnyel/jobb  vízmegtartással. David  Pimentel  tartamkísérleteit  érdemes  elolvasni.  Ezért gond  pl.,  ha az  állati  trágyában  gyógyszermaradék  van;  az ilyen  "tápanyag"  nem  csak  a  halastóban,  hanem  a  szántóföldön  is  érdekes  dolgokat  tud  művelni...  - azáltal,  hogy  borítja  a  mikrobiotát,  és  a  környezet  anyagcsere  folyamatait.  A  talaj  élő  komplex  rendszer,  ahol a  bacik  a  kaját  (N, P, S, K)  egymás  szájába  adogatják.  Ha  a  láncból  csak  egyet  kilövünk ( pl.  antibiotikummal,  amire  lehet  sokkal  érzékenyebb,  mint  a  mi  pocakunk  hétpróbás  bacijai,)  borulni  fog  a  lánc.
A  jó  megoldás  az  egészséges, nem  szétszántott, nem  széttrágyázott  talaj,  amin  esetleg  másodvetemény  is  van...  ne  verjetek  meg érte,  de  én  ezeket  olvastam.

Pimentel  és  társai  (2005): Organic  and  conventional  farming  systems: environmental  and  ecologic  issues.  Illinois.  Régebben  referáltam  itt  ebben  a  fórumban.

Jó kérdés. A CO2 kivonása, holott a technológia is környezetet szennyez, bár örölni lehet olyan villammotorral ami Hoover gát féle vizi energiából vagy napellemből nyerhető és a zuzalék mehet vonaton is ami detto áramtermelésból származik. Inkább ez is egy fajta mellékág avagy másodlagos csatorna, ami fokozza a körforgást.
--
Ettől függetlenül lehet talajjavító hatása vagy sem? 
Engem ez a kérdés foglalkoztat. 
"Az Amerikai Egyesült Államokban a gazdák egy új módszerrel próbálják javítani a talajaik egészségét: porrá zúzott vulkáni kőzetet juttatnak ki a földekre. A módszer nemcsak a talaj pH-értékét képes helyreállítani..."  

A talaj savanyodás létező jelenség.
Nem hiszem, hogy a mesterséges műtrágya évtizedekig vigan fenntartja a talaj egészségét, egyensúlyi állapotát. 
Igy ennek alapján van valós veszélye a folyamatos műtrágyázásnak:
"A felső talaj azonban nem képes ellensúlyozni az ammóniaalapú műtrágyák savasító hatását. Dr. Francisco Calderon, a Columbia-medencei Mezőgazdasági Kutatóközpont igazgatója szerint ez az évek során a pH-szint 5-re és az alá csökkent." 

Link


Véleményt kérnék. 
Ennek mennyire van valóság alapja vagy lehet benne ráció? 


Idézetek a cikkből:.. "A tanulmányok szerint a vulkanikus kőzetpor képes megemelni a kimerült talajok pH-értékét, javítva ezzel a termelékenységet. .."


.. "A légkörben lévő szén-dioxid a természetben reakcióba lép a vízzel, és egy gyenge savat képez. Ez a sav aztán a vulkáni kőzetben lévő ásványi anyagokkal kötődik össze, és tartósan eltávolítja a CO2-t a levegőből. A geokémikusok felfedezték, hogy ezt a természetes szénciklust fel lehet gyorsítani a kőzet összezúzásával, ami több reaktív felületet tár fel. Az Amerikai Geofizikusok Uniójának nemrég közzétett tanulmánya szerint az ERW 75 év alatt több mint 200 gigatonna CO2 megkötésére képes... "