Földtan

Kicsit utánanéztem a dolgoknak, s megpróbálok válaszolni a feltett kérdéseimre.
Az, hogy Európában hol vannak, vagy hol lehetnek ilyen helyek, ahol lehet valami, kérdésemre találtam egy olyan ábrát, amin az látható, hogy hol volt a közelmúltban valami az Alpok régiójában:

Map of the Cenozoic volcanic rocks of central Europe (green) and rift-related sedimentary basins (red) in the Alpine foreland.

Illetve találtam egy cikket errõl a Szlovákiai kitörésrõl:
Link

De várom a javító, bõvítõ hozzászólásokat a témával kapcsolatban

Köszönöm a kimerítõ választ, még egy kicsit visszatérnék a Közép-Szlovákiai Vulkáni Területre, mivel itt néhány százezer éve is volt vulkáni mûködés, és idézvén Dr. Szakács Sándort / Link /
"Fontos következménye a geokronológiai adatbázis alapján kirajzolódó fejlõdés-történetnek, hogy a legfiatalabb vulkáni megnyilvánulások területein (a Közép-Szlovákiai Vulkáni Területen és a Keleti Kárpátok délkeleti végénél) számolni lehet a vulkánosság folytatásával a jövõben is."
A Keleti Kárpátok helyzete világos, a Szlovákiai helyzet az már kevésbé, ez a vulkánosság is riftesedéshez, vagy gyenge forró ponthoz kötött, vagy valószínûleg mindkettõ jelen van...
Európa alatt lehet egy gyenge feláramlás, és ahol riftesedés indul meg ezt kihasználva egy kevés magma juthat fel idõnként...?
Mert ezek szerint itt tõlünk kissé északra geológiai idõmércén nézve abszolult nem régen volt ez a riftesedés.
Még annyit kérdeznék, hogy a Kárpát medencében, illetve Európában hol vannak illetve hol lehetnek olyan helyek majd a jövõben ahol kialakulhat riftesedés, és mi ennek az oka, tehát vannak potenciálisan "lehetséges" területek?

Hú, de jó, hogy jöttél és elmondtad! Köszönet!!!

esetekbe=esetekben

A csehországi helyzethez elõzetesen annyit érdemes tudni: a kontinentális lemezeket széttörõ riftesedés nem mindig olyan szépen, simán megy végbe, mint pl. a Vörös-tengernél. Gyakoribb, hogy a folyamat elindul, kissé elkezd vékonyodni a kéreg, de a két oldal nemigen távolodik egymástól, és soha nem jön létre új óceán. Az ilyen "hamvába holt", de néha azért meg-megmoccanó, kisebb földrengéseket gyakran produkáló riftek közül Európában legismertebb a Rajna-árok, Ázsiában pedig a Bajkál-tó árka. Bevallom, én sem tudtam, de utánaolvasva kiderült, hogy az ominózus csehországi terület (Chebi-medence) is ilyen képzõdmény: az eocénben és a miocénben is történt ott egy-egy gyenge próbálkozás a kéreg széttörésére, de mint látjuk, egy keskeny, lesüllyedt aljzatú (emiatt vastag üledékkel kitöltõdött) sávnál és a földrengéseknél többre nem futotta belõle. A riftesedés eredendõ oka pedig csakúgy, mint a Rajna-ároknál, itt is az Alpok felgyûrõdése miatt a tõle északra lévõ európai lemezre ható feszültség.

A dolgot az teszi érthetõvé, hogy "Eurázsiai-lemez" korántsem egységes tömb, a peremvidékei valójában kisebb-nagyobb lemeztöredékek mozaikjából állnak. A Kárpát-medence vulkanizmusát (és egyáltalán a medence kialakulását) az okozta, hogy az alattunk lévõ lemeztöredékek DNy-ról ÉK felé mozogtak, miközben az eredetileg tõlük ÉK-re meglévõ (õket az "õsi", masszív eurázsiai lemeztõl elválasztó) ún. Magura-óceán litoszférája az érkezõ kontinentális töredék alá bukott. Az alábukó lemez indította be a köpeny olvadását és a kontinentális kéreg kivékonyodását, ahonnan már egyenes az út a vulkanizmusig. Hogy az ilyen esetekbe szokásos andezit- és riolitvulkánokon kívül a bazalt is megjelenjen, ahhoz még egy, a klasszikus forró pontokéhoz hasonló, de önmagában gyengécskébb köpenybeli feláramlás hozzájárulása is kellett, ami az említett kéregkivékonyodásnak köszönhetõen gyengesége ellenére is bazaltlávát tudott a felszínre juttatni.

A szlovákiai vulkanikus területre ugyanez vonatkozik, hiszen az országhatár geológiailag semmit nem jelent, a túloldala éppúgy Kárpát-medence.

Ez a bizonyos szubdukció egyébként még nem teljesen lezárt történet, a Kárpátok DK-i kanyarja alatt még most is ott van egy alábukóban lévõ lemeztöredék - ez okozza arrafelé a rendszeres komoly földrengéseket (pl. 1977, Bukarest), és ennek köszönhetõ, hogy a Hargitában is vannak igen fiatal, pár tízezer éves vulkánok.

A B-felvidékiek tektonikus repedéseken felemelkedett magmából keletkeztek, úgy tudom. A fracia meg a német terület a elvileg kisebb forrópontos eredetû, ha jól tudom. A többire tippem sincs.

És mi okozhatja ezeket a magmafeláramlásokat itt az Eurázsiai lemez mondhatni közepén?
Ezeknek a közelmúltben mûködött vulkánoknak mi lehetett a kiváltó oka, hiszen nem lemezszegélyen vannak?
Illetve ha már itt tartunk, mi okozhatta néhány millió éve a bazaltvulkanizmust a Kárpát medencében, vagy a szlovákoknál is van egy fiatal vulkanikus terület, az hogyan jöhetett létre?

Annyira nem túl régi a vulkanizmus a cseheknél, bár az Eifel utolsó kitörése fiatalabb, de földtanilag közelmúlt az a néhány tízeezr év, szóval simán lehet még alatta aktív magmaáramlás. Egyébként pont itt van az utolsóként aktív (35.000 éve mûködött utoljára) cseh vulkán is :-)
Az Eifelt már említettem, de van hasonló a franciáknál (Chaine de Puys) is kb az Eifellel egyidõs kitörések voltak, bár itt a legutolsó kb 4000 éves. Valalmi hasonló, de kisebb a spanyoloknál is van, az régebbi.

Több, mint 10.000 kicsike földrengés volt a cseh-bajor határon 3 nap alatt:
Link