Hydroinfo
Minden világos. 
A teljes igazság kedvéért meg kell írni, hogy Gönyûn nem lehetséges gátszakadás, minthogy az egész község magasparton feküdvén, nincs is gát.
A Szigetközzel más a helyzet, az majdnem teljesen körbe van véve töltéssel. Az egész területe az árvízi szint alatt fekszik, olyan, mint egy kis Hollandia. 1954-ben pont ezért következhetett be a katasztrofális ár a Szigetközben. Ásványrárónál megroggyant az átázott, régi töltés (melyet állítólag valami ürgeféle állat járatai is át meg átfúrtak). A dühöngõ, szennyes áradat végigszáguldott az alsó Szigetközön, elöntve az összes községet. A régi házak mind tönkrementek az elöntés alatt, hogy emberéletben esett-e kár, nem tudom.
Gyõr szigetközi városrészét, Révfalut északról körtöltés védte az árvíztõl. Ennél pár napra megtorpant az ár, de aztán ez a gát is hirtelen átszakadt, és a víz, mint valami kis cunami, betört Révfaluba. Olyan gyorsan történt mindez, hogy többen fákra másztak fel a rohanó áradat elõl, mely a beszámolók szerint úgy jött, mintha hordók görögtek volna elõre az utcán.
Mivel Révfalu a gyõri medencében, azaz a Szigetköz legmélyebb pontján van, itt a vízmagasság elérte a 3-4 métert: a földszintes házaknak ereszcsatornájáig ért helyenként.
A víz levonulása után mind az érintett szigetközi falvakat, mind Gyõr-Révfalut újjá kellett építeni.
Hozzá kell tenni, hogy 1954-ben a késõ tél, valamint a tavasz is igen csapadékos volt, és az alpesi hótömegek olvadása, párosulva a hûvös, esõs tavasz és kora nyár csapadékmennyiségeivel, hozta létre a rendkívüli dunai árvizet. Érdekes tény, hogy az 1954-es árvízkatasztrófa idején a Duna vízállása jó néhány deciméterrel elmaradt a 2002-es, vagy akár a mostanra várható maximális vízszintektõl. Ellenben nagyon elhúzódó volt az ár, ezért a töltések átáztak.
A történtekbõl a korabeli vízügy levonta a tanulságot, és az elöregedett, rosszul megkonstruált szigetközi gátakat hamarosan újakra cserélték. Így az 1965-ös, az '54-es árnál magasabban tetõzõ, s igen elhúzódó árvíznél nem a szigetközi, hanem a csallóközi oldalon szakított a Duna. Ott nagy pusztítást is végzett az ár, viszont a gátszakadás következtében a szigetközi oldal töltései tehermentesültek.
A mostani áradatot -legalábbis nagyon remélem- jól megépített, karbantartott gátak fogadják majd Szigetköznél. Bár a tetõzés rendkívül magas lesz, az ár levonulása elég gyorsnak ígérkezik. Erõsen bízom benne, hogy -2002-höz hasonlóan- ezúttal sem lesz semmi komolyabb baj errefelé.
A teljes igazság kedvéért meg kell írni, hogy Gönyûn nem lehetséges gátszakadás, minthogy az egész község magasparton feküdvén, nincs is gát.
A Szigetközzel más a helyzet, az majdnem teljesen körbe van véve töltéssel. Az egész területe az árvízi szint alatt fekszik, olyan, mint egy kis Hollandia. 1954-ben pont ezért következhetett be a katasztrofális ár a Szigetközben. Ásványrárónál megroggyant az átázott, régi töltés (melyet állítólag valami ürgeféle állat járatai is át meg átfúrtak). A dühöngõ, szennyes áradat végigszáguldott az alsó Szigetközön, elöntve az összes községet. A régi házak mind tönkrementek az elöntés alatt, hogy emberéletben esett-e kár, nem tudom.
Gyõr szigetközi városrészét, Révfalut északról körtöltés védte az árvíztõl. Ennél pár napra megtorpant az ár, de aztán ez a gát is hirtelen átszakadt, és a víz, mint valami kis cunami, betört Révfaluba. Olyan gyorsan történt mindez, hogy többen fákra másztak fel a rohanó áradat elõl, mely a beszámolók szerint úgy jött, mintha hordók görögtek volna elõre az utcán.
Mivel Révfalu a gyõri medencében, azaz a Szigetköz legmélyebb pontján van, itt a vízmagasság elérte a 3-4 métert: a földszintes házaknak ereszcsatornájáig ért helyenként.
A víz levonulása után mind az érintett szigetközi falvakat, mind Gyõr-Révfalut újjá kellett építeni.
Hozzá kell tenni, hogy 1954-ben a késõ tél, valamint a tavasz is igen csapadékos volt, és az alpesi hótömegek olvadása, párosulva a hûvös, esõs tavasz és kora nyár csapadékmennyiségeivel, hozta létre a rendkívüli dunai árvizet. Érdekes tény, hogy az 1954-es árvízkatasztrófa idején a Duna vízállása jó néhány deciméterrel elmaradt a 2002-es, vagy akár a mostanra várható maximális vízszintektõl. Ellenben nagyon elhúzódó volt az ár, ezért a töltések átáztak.
A történtekbõl a korabeli vízügy levonta a tanulságot, és az elöregedett, rosszul megkonstruált szigetközi gátakat hamarosan újakra cserélték. Így az 1965-ös, az '54-es árnál magasabban tetõzõ, s igen elhúzódó árvíznél nem a szigetközi, hanem a csallóközi oldalon szakított a Duna. Ott nagy pusztítást is végzett az ár, viszont a gátszakadás következtében a szigetközi oldal töltései tehermentesültek.
A mostani áradatot -legalábbis nagyon remélem- jól megépített, karbantartott gátak fogadják majd Szigetköznél. Bár a tetõzés rendkívül magas lesz, az ár levonulása elég gyorsnak ígérkezik. Erõsen bízom benne, hogy -2002-höz hasonlóan- ezúttal sem lesz semmi komolyabb baj errefelé.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188202 - 2013-06-04 11:24:46)
Minél közelebb megyünk egy vízfolyás forrásvidékéhez, annál nagyobb valószínûséggel fordulhat elõ az adott területen árvíz. Ezért nehezebb védekezni az árvíz ellen Passauban, mint például Dunaújvárosban.
Példa: az irodánk melletti patak minden nyáron kétszer-háromszor kiönt a medrébõl a zivatarok után egy-két órára, de ez igazából senkit nem érdekel, mert kárt nem okoz.
Viszont ha Gönyûnél ötven év alatt egyszer kiöntene a Duna (szakítaná a gátakat), akkor az a mindent visz kategória lenne.
Németországban már vályogházak sem lehetnek túl nagy számban (legalábbis a képek alapján), ellenben a Szigetközben még jó néhányat lehet találni, amelyben laknak is).
Minél közelebb megyünk egy vízfolyás forrásvidékéhez, annál nagyobb valószínûséggel fordulhat elõ az adott területen árvíz. Ezért nehezebb védekezni az árvíz ellen Passauban, mint például Dunaújvárosban.
Példa: az irodánk melletti patak minden nyáron kétszer-háromszor kiönt a medrébõl a zivatarok után egy-két órára, de ez igazából senkit nem érdekel, mert kárt nem okoz.
Viszont ha Gönyûnél ötven év alatt egyszer kiöntene a Duna (szakítaná a gátakat), akkor az a mindent visz kategória lenne.
Németországban már vályogházak sem lehetnek túl nagy számban (legalábbis a képek alapján), ellenben a Szigetközben még jó néhányat lehet találni, amelyben laknak is).
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188198 - 2013-06-04 11:05:43)
A német vízügy tökéletesen tisztában van a védmûveik védelmi képességével. Több javaslatot tettek már vagy két évtizede a középszinttájon vésztározók építésére, de a környezetvédõk nyomására a terveket ejtették. Ezek után pár évvel elöntötte a Rajna Köln belvárosát. Akkor a környezetvédõk mélyen hallgattak, hogy õk érték el azt a katasztrófát. Sajnos azt lehet mondani, hogy katasztrófának kell történnie ahhoz, hogy árvízvédelem terén érdemi beavatkozások indulhassanak el.
A német vízügy tökéletesen tisztában van a védmûveik védelmi képességével. Több javaslatot tettek már vagy két évtizede a középszinttájon vésztározók építésére, de a környezetvédõk nyomására a terveket ejtették. Ezek után pár évvel elöntötte a Rajna Köln belvárosát. Akkor a környezetvédõk mélyen hallgattak, hogy õk érték el azt a katasztrófát. Sajnos azt lehet mondani, hogy katasztrófának kell történnie ahhoz, hogy árvízvédelem terén érdemi beavatkozások indulhassanak el.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188192 - 2013-06-04 10:33:23)
Ha úgy érted, hogy a -teszem azt- 1729-ben bekarcolt vonalat elérõ vízszint akkoriban nagyobb vízhozamot jelentett, mint most, akkor igazad van.
A gátak közé szorított, parttalan szétterülésében megakadályozott víztömeg nyilván magasabbra emelkedik. Azt mondják, az is baj, hogy az urbanizáció miatt nagy területek le vannak aszfaltozva, betonozva, ezért itt a víznek talajba való leszivárgása akadályoztatott. Ennek következtében az rapidan lefolyik a lejtõs felszíneken, az árvízi csúcsok magasabbak, ellenben rövidebb idõtartamúak lesznek.
A passau-i képeket látva az ember azon gondolkodik, vajon a német vízügy nem mûködik megfelelõen, vagy nem is lehetséges az ilyen árvizek ellen védekezni egyáltalán.
Az tény, hogy a középsõ folyószakaszra (Kárpát-medence) érve az árvízi csúcsok ellaposodnak.
Biztos, hogy ilyen mértékû elöntés nálunk szinte elképzelhetetlen. Gyõrben, vagy Szegeden nem csónakáznak a város utcáin. Hogy ez mennyiben köszönhetõ az elõbbi jelenségnek, ill. a hazai folyószabályozásnak, vízügynek, nem tudnám megmondani. Ha ez utóbbinak köszönhetõ, le a kalappal elõtte! [esõ]
Ja, még annyit, hogy az ilyen közlések: 1000 év legmelegebb júliusa, 1000 év legenyhébb tele szintén ellenõrizhetetlenek. Standard mérések híján, talán a nagyon öreg fák évgyûrûinek vizsgálatából lehet következtetéseket levonni, ezek azonban szükségszerûen bizonytalanok.
Ha úgy érted, hogy a -teszem azt- 1729-ben bekarcolt vonalat elérõ vízszint akkoriban nagyobb vízhozamot jelentett, mint most, akkor igazad van.
A gátak közé szorított, parttalan szétterülésében megakadályozott víztömeg nyilván magasabbra emelkedik. Azt mondják, az is baj, hogy az urbanizáció miatt nagy területek le vannak aszfaltozva, betonozva, ezért itt a víznek talajba való leszivárgása akadályoztatott. Ennek következtében az rapidan lefolyik a lejtõs felszíneken, az árvízi csúcsok magasabbak, ellenben rövidebb idõtartamúak lesznek.
A passau-i képeket látva az ember azon gondolkodik, vajon a német vízügy nem mûködik megfelelõen, vagy nem is lehetséges az ilyen árvizek ellen védekezni egyáltalán.
Az tény, hogy a középsõ folyószakaszra (Kárpát-medence) érve az árvízi csúcsok ellaposodnak.
Biztos, hogy ilyen mértékû elöntés nálunk szinte elképzelhetetlen. Gyõrben, vagy Szegeden nem csónakáznak a város utcáin. Hogy ez mennyiben köszönhetõ az elõbbi jelenségnek, ill. a hazai folyószabályozásnak, vízügynek, nem tudnám megmondani. Ha ez utóbbinak köszönhetõ, le a kalappal elõtte! [esõ]
Ja, még annyit, hogy az ilyen közlések: 1000 év legmelegebb júliusa, 1000 év legenyhébb tele szintén ellenõrizhetetlenek. Standard mérések híján, talán a nagyon öreg fák évgyûrûinek vizsgálatából lehet következtetéseket levonni, ezek azonban szükségszerûen bizonytalanok.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188190 - 2013-06-04 10:31:24)
Szóval még egyszer:
Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a múltban milyen magasan volt a víz teteje. Lehet, hogy ma egy magasabb vízállás jóval kisebb vízhozamot jelent a szabályozások által kialakított szûkebb medrek miatt, mint ahogy írod. (Szerintem is inkább vízhozamot kéne nézni egyébként.)
De tekintsünk el a vízhozamtól, meg a meder alakjától, és nézzük pusztán a vízállást. Azt ugye úgy mérjük, hogy a mércérõl leolvassuk, a mércének a nullpontja pedig egy fix tengerszint feletti magasságon van. Ha ez a nullpont 500 év alatt nem változott, akkor az adatok összehasonlíthatóak egymással. Amit nem tehetünk meg, az az, hogy a vízállásból ugyanazzal a képlettel számoljuk ki a vízhozamot a teljes adatsorra. Hisz egy szabályozás, mederátalakítás egyenes következménye, hogy a kettõ közötti arányossági tényezõ megváltozik.
Márkó jól írta le egyébként a helyzetet.
Floo: egyébként egy szabályozatlan folyó esetében szerintem épp alacsonyabb lenne a vízállás ugyanakkora vízhozam esetén, hiszen nincsenek gátak, amelyek szûk keresztmetszetben tartanák a vizet, az árhullám szétterülne az ártéren. (Egy-egy nagy tiszai árhullám esetén pl. szinte az egész Nagykunság, vagy a Rétköz víz alá tudott kerülni, vagy a Dunai árhullámok a mai pesti területet pl. 1000 éve simán beterítették kb. a mai Kistarcsáig.)
Szóval még egyszer:
Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a múltban milyen magasan volt a víz teteje. Lehet, hogy ma egy magasabb vízállás jóval kisebb vízhozamot jelent a szabályozások által kialakított szûkebb medrek miatt, mint ahogy írod. (Szerintem is inkább vízhozamot kéne nézni egyébként.)
De tekintsünk el a vízhozamtól, meg a meder alakjától, és nézzük pusztán a vízállást. Azt ugye úgy mérjük, hogy a mércérõl leolvassuk, a mércének a nullpontja pedig egy fix tengerszint feletti magasságon van. Ha ez a nullpont 500 év alatt nem változott, akkor az adatok összehasonlíthatóak egymással. Amit nem tehetünk meg, az az, hogy a vízállásból ugyanazzal a képlettel számoljuk ki a vízhozamot a teljes adatsorra. Hisz egy szabályozás, mederátalakítás egyenes következménye, hogy a kettõ közötti arányossági tényezõ megváltozik.
Márkó jól írta le egyébként a helyzetet.
Floo: egyébként egy szabályozatlan folyó esetében szerintem épp alacsonyabb lenne a vízállás ugyanakkora vízhozam esetén, hiszen nincsenek gátak, amelyek szûk keresztmetszetben tartanák a vizet, az árhullám szétterülne az ártéren. (Egy-egy nagy tiszai árhullám esetén pl. szinte az egész Nagykunság, vagy a Rétköz víz alá tudott kerülni, vagy a Dunai árhullámok a mai pesti területet pl. 1000 éve simán beterítették kb. a mai Kistarcsáig.)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188189 - 2013-06-04 10:16:3
A max. árvízszintekkel ott is baj van, hogy az árvízmentesítési idõszak elõtt az árvizek nem voltak gátak közé szorítva, így lényegesen nagyobb területen folyhattak szét, ami azonos vízhozam mellett alacsonyabb max. szinteket és ellapultabb árhullámokat okozott. Az árvízmentesítést csak erõs központi hatalom mellett rendszer szintû tervek alapján lehet kiépíteni, a helyi árvízmentesítéseknek sok eredménye és hatása max. vízszintekre nem lehetett. Azt nem tartom valószínûnek, hogy a fejedelemségekre széttagolt német területeken az árvízszinteket befolyásoló árvízvédelmi rendszert lehetett volna kiépíteni és fõleg üzemeltetni.
Beragadt ciklon: Bár nem okozott árvizet, de a 80-as évek végén(?), 90-es évek elején(?) egy nyár elején hetekig felettünk halódott egy sekély ciklon. Értsd: 2-3 héten keresztül. Gombászkorszakom miatt emlékszem rá: akkoriban csak azért figyeltem az idõjárást.
Szerk: most látom, hogy Floo megelõzött
Szerk-2: Hogyan mérték (?)régen a maximális árvízszinteket: Bevésték az épületek falába, mint Budán: Eddig ért a víz az úr .... évében.
A max. árvízszintekkel ott is baj van, hogy az árvízmentesítési idõszak elõtt az árvizek nem voltak gátak közé szorítva, így lényegesen nagyobb területen folyhattak szét, ami azonos vízhozam mellett alacsonyabb max. szinteket és ellapultabb árhullámokat okozott. Az árvízmentesítést csak erõs központi hatalom mellett rendszer szintû tervek alapján lehet kiépíteni, a helyi árvízmentesítéseknek sok eredménye és hatása max. vízszintekre nem lehetett. Azt nem tartom valószínûnek, hogy a fejedelemségekre széttagolt német területeken az árvízszinteket befolyásoló árvízvédelmi rendszert lehetett volna kiépíteni és fõleg üzemeltetni.
Beragadt ciklon: Bár nem okozott árvizet, de a 80-as évek végén(?), 90-es évek elején(?) egy nyár elején hetekig felettünk halódott egy sekély ciklon. Értsd: 2-3 héten keresztül. Gombászkorszakom miatt emlékszem rá: akkoriban csak azért figyeltem az idõjárást.
Szerk: most látom, hogy Floo megelõzött
Szerk-2: Hogyan mérték (?)régen a maximális árvízszinteket: Bevésték az épületek falába, mint Budán: Eddig ért a víz az úr .... évében.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188188 - 2013-06-04 10:11:44)
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a folyók szabályozva lettek, elvileg ez a mostani vízállás egy szabályozatlan folyón még nagyobb lenne!
Felmerül a kérdés, ha a vízállás esetén kételkedünk abban, hogy mennyire megbízható egy 200-300-400 évvel ezelõtti vízállás adat, akkor a az nem merül fel senkiben, hogy vajon hõmérséklet és a csapadék mérésben is standard feltételek voltak-e a múltban?
Ugyanolyan magasságban, ugyanolyan helyen, ugyanolyan mûszerrel, ugyanabban az idõben, ugyanolyan árnyékolási technikákkal?
Szerintem mindenkinek égnek állna a haja, ha látnánk, hogy 50-100-150-200 évvel ezelõtt hogyan és miket méregettek!
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a folyók szabályozva lettek, elvileg ez a mostani vízállás egy szabályozatlan folyón még nagyobb lenne!
Felmerül a kérdés, ha a vízállás esetén kételkedünk abban, hogy mennyire megbízható egy 200-300-400 évvel ezelõtti vízállás adat, akkor a az nem merül fel senkiben, hogy vajon hõmérséklet és a csapadék mérésben is standard feltételek voltak-e a múltban?
Ugyanolyan magasságban, ugyanolyan helyen, ugyanolyan mûszerrel, ugyanabban az idõben, ugyanolyan árnyékolási technikákkal?
Szerintem mindenkinek égnek állna a haja, ha látnánk, hogy 50-100-150-200 évvel ezelõtt hogyan és miket méregettek!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188187 - 2013-06-04 10:09:42)
A medernek épp, hogy a legmeghatározóbb szerepe van! Ha nincs nagy ártér akkor is magasabba folyó vízállása. Fõleg úgy ha gát is van a folyó mentén. Ha nem lenne ott a gát szétterülne a víz, de így a mederben tartja magasabb vízállással. Árvizeknél inkább vízhozamot kellene nézni, mintsem vízmagasságot. 500 év alatt meg nincs olyan, hogy minden tényezõ változatlan maradt volna. ugyanott ugyanakkora gát, ugyanolyan mély és széles meder...
Nincs olyan, ami jobban torzítaná a valóságot, mint a Statisztika.
A medernek épp, hogy a legmeghatározóbb szerepe van! Ha nincs nagy ártér akkor is magasabba folyó vízállása. Fõleg úgy ha gát is van a folyó mentén. Ha nem lenne ott a gát szétterülne a víz, de így a mederben tartja magasabb vízállással. Árvizeknél inkább vízhozamot kellene nézni, mintsem vízmagasságot. 500 év alatt meg nincs olyan, hogy minden tényezõ változatlan maradt volna. ugyanott ugyanakkora gát, ugyanolyan mély és széles meder...
Nincs olyan, ami jobban torzítaná a valóságot, mint a Statisztika.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188186 - 2013-06-04 10:09:35)
A Duna ott felsõszakasz jellegû, nagy mederátalakítás nem történt. Jelentõs mederszûkülés közép- és alsószakasz jellegû szakaszokon történt a szabályozások során, pl. nálunk. Véleményem szerint helytálló egy ilyen hosszú idõsor ott, míg nálunk már kevésbé mondhatnánk el ezt pl. a Tiszán.
A Duna ott felsõszakasz jellegû, nagy mederátalakítás nem történt. Jelentõs mederszûkülés közép- és alsószakasz jellegû szakaszokon történt a szabályozások során, pl. nálunk. Véleményem szerint helytálló egy ilyen hosszú idõsor ott, míg nálunk már kevésbé mondhatnánk el ezt pl. a Tiszán.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188185 - 2013-06-04 10:08:44)
Értem, hogy mire gondoltok, de megfogalmazom másképp a sajátomat (mert talán félreérthetõ lett):
Szóval: ha 500 éve, meg ma is megmérik egy-egy vízállás tengerszint feletti magasságát, és azt látják, hogy ugyanannyi, akkor az a vízmércén is ugyanannyi lesz (ha az 500 év alatt nem nyúltak a vízmércéhez).
Valóban nem árt tudni, hogy pl. hogy mértek 1501-ben akár tengerszint feletti magasságot, illetve meg kéne nézni magát az "állomástörténetet" is, ha van ilyen. De ha jól emlékszem, már akkor is létezett földmérés, tehát tartom, hogy olyan nagyon nagy hibák akkor már nem voltak a vízmérésben. (Passau ráadásul hegyek között van, tehát ott maga az ártér sem változhatott túl nagy mértékben.)
Sze: becko8:
Passau óvárosa (ami ráadásul a városnak nem is csak egy pici része) pl. alig változott a középkor óta, nem véletlenül az egyik legszebbnek tartott város talán egész Európában, kb. egybefüggõ mûemlék az egész. (Ha lesz sok pénzem, tuti elmegyek oda, anyum már volt ott egyszer régen.)
A másik, hogy ne keverjük a vízhozamot a vízállással (legalábbis ezt vélem felfedezni). A vízállásrekord nem jelent vízhozamrekordot, és a vízhozamrekord nem jelent vízállásrekordot. Nagyjából ezt írod Te is, de a sajtó vízállás-rekordról beszél. Én sem azt mondom, hogy most tuti rekord van, csak azt, hogy ha 1501 óta mérték a vízállást, akkor valószínûnek tartom, hogy 1501 óta ugyanott van a vízmérce nullpontja, másképp nem lenne értelme mérni sem. (Ha valamiért valamikor megváltoztatták a nullpont helyét, ami szerintem butaság lenne, akkor az adatsor csak attól kezdve lehet elfogadható.)
Értem, hogy mire gondoltok, de megfogalmazom másképp a sajátomat (mert talán félreérthetõ lett):
Szóval: ha 500 éve, meg ma is megmérik egy-egy vízállás tengerszint feletti magasságát, és azt látják, hogy ugyanannyi, akkor az a vízmércén is ugyanannyi lesz (ha az 500 év alatt nem nyúltak a vízmércéhez).
Valóban nem árt tudni, hogy pl. hogy mértek 1501-ben akár tengerszint feletti magasságot, illetve meg kéne nézni magát az "állomástörténetet" is, ha van ilyen. De ha jól emlékszem, már akkor is létezett földmérés, tehát tartom, hogy olyan nagyon nagy hibák akkor már nem voltak a vízmérésben. (Passau ráadásul hegyek között van, tehát ott maga az ártér sem változhatott túl nagy mértékben.)
Sze: becko8:
Passau óvárosa (ami ráadásul a városnak nem is csak egy pici része) pl. alig változott a középkor óta, nem véletlenül az egyik legszebbnek tartott város talán egész Európában, kb. egybefüggõ mûemlék az egész. (Ha lesz sok pénzem, tuti elmegyek oda, anyum már volt ott egyszer régen.)
A másik, hogy ne keverjük a vízhozamot a vízállással (legalábbis ezt vélem felfedezni). A vízállásrekord nem jelent vízhozamrekordot, és a vízhozamrekord nem jelent vízállásrekordot. Nagyjából ezt írod Te is, de a sajtó vízállás-rekordról beszél. Én sem azt mondom, hogy most tuti rekord van, csak azt, hogy ha 1501 óta mérték a vízállást, akkor valószínûnek tartom, hogy 1501 óta ugyanott van a vízmérce nullpontja, másképp nem lenne értelme mérni sem. (Ha valamiért valamikor megváltoztatták a nullpont helyét, ami szerintem butaság lenne, akkor az adatsor csak attól kezdve lehet elfogadható.)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188184 - 2013-06-04 10:02:3
De vajon össze lehet hasonlítani az 500 évvel ezelõtti mérést a mostanival...?
Lehet egy öreg templom oldalán ott a jelzés, hogy ilyen magas volt a víz, de az a víz ugyanazon gátak között folyt, ugyanazon tereptárgyak, házak, utcák, stb. voltak, valószínûleg nem...
Valószínû, bár nem tudom, de most sokkal szûkebb helyen kell elfolynia az adott vízmennyiségnek mint akkor, tehát ez magasabb vízállást eredményez, tehát elképzelhetõ, hogy az 500 évvel ezelõtti áradás volt nagyobb, volt nagyobb vízhozama...Nem tudom csak találgatok, de valóban kár mindig rekordokat hajhásznunk...
Az jut eszembe az árvíz kapcsán, hogy néhány ezer évvel a Nílus rendszeres éves áradásait az Egyiptomiak milyen szépen ki tudták használni, és mennyire is szükség volt rá... manapság meg csak igyekszünk minél gyorsabban elvezetni a vizet... hát...
De vajon össze lehet hasonlítani az 500 évvel ezelõtti mérést a mostanival...?
Lehet egy öreg templom oldalán ott a jelzés, hogy ilyen magas volt a víz, de az a víz ugyanazon gátak között folyt, ugyanazon tereptárgyak, házak, utcák, stb. voltak, valószínûleg nem...
Valószínû, bár nem tudom, de most sokkal szûkebb helyen kell elfolynia az adott vízmennyiségnek mint akkor, tehát ez magasabb vízállást eredményez, tehát elképzelhetõ, hogy az 500 évvel ezelõtti áradás volt nagyobb, volt nagyobb vízhozama...Nem tudom csak találgatok, de valóban kár mindig rekordokat hajhásznunk...
Az jut eszembe az árvíz kapcsán, hogy néhány ezer évvel a Nílus rendszeres éves áradásait az Egyiptomiak milyen szépen ki tudták használni, és mennyire is szükség volt rá... manapság meg csak igyekszünk minél gyorsabban elvezetni a vizet... hát...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188183 - 2013-06-04 09:57:12)
Éppen azért ültem le írni, hogy elmondjam, amit most látom, Te már elmondtál.
Milyen módon állapították meg, hogy 500 év legnagyobb árvízérõl van szó?
Feltéve de nem megengedve, hogy van egy régi épület ott Passauban, melynek a falán -ahogy szokásos- bejelölték az évszázadokkal ezelõtti rekord vízállásokat, sem biztos, hogy a legmagasabb vízállásnál a vízhozam is a legnagyobb volt. Pontosan ilyesmik miatt nem: az ártér nagyságának változása, medermélység, etc. Az ilyen kijelentések szenzációhajhász ízûek!
Éppen azért ültem le írni, hogy elmondjam, amit most látom, Te már elmondtál.
Milyen módon állapították meg, hogy 500 év legnagyobb árvízérõl van szó?
Feltéve de nem megengedve, hogy van egy régi épület ott Passauban, melynek a falán -ahogy szokásos- bejelölték az évszázadokkal ezelõtti rekord vízállásokat, sem biztos, hogy a legmagasabb vízállásnál a vízhozam is a legnagyobb volt. Pontosan ilyesmik miatt nem: az ártér nagyságának változása, medermélység, etc. Az ilyen kijelentések szenzációhajhász ízûek!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188182 - 2013-06-04 09:54:4
Igazakat írsz, én is gondoltam erre, de ez esetben van némi kifogásom. Ugyanis, ha árvízrõl beszélünk, akkor mindig az határozza meg az ártéri terület vízborítottságát, hogy a vízmércén hol a víz teteje. Ha nem hülyék a vízügyesek, akkor 1501 óta ugyanott kell lennie a vízmérce nulla pontjának, tehát ebbõl a szempontból pl. a mederalakzat (mélység, szélesség és egyéb dolgok) lényegtelen, a vízállás magasságát nem befolyásolja. Ez alapján szerintem sokkal nagyobb megbízhatósága egy vízállás-adatsornak, mint egy bármilyen meteorológiainak, ahol még az utóbbi pár évtizedben is változtak a mérési módszerek.
Egyébként a vízhozamot már befolyásolja a mederalakzat, s egy szabályozott folyónál nem mindegy, hogy ugyanakkora vízállás mekkora (m3/s-ben mért) vízhozamot jelent, ugyanis a gátaknak a terhelését ez is meghatározza. Tehát egy árvízi védekezés szempontjából fontosabb tudni, hogy mekkora lesz a várható vízhozam. Amíg a víz a gátak között marad, addig ez viszonylag jó számolható a várható vízállásból.
Igazakat írsz, én is gondoltam erre, de ez esetben van némi kifogásom. Ugyanis, ha árvízrõl beszélünk, akkor mindig az határozza meg az ártéri terület vízborítottságát, hogy a vízmércén hol a víz teteje. Ha nem hülyék a vízügyesek, akkor 1501 óta ugyanott kell lennie a vízmérce nulla pontjának, tehát ebbõl a szempontból pl. a mederalakzat (mélység, szélesség és egyéb dolgok) lényegtelen, a vízállás magasságát nem befolyásolja. Ez alapján szerintem sokkal nagyobb megbízhatósága egy vízállás-adatsornak, mint egy bármilyen meteorológiainak, ahol még az utóbbi pár évtizedben is változtak a mérési módszerek.
Egyébként a vízhozamot már befolyásolja a mederalakzat, s egy szabályozott folyónál nem mindegy, hogy ugyanakkora vízállás mekkora (m3/s-ben mért) vízhozamot jelent, ugyanis a gátaknak a terhelését ez is meghatározza. Tehát egy árvízi védekezés szempontjából fontosabb tudni, hogy mekkora lesz a várható vízhozam. Amíg a víz a gátak között marad, addig ez viszonylag jó számolható a várható vízállásból.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188178 - 2013-06-04 09:35:12)
Standard mérési feltételek voltak 1501 óta? Ugyanakkora árterület, ugyanakkora medermélység, meder szélesség? A környezõ befolyásokon szintén ugyanez a standardizált állapot volt, mint a mostani árnál? Ugyan már, tényleg vicces dolgokat írtok ....
Egyik oldalról -ha nem az általatok elképzelteket bizonyítják- állandóan az elmúlt 120 év mérési feltételeit szapuljátok, amikor pedig megfordul a dolog, akkor gondolkodás, kritika nélkül fogadtok el 500 (!) éves adatokat....
Próbáljunk már egy kicsit reálisak maradni, és objektív szemmel figyelni a világot....
Standard mérési feltételek voltak 1501 óta? Ugyanakkora árterület, ugyanakkora medermélység, meder szélesség? A környezõ befolyásokon szintén ugyanez a standardizált állapot volt, mint a mostani árnál? Ugyan már, tényleg vicces dolgokat írtok
....Egyik oldalról -ha nem az általatok elképzelteket bizonyítják- állandóan az elmúlt 120 év mérési feltételeit szapuljátok, amikor pedig megfordul a dolog, akkor gondolkodás, kritika nélkül fogadtok el 500 (!) éves adatokat....
Próbáljunk már egy kicsit reálisak maradni, és objektív szemmel figyelni a világot....
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188175 - 2013-06-04 09:27:51)
1501 óta mérik (a felvétel bárhol elérhetõ), jó 30-40 cm-rel az eddig legmagasabb érték fölé ment a vízszint. Azt viszont már a helyi szakiktõl kellene megkérdezni, vajon 1501 óta rendszeresen mérik-e, mert erre mérget azért nem vennék
Télkember: a bulvárt rühellem, egybõl betiltatnám, ha lehetne. Az igazság inkább a 3-szoros szoerzó: az egyik évben 300-400 mm, a másikban 900-100 között. Tisztelem a tényeket, csak néha az ember kétségbeesik (most történetesen attól tartok, hogy Pozsonyba betör az árhullám), így próbáljatok megérteni, miért vagyok ennyire jelenleg érzelmileg túlfõtött. A várható >10 m vízállás nem piskóta
Laganus: Jesszusom, annyi gép, mint árvíz után a szúnyog! Na, ez tényleg jól betehet a légkör felsõ rétegeinek ...
1501 óta mérik (a felvétel bárhol elérhetõ), jó 30-40 cm-rel az eddig legmagasabb érték fölé ment a vízszint. Azt viszont már a helyi szakiktõl kellene megkérdezni, vajon 1501 óta rendszeresen mérik-e, mert erre mérget azért nem vennék
Télkember: a bulvárt rühellem, egybõl betiltatnám, ha lehetne. Az igazság inkább a 3-szoros szoerzó: az egyik évben 300-400 mm, a másikban 900-100 között. Tisztelem a tényeket, csak néha az ember kétségbeesik (most történetesen attól tartok, hogy Pozsonyba betör az árhullám), így próbáljatok megérteni, miért vagyok ennyire jelenleg érzelmileg túlfõtött. A várható >10 m vízállás nem piskóta
Laganus: Jesszusom, annyi gép, mint árvíz után a szúnyog! Na, ez tényleg jól betehet a légkör felsõ rétegeinek ...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188169 - 2013-06-04 09:10:0
Árvízi rekordok tekintetében csak annyit, hogy épp most néztem vissza archív vízállás adatokat egy facebook-hsz kedvéért, és az derült ki, hogy nálunk 1876 óta vannak mérések, tehát 500 éves rekordról beszélni nem a legszerencsésebb. Mondjuk azt nem tudom, pl. Passauban mióta van, de elég meredek lenne szerintem ott is ilyet kijelenteni.
Azt is megnéztem, hogy néhány árvizes évben az árvíz elõtti idõszakban mindig volt egy terület, ahol tartós sekély ciklon miatt leestek nagy csapadékok. (Vagy pedig a hegyekben szokatlanul hirtelen olvadt el nagyon sok hó.) 1965 (mint a Komáromi absz. rekord: 06.17. 801cm), 2002, 2006 (Bp. absz. rekord 860cm 04.04.), 2010, stb.
Ezek a tartós sekély ciklonok nem ritkák, bár nem is a legmegszokottabbak. Idén egyelõre csapadékosnak ígérkezik az év, de simán lehet még teljesen átlaghoz közeli is. Pitom is bemondott adatokat valamelyik este az M1-en, az alapján idén nem a mi idõjárásunk szélsõsége okozza a (rekord?) árhullámot, hanem a Sváb-Bajor-medencéé, ahol sokfelé volt bõven 200mm-t meghaladó csapadék az elmúlt napok összegét tekintve (voltak helyek, ahol május bõven 400mm fölött zárt, és a csapadék java az utolsó egy héten esett).
Árvízi rekordok tekintetében csak annyit, hogy épp most néztem vissza archív vízállás adatokat egy facebook-hsz kedvéért, és az derült ki, hogy nálunk 1876 óta vannak mérések, tehát 500 éves rekordról beszélni nem a legszerencsésebb. Mondjuk azt nem tudom, pl. Passauban mióta van, de elég meredek lenne szerintem ott is ilyet kijelenteni.
Azt is megnéztem, hogy néhány árvizes évben az árvíz elõtti idõszakban mindig volt egy terület, ahol tartós sekély ciklon miatt leestek nagy csapadékok. (Vagy pedig a hegyekben szokatlanul hirtelen olvadt el nagyon sok hó.) 1965 (mint a Komáromi absz. rekord: 06.17. 801cm), 2002, 2006 (Bp. absz. rekord 860cm 04.04.), 2010, stb.
Ezek a tartós sekély ciklonok nem ritkák, bár nem is a legmegszokottabbak. Idén egyelõre csapadékosnak ígérkezik az év, de simán lehet még teljesen átlaghoz közeli is. Pitom is bemondott adatokat valamelyik este az M1-en, az alapján idén nem a mi idõjárásunk szélsõsége okozza a (rekord?) árhullámot, hanem a Sváb-Bajor-medencéé, ahol sokfelé volt bõven 200mm-t meghaladó csapadék az elmúlt napok összegét tekintve (voltak helyek, ahol május bõven 400mm fölött zárt, és a csapadék java az utolsó egy héten esett).
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat