Földtan

Vigyázz, mert elpirulok, he-he!
Köszönöm, a család felé beterjesztem.

István, ez igaz, ám egészében a helyi és országos reagálásra értettem.

Érdekes
Az IGN meg nevetséges... Szerintem nagyon kevés a humán erõforrásuk, fõleg annak fényében, hogy "tele vannak" vulkanikus szigetekkel, fõként ugye La Palma, ami "készül" belecsusszanni a nagy vízbe...

Ugyanennek az oldalnak az angol változata nem látja, a spanyol se. :-(
Aktuális kiakadás: az AVCAN most írta fészbukon, hogy megkérte õket az IGN, hogy ne tegyenek a szeizmogram oldalaikra mutató linkeket a cikkeikbe, mert annyira megnövekedett a forgalom, hogy szinte már leállnak a szervereik.... 21. század...

A Ramón Margalef itt van (15:44 UTC) Link

Azért azt hozzáteszem, hogy a nagoyai egyetem professzora, Nagiya, a helyszínen van és pont az õ közbenjárására kezdtek el mozgolódni a hatóságok (azaz alapvetõen felvázolta nekik a lehetséges legrosszabb szcenáriót).

Noli: igen, a tremorok a leginkább aggasztóak.

A könyvet nem fogod megbánni, s Te, mint kerti és házkörüli mnkán edzett karú férfiember, még a fogásával se fogsz szenvedni annyit, mint én tettem. :-)

Sajos nagyon középkoriasan áll hozzá a hatóság meg sztem a tudósok közti presztízsharc is jelen van rendesen. Ezért baromi nehéz bármit leszûrni a vacakul közölt adatokból... Egy biztos, a tremorok nagyon csúnyák, szerintem erõsebben fluktuál, mint a La Restinga elõtt kinõtt hegyecske kitörésekor.
A Ramón Margalef ma délben látszott utoljára a forgalomkövetõn, azóta nem tudom, hol van... Nem tudom, kikapcsolják a jeladót, vagy mit csinálnak??? Nagyon rossz a tehetetlenség és a titkolózás, mert ettõl kapnak lábra a pletykák...

Frissítés Harangi Szabolcstól a Tûzhányó Blogon:
Frissítés (Szabolcs, szerda, 14:50):
Nos, végre egy tudományos elemzés eredménye! A Diario El Hierro adta közre, hogy Gimeno Torrente a Barcelonai Egyetem professzora megelemezte a La Restingatól délre zajló vulkáni kitörés tengerfelszínre jutó vulkáni kõzetét, ami meglepõ eredményt adott. A kõzet két magma keveredését jelzi, a külsõ fekete rész bazaltos (pontosabban bazanitos; kis SiO2-tartalmú kõzet) összetételû kõzetüveges anyag, míg a fehér belsõ rész alkáli riolit (nagy SiO2-tartalmú kõzet; persze izgalmas kérdés, hogy honnan ez a riolitos magma, ami nemigen jellemzõ a Kanári-szigeteken). Torrente megjegyzi, hogy két különbözõ összetételû magma keveredése jelentõs mértékben elõsegítheti a heves robbanásos kitörést, azaz a vulkáni mûködés veszélye jóval nagyobb lehet, mint azt korábban gondolták. Torrente, továbbá meglepetésének, mondhatni megütközésének adott hangot, hogy korábban senki nem végzett a kõzeten tudományos elemzést, ami nem több, mint 1-2 óra (szinte szó szerint ugyanerrõl írtam egy korábbi bejegyzésben október 19-én éjjel...). A tudományos vizsgálat hiánya következtében jelentõsen alulbecsülték a potenciális veszélyt. Természetesen, ez az elõzetes eredmény sürgetõ kell, hogy legyen a további mintavétel és tudományos elemzések elvégzéséhez!
A bazaltos magma és riolitos magma keveredése a szakembereknek is izgalmas hír. Vélhetõen hasonló folyamat történhetett itt is, mint tavaly az Eyjafjallajökull kitörés esetében, ahol a bazaltos magma egy korábbi vulkáni mûködés után visszamaradt, már szinte teljesen megszilárdult, nagy SiO2-tartalmú kristálypépet olvasztott fel és ezzel a vulkáni mûködés hevesebb, robbanásos jellegûvé vált. Egyelõre itt úgy tûnik, hogy a keveredésben részt vevõ magmák mennyisége jóval kevesebb lehetett, mint Izlandon. Azonban a felszínemelkedésbõl számított magma mennyiségnek (kb. 50 millió köbméter) csak egy nagyon kis része érte el a felszínt és a mélyben még jelentõs kõzetolvadék lehet, ami akár heves robbanásos kitörést is okozhat, ennek esélye az idõ teltével csak nõhet.