Földtan

Azt meg tudod mondani, hogy a Bajkál esetében kb mikor állt le a folyamat?

Mielõtt saját családi földtanászunk ideér Norvégiából, egy kis háttérinformáció Gábris Gy. prof után szabadon...
A Föld legnagyobb két kontinensre kiterjedõ törésrendszere a törökországi Iskenderuni-öböltõl indul és mintegy 5600 km hosszban a Zambéziig tart. E felszínalaktani képzõdmény afrikai része, a Kelet-afrikai árokrendszer, melynek képzõdése a harmadidõszaki szerkezeti és tektonikai mozgások következtében indult meg.(A madagaszkári leválás nem tartozik szorosan ide.Kréta korú történet, melyben a Gondwana szétdarabolódásának utolsó fázisa és a mai Dekkán (India) leválása és észak felé mozgása a kulcs.)Valójában az afrikai törésrendszer a Gondwana középidei szétdarabolódási folyamatának harmadidejû folytatása.Egy fejlõdésében megakadt, szárazföldön húzódó óceánközépi hasadékrendszer vagyis rift.A rendszer fejlõdése azonban nem egységes képet alkot, egyes szakaszai eltérõ utat járnak, jártak be.A riftesedés az árok egyes szakaszain ma is aktív.Pl. a Vörös-tenger alján már óceáni bazaltos kéreg formálódik.Máshol, fõleg a szárazföldi kelet-afrikai szakaszon , nyilván geodinamikai okok mentén, elakadtak a szétválási folyamatok.Jól látszik, hogy a topográfiai értelemben az oligocén óta meglévõ árok két oldalának távolsága e jelenség átlagos léptékeihez mérten viszonylag csekély, csupán 30-50 km.A képet bonyolítja, hogy az afrikai szakaszon egy transzform vetõ mentén, a törésrendszer kettéválva eltolódott,így alakulhatott ki, hogy van keleti és nyugati ága.Természetesen az árokrendszerben ma is folyik aktív vulkanizmus, de ez is a pl a pliocénban volt a leghevesebb intenzitású.