Földtan

Mint írtam, egyszerû embernek így jön le De persze nem látok a dolgok mögé, meg illik általam becsült emberek véleményére adni, ha azt az én virágnyelvemen vissza tudja adni, az meg pluszpont

Ezeket a helyzeteket inkább úgy kell elképzelni, hogy van egy lepusztult, lakhatatlan házad, amit 5 milliós beruházással rendbehozhatnál. Ha a felújítás sikerül, utána 12 milliót fog érni, de tudod, hogy a munka során 50% eséllyel összedõl az épület. Neked a felújításba esélyed sincs belevágni, mert 500 ezernél többet nem tudsz összekaparni. Aztán egyszer csak jön egy vevõ, aki ígér érte készpénzben 4 milliót, majd nekivág a felújításnak, ha azzal sikerrel jár (nem dõl össze a ház), akkor õ is továbbadja úgy, hogy az akkori árból még téged illet 10%. Eladnád vagy sem?

ÖÖÖÖ kicsit offolok, csak mert beszólási kényszerem van Tudod bratyó vmi ilyesmit hallottam a makói földgáz kapcsán is... vagyis nehéz ezt mind kifejteni, mert egyszerû embernek úgy csöppen le, hogy azért adod el a házad ami ér 10 millkát a piacon, mert szükségét érzed annak, hogy legyen 2 milliód, majd amikor sikerül akciósan megszabadulni 300ezerért, mert nagyon kell a lé, mégiscsak hiányát érzed és havi 60 ezerért visszabéreled, persze a család a háttérben megalkudott a ház tulajával, hogy ugyan 100ezer lesz ez, de te csak 60ról tudj a maradékot õk állják sunyiban, amit utána majd tõled kérnek el. Ha leveszed a cinikusságot és iróniát a mondanivalómból valószínûleg megkapod a sorok közt rejlõ mondanivalóm. És persze ki jár jól?

Már kezdõdik is a bányászati multik érdeklõdése: Link
Szokás szerint nem mi...

"egyetlen környezetet kímélõ gazdaságos energia van: amit nem fogyasztunk el"
Ez a lényeg!!!!
Csak nem divatos így élni...

Egy picit árnyaltabban kell a földhõt nézni. Két lehetõség: 1. termál kút. Iszonyú beruházás, többszáz milliós, milliárdos. A jelenlegi elõírás környezetvédelmi okokból (a termálban sok minden van, olajok, fenol, magas sótartalom, stb) a visszasajtolás. A visszasajtolás miatt a költség több, mint duplázódik: a visssazasajtoló kút kilakítása sokkal drágább lehet (ferdefúrásos technológia, vízszintesen elhelyezett, a termelõ kúténál sokkal hosszabb szûrõszakasz lehet szükséges). Évtizedekre elõre ki kell fizetni a magas beruházási költség miatt a fûtésköltséget. Önmagáért létesíteni a teljes termál fûtõrendszert soha meg nem térülõ beruházás. Olyan helyen lehet gazdaságos, ahol a köolajkutatás során olajra meddõ kutak termálvizet adnak. A gond csak az, hogy a kutató fúrásoknál egyáltalán nem szempont település közelsége. Termálvizet a legtöbb meddõ kút adhatna, de hol van a felhasználó? Ráadásul néhány km-re a közelben kellene lennie egy nyelõkútnak is. Érthetõ okokból nem szokták szitává fúrni a meddõ kutatófúrás környékét.
Hõszivattyús rendszer: Általában sekély, néhány 10 m mélységû kutakat fúrnak, itt is érvényes, hogy a nyelõ kutak száma, 2-4-szerese a termelõ kutakénak. Vízhõfok 11-12 oC.
Sokan elfelejtik, hogy egy kút is mûszaki létesítmény, ahhoz, hogy megbízhatóan üzemeljen, karbantartás is szükséges. Hõszivattyú: van néhány egymásnak ellentmondó követelmény: Olcsó legyen, jó hatásfok, tartósság.
Amirõl sokan elfelejtkeznek: Hõcserélõ a hõszivattyú elõtt, hogy a kövesedés ne a legdrágább berendezést tegye tönkre évente. Karbantartás igény.
Ezek után jön a felhasznált energia (áram) költsége.

Ha mindent kiszámolunk, összességében nem biztos, hogy az egyenleg bármilyen szempontból (pénz, CO2) pozitív, sõt a nagyját elõre kell fizetni. Azt is illene néhány embernek figyelembe venni, hogy a támogatásért is dolgozott valaki, sõt annak is van és meglehetõsen magas az átlagos energia és CO2 kibocsátás igénye.

Ha nem lenne támogatás rá, senkinek sem jutna eszébe ilyen dolgokra költeni. Ha támogatás van rá, néhány embert hasba lehet aksztani mindenféle frázisokkal, de a szegényebb emberek általában jól ismerik a négy alapmûveletet.

Én az ilyen "gazdaságos", "környezetet kímélõ" energetikai rendszerekre a tapasztalataim alapján csak egyet tudok mondani: egyetlen környezetet kímélõ gazdaságos energia van: amit nem fogyasztunk el. A probléma csak az, hogy energia fogyasztás csökkentése nem divat, de az általam gazdasági-energetikai bûncselekménynek számított "alternatív energia források" igen. Bocs, a párom már zsörtölõdik, a helyesírási hibák javítására nincs idõm

A kis méretben, településen, lakóközösségekben hasznosított földhõ jóság, csak nagyon sokba került beindítani a bulit, amire jelenleg igen kevés esély van pénz híján...
Sajnos itt is érvényesül az, ami a családokban: csak az tud spórolni, aki rendelkezik elég tõkével ahhoz, hogy megfizesse a takarékos rendszereket...

Értem, köszönöm!

Ellenben a kitettségünket csökkenti lehetne, a termál-energiát nézve.
Példa erre a tiszaújvárosi önkormányzat elképesztõ ténykedése, az iszonyatos korrupcióval terhelt gázos erõmû-beruházások miatt visszatartott nem kevés termál-energia.
Kistérségi szinten óriási gázenergiát lehetne kiváltani vele, ahogy jelenleg is folynak a beruházások (pl. Mályi).

Ismétlem: épp az általad is hivatkozott szerzõ mai álláspontja, hogy a jelenlegi viszonyok (és a jelenlegi rézárfolyam) mellett szerény nyereséget hozna a vállalkozás, de hosszú távon jelentõs kockázatot hordoz.

Az utolsó mondatodban semmiképpen sincs igazad, éppen a közelmúltben fordultak nagyot a preferenciák e téren. Jómagam az illetékes állami intézménynél dolgozom, ahol tavaly óta gõzerõvel készítjük a hosszútávú nyersanyag-stratégiát megalapozó, ill. a bányászati koncesszióknak az állam számára elõnyös kiadását lehetõvé tévõ elemzéseket. A megelõzõ 10-20 évben ilyen tevékenység tényleg nemigen folyt. Azt viszont muszáj elfogadni, hogy adottságaink folytán nem leszünk sem második Kuvait (olajjal), sem második Chile (rézzel), sõt, még második Izland sem (termálenergiával).

Igen.
Ez így van.
Ellenben a rézárfolyam is.
Az ország benne ül a kakiba, ahogy 20-25 éve is, sebaj, nem kell nekünk se réz, se termálvíz, se más a föld alól...

Gondolom, erre a 2002-es (és részint 1998-as adatokat tartalmazó) írásra utalsz: Link

Az azóta eltelt 10 (14) évben sok minden változott. A dollár is inflálódott, az energia és a bányászati-kohászati technológia ára ezen túl is nagyot nõtt, ráadásul a mai gazdasági helyzetben még egy ércbányász multi is jóval nehezebben, magasabb kamatra kaphat hitelt a beruházáshoz.

Alig két hónapja épp Gagyi-Pálfy András elõadását hallgattam a témáról egy konferencián, ahol (vélhetõen a fenti tényezõk miatt) már 5000-6000 USD/t szerepelt, mint a nullszaldós mûködés feltétele. [megjegyzem: ezek egy bányászati szakember számításai, ezért kétséges, hogy mennyire kalkulálta be a környezet megóvását, ami szintén pénzkérdés... a lehetséges környezeti gondokat a 2002-es anyag említi, de pénzbeli vonzat nélkül!] Persze jelenleg ennél magasabb árszinten járunk - a kérdés "csak" az, hogy mindez így marad-e a mûvelés tervezett, több évtizedes idõtartama alatt. Számos ok miatt megeshet, hogy nem, így a beruházás rögtön kétesélyessé válik.

Nem én számítgattam, hanem a Miskolci Egyetem egyik bányászati kötetét Dr. Gagyi Pálffy András tollából, amiben az ércvagyon is nagyobb.
Bizony a politika és a szakmai blõdségek és következetlenségek sorozata és a fontos döntésekkor alacsony világpiaci árak (90-es évek vége, azóta az ércek ára megtöbbszörözõdtek) halálra ítélték a világszinten is kiemelkedõ és a döbbeneten gazdaságosan kitermelhetõ ércvagyont (rézre vonatkoztatva 2200 USD/t feletti ár felett.
Nem véletlen, hogy a három éve igen magas réz ár, ami miatt zörög a haraszt, nem véletlenül.
Annyiban van igazad, hogy a tönkretett bányamûvek miatt új hatástanulmány kellene.

Tanulságos lenne, ha a számításaidat megosztanád velünk. Kíváncsi vagyok, hogy a kitermelési lehetõségeket világszerte folyamatosan keresõ bányavállalatok hol követték el azt a hibát, ami miatt nem csaptak le a bomba üzletre.

Persze igaz, hogy ha nekem lenne 30 milliárd dolláros ötletem, amire elõttem még senki nem jött rá, azt én sem egy internetes fórumban fejteném ki.

Kb 2 éve kezdõdött a gyenge ébredezés, a nyáron kezdett szaporodni a kisebb rengések száma, illetve néha megjelent a harmonikus remegés is. Pár hónapja voltak búvárhajós kutatók a Kolumbusz tenger alatti hidrotermális aktivitását vizsgálva, szerintem linkeltem is itt akkor a búvárhajó élõ kameráját. Sajnos nem követtem, hogy pl. a vett anyagminták elemzése mit hozott, s most nincs idõm utánakutatni sem.

Amennyiben rám céloztál, legyél bátor és nevezz meg, amennyiben a cikkre, igazad van.

- - - - -

Becko: Ejha, Harangi mester is cikket írt róla, akkor készül valami.

Bocsi hogy közbevágok, de itt most mi történik?
Link

(Mintha az El-Hierro kitörés elõtt is így kezdõdött volna... (Talán)