Agrometeorológia

Szerintem eltaláltad a bajt, igen csúnyán lesárgultak az ernyõs levelek, tetût nem láttam hanem akkor mint a körténél a levélbolha volt a bûnös!
Amint írtam leöregedett fa volt,lehet hogy célzott visszametszéssel korona alakítással még élhetett volna, de sajnáltam visszavágni azt az ernyõs hajtásokat, meg hát nem permeteztem..

Szia! A hüvelyesek magvai a leghosszabban eltarthatók közé tartanak, a selyemakác még ezek között is rekorder, sok évig megõrzi csíraképességét. Ha nem kel ki, az nem a csíraképesség elvesztése miatt van, hanem mert kemény a maghéja így a víz és a levegõ nem tud átjutni rajta, ezért szokták különbözõ módszerekkel kezelni vetés elõtt, de általában kezelés nélkül is elég jól kel.
Amit Kaszabubu írt, hogy valami kártevõ elkapta az viszont tényleg komoly probléma. Néhány éve van egy új kártevõ, ami csak a selyemakácon van, ez a selyemakác levélbolha. Muszály ellene védekezni, mert nagyon legyengíti és elcsúfítja a fát és a belõle csöpögõ mézharmat is rendkívül kellemetlen. Az utóbbi években sok szenvedõ fát látni országszerte és mintha a faj telepítése is visszaesett volna. Kár, mert nagyon szép fa és a levélbolha megjelenése elõtt gondozás mentes volt. A megoldás felszívódó rovarölõ szerrel permetezés május közepén, kihajtás után, de még virágzás elõtt. Például Actara-val.

Áthelyezve innen: Bioszféra (#30444 - 2011-10-10 20:43:23)

Kb 15 éves,4-5 méter magas,20-25 cm átmérõjû öreg fa volt. A háncson már a zöldes penész gyep hatalmasodott el. Két éve valami rovar-támadás is belesegített, atka-tetû-darázs szívogatás, és elszáradás..

Áthelyezve innen: Bioszféra (#30442 - 2011-10-10 17:34:32)

A 2-3 éves magok már nagyon neccesek, hogy nem csíraképesek.
Ott homokon vigyázni kell és locsolni, ha nincs esõ. Nálam ezért jobb az öntéstalaj. De ez olyan, hogy valamilyen tulajdonságban a te, valmiben az én talajom a jobb...
És hány éves volt a kiszáradt selyemakácod?

Áthelyezve innen: Bioszféra (#30440 - 2011-10-10 14:00:23)

Kár, hogy egy éve kiszáradt egy nagy selyemakác fám az elõkertben. Van egy kikelt magoncom, de azt meghagyom erõsödjön. Ha tavaszi forgatás után kikel egy, akkor félre teszem. Olyan szentjánoskenyérfa szerû, babhüvelyes a mag tára. Pedig tettem el 2-3 éve magokat, de elkeveredtek, ha találom viszem.

Áthelyezve innen: Bioszféra (#30439 - 2011-10-10 12:07:0

Hello!

A magról kikelt növényeknek a gyümölcsei nem fogják az adott fajtára jellemzõ tulajdonságokat megmutatni. De attól még teremhet rajta szilva, de ez "vad" lesz. De a fajtákon sokszorosan több a gyümölcs és szebb is finomabb is stb...
Nekem van egy varjú által vetett diófám, ami vadnak számít. Van sok rajta, de nem olyan mint a fajták. Azért hozzák létre pl a diónál a fajtákat, hogy puhább "papírhéjú" legyen stb.

Nekem van egy viszonylag bõtermû kajszibarack fajtám, amit szporítani szeretnék oltással. Az említett fámnak az oltás alatt jönnek elõ a vadhajtásai, amiket dugványozással szaporítani szeretnék, és amikre majd ráoltom nyáron a fa vesszõit, amik már abban az évben "alvók" maradnak...
Csak az a gond, hogy ezeket a legjobb lenne fóliában végezni, de nekem meg olyanom nincs.

Áthelyezve innen: Bioszféra (#30438 - 2011-10-10 11:56:4

Semmilyen esetben sem? Ez egy elég kis szemû szilva, ráadásul eléggé valószínû, hogy nem szemzett volt. Amiért mégis szeretném hajtatni, az az, hogy nagyon finom volt és már júliusban ért! Mivel nem magánterületen van a fa, permetezést sem kapott, ergo meglehetõsen rezisztens félvad/õsi fajta lehet.

Áthelyezve innen: Bioszféra (#30437 - 2011-10-10 11:45:2

És mit akarsz majd a kikelt növényekkel? Az a baj, hogy így fajtákat nem lehet szaporítani.
Apropó. Én is belecsapok a lecsóba. Most õsszel selyemakác magokat szeretnék begyûjteni és majd elvetni õket késõ télen a lakásban.

Áthelyezve innen: Bioszféra (#30436 - 2011-10-10 11:21:59)

Szilva magjaim vannak. Tippeket kérnék hajtatásra, totál amatõr vagyok!