Agrometeorológia
Dehogy veszem rossz néven, bár nem értek Veled egyet!
Zalaegerszegen jártam ma, és újfent megerõsítettem azt az eddig megfigyelésemet, hogy a várost övezõ dombok elképesztõen jó klímájúak, nagyon nagy területek vannak a város körül szõlõhegyi fekvésben, ahol laknak, kiépített utcák vannak kiterjedt területeken.
Miután belefutottam ebbe a babba
, tovább nem is figyeltem a fagyok nyomait Link Link
Néhány kép onnan Link Link Link Link Link
Bussay-szõlészet Link Link Link Link Link
Ez már sötétben Link
Amikor a dióknak van idejük megsárgulni Link
Az utolsó mohikánok Link Link Link
És egy talajon heverõ paradicsom, vadon kelt ki egy rét szélén, a talajon fekve Link Link
Zalaegerszegen jártam ma, és újfent megerõsítettem azt az eddig megfigyelésemet, hogy a várost övezõ dombok elképesztõen jó klímájúak, nagyon nagy területek vannak a város körül szõlõhegyi fekvésben, ahol laknak, kiépített utcák vannak kiterjedt területeken.
Miután belefutottam ebbe a babba
, tovább nem is figyeltem a fagyok nyomait Link LinkNéhány kép onnan Link Link Link Link Link
Bussay-szõlészet Link Link Link Link Link
Ez már sötétben Link
Amikor a dióknak van idejük megsárgulni Link
Az utolsó mohikánok Link Link Link
És egy talajon heverõ paradicsom, vadon kelt ki egy rét szélén, a talajon fekve Link Link
Köszönöm reakciódat, tudtam, hogy ha felmerül a téma, bízvást számíthatok egy kiadós fejtágításra a részedrõl. 
Viszont úgy látom, kissé félreértettél.
Ad 1:
"...hogy néhány percnek is döntõ szerepe van e tekintetben"
"Ez annyira egyértelmû, hogy a kérdés bennem fel sem tevõdik!"
Mit mondhatnék? Ez egyszerre jó is, rossz is, de legalábbis szerénytelenül hangzik. Maradjunk annyiban, hogy bennem meg feltevõdik, mégpedig a mennyiségek kérdése. A 10 perc és a három óra okozta különbségeket azt hiszem a legtöbbünk feléri ésszel, én nem errõl beszéltem. Azt szeretném tudni, hogy vajon mennyi ez az idõ! Mérési eredményeket akarok, számokat, mennyiségeket, nem saccográfos értékeket, mert azokkal mifelénk is tele a padlás. Kísérleteket, egzakt és szisztematikus vizsgálatokat, máskülönben nem fog csökkenni a "ha", "lehet", "valószínû" - szavak, a feltételes módú mondatok és a határozatlan számnevek gyakorisága ezen az amúgy is fehér foltnak mondható területen. (No nem mintha a határozott kijelentõ mód megalapozottság nélkül többre vezetne...sõt.)
Ad 2:
Szerintem abból, hogy a szõlõültetvényekben élesen el tud különülni a fagykárt szenvedett és az ép állomány, nem következik egyenesen, hogy: "...a növények igenis használhatók ilyen vizsgálódásra,...az inverzió és a fagylefolyás tanulmányozására tökéletesen jók". Itt helyben talán igen, de lássuk be: azért egy ültetvény jobbára egységes, többnyire egyezik a fajta, a talaj, a mûvelési mód, még akár az egyedek kora is, ámbár ez utóbbi egy évelõ fás szárú kúszónövény esetében nem túl sarkalatos kérdés egy beállt állományban. Amikor én egy korábbi anyagodra reagálva felhívtam a figyelmet a növényi szubjektivitásra a kiértékelés során, különbözõ települések különbözõ fekvésekben, talajokon növõ különbözõ (...vagy a jó ég tudja milyen) fajtájú, származású, nevelésû növényein, sõt szervein mérted össze a tüneteket. A két eset között van némi eltérés, amit úgy gondolom, nem sportszerû összemosni, s ez még a kisebbik gond. A nagyobbik az, hogy épp az ilyen egyszerûsítésekkel, kevésbé finoman szólva csúsztatásokkal lehet elvenni a kutakodás értelmét, ami pedig neked sem érdeked, a témának meg végképp.
Mindazonáltal remélem, nem veszed rossz néven a fentieket, ám úgy láttam, nem értjük egymást. De hogy legyen valami pozitív kicsengése is az egésznek, a hozzászólásod fennmaradó részében tett bölcs megállapításokkal a legmesszebbmenõkig egyet tudok érteni.
kess:
Ne tessék köszöngetni semmit, csak majd ha itt lesz az ideje. De akkor meg inkább én fogok köszöngetni. Tárgyalás indul!
Viszont úgy látom, kissé félreértettél.Ad 1:
"...hogy néhány percnek is döntõ szerepe van e tekintetben"
"Ez annyira egyértelmû, hogy a kérdés bennem fel sem tevõdik!"
Mit mondhatnék? Ez egyszerre jó is, rossz is, de legalábbis szerénytelenül hangzik.
Maradjunk annyiban, hogy bennem meg feltevõdik, mégpedig a mennyiségek kérdése. A 10 perc és a három óra okozta különbségeket azt hiszem a legtöbbünk feléri ésszel, én nem errõl beszéltem. Azt szeretném tudni, hogy vajon mennyi ez az idõ! Mérési eredményeket akarok, számokat, mennyiségeket, nem saccográfos értékeket, mert azokkal mifelénk is tele a padlás. Kísérleteket, egzakt és szisztematikus vizsgálatokat, máskülönben nem fog csökkenni a "ha", "lehet", "valószínû" - szavak, a feltételes módú mondatok és a határozatlan számnevek gyakorisága ezen az amúgy is fehér foltnak mondható területen. (No nem mintha a határozott kijelentõ mód megalapozottság nélkül többre vezetne...sõt.)Ad 2:
Szerintem abból, hogy a szõlõültetvényekben élesen el tud különülni a fagykárt szenvedett és az ép állomány, nem következik egyenesen, hogy: "...a növények igenis használhatók ilyen vizsgálódásra,...az inverzió és a fagylefolyás tanulmányozására tökéletesen jók". Itt helyben talán igen, de lássuk be: azért egy ültetvény jobbára egységes, többnyire egyezik a fajta, a talaj, a mûvelési mód, még akár az egyedek kora is, ámbár ez utóbbi egy évelõ fás szárú kúszónövény esetében nem túl sarkalatos kérdés egy beállt állományban. Amikor én egy korábbi anyagodra reagálva felhívtam a figyelmet a növényi szubjektivitásra a kiértékelés során, különbözõ települések különbözõ fekvésekben, talajokon növõ különbözõ (...vagy a jó ég tudja milyen) fajtájú, származású, nevelésû növényein, sõt szervein mérted össze a tüneteket. A két eset között van némi eltérés, amit úgy gondolom, nem sportszerû összemosni, s ez még a kisebbik gond. A nagyobbik az, hogy épp az ilyen egyszerûsítésekkel, kevésbé finoman szólva csúsztatásokkal lehet elvenni a kutakodás értelmét, ami pedig neked sem érdeked, a témának meg végképp.
Mindazonáltal remélem, nem veszed rossz néven a fentieket, ám úgy láttam, nem értjük egymást. De hogy legyen valami pozitív kicsengése is az egésznek, a hozzászólásod fennmaradó részében tett bölcs megállapításokkal a legmesszebbmenõkig egyet tudok érteni.
kess:
Ne tessék köszöngetni semmit, csak majd ha itt lesz az ideje. De akkor meg inkább én fogok köszöngetni. Tárgyalás indul!
Igen, a növények - ahogy már többször is írtad - igencsak " szubjektív hõmérõk ". Rengeteg (nem is annyira) részletkérdés tehetõ még föl, melyeket aztán még tovább lehetne boncolgatni.
Én most szándékosan nem bonyolódtam bele ezekbe, nem akartam elveszni a részletekben, így inkább egy könnyen emészthetõ "bemutató" mellett döntöttem.
"150 m környékén volt a fagyhatár"
Itt rosszul fogalmaztam. Természetesen a szõlõlevél elfagyási határára gondoltam.
"Ezennel felajánlom egy 12 darabos VoltCraft T és RH adatgyûjtõ-flotta szolgálatait a nemes célra."
Huhh...! Nem is tudom, mit mondjak erre a köszönömön kívül.
Mivel ez elég sok megoldandó feladat elé állít, így erre nem tudok neked azonnal választ adni, majd privát csatornán keresztül megbeszéljük a részleteket.
Én most szándékosan nem bonyolódtam bele ezekbe, nem akartam elveszni a részletekben, így inkább egy könnyen emészthetõ "bemutató" mellett döntöttem.
"150 m környékén volt a fagyhatár"
Itt rosszul fogalmaztam. Természetesen a szõlõlevél elfagyási határára gondoltam.
"Ezennel felajánlom egy 12 darabos VoltCraft T és RH adatgyûjtõ-flotta szolgálatait a nemes célra."
Huhh...! Nem is tudom, mit mondjak erre a köszönömön kívül.
Mivel ez elég sok megoldandó feladat elé állít, így erre nem tudok neked azonnal választ adni, majd privát csatornán keresztül megbeszéljük a részleteket.
"hogy néhány percnek is döntõ szerepe van e tekintetben"
Ez annyira egyértelmû, hogy a kérdés bennem fel sem tevõdik!
Nem mindegy, az adott növény mennyi ideig áll a kritikus hõmérsékleti érték alatt.
Pl. vegyük egy szõlõlevelet, ami õsszel tegyük fel -1,6 foknál kezd el megfagyni.
Ha a hõmérséklet lassan csökken az éjszaka folyamán, majd napfelkelte elõtt 10 perccel eléri a -1,6 fokot, majd még lemegy -1,8 fokra napfelkelte környékén, lehet, hogy észre sem veszel fagyásnyomot a szõlõlevélen.
A szõlõlevél mellett lévõ meteorológiai állomás pedig -1,8 fokot mért.
Ha ez a szõlõlevél laposabb fekvésben van, és egy olyan éjszakán teszteljük, amikor az adott fekvés az adott légköri viszonyok mellett -1,8 fokot tud kihozni, viszont ez beáll napfelkelte elõtt 3órával, és szerencsétlen levél 3 órán át csücsül a -1,8 fokban, valószínû tönkrefagy.
Az is sokat számít, hogy egy adott éjjelen egy településen mennyi ideig van a hõmérséklet a kritikus érték alatt, mivel a hideglevegõnek fel kell emésztenie az épületek hõtartalékát. Attól függõen fagy meg vagy el pl. egy házfal melletti füge, hogy mennyi ideje marad a kritikus érték alatti hideglevegõnek a házfal közelébe nyomulnia.
Az sem mindegy, hogy egy fagyos éjszaka után napfelkelte után egybõl a növényre tûz-e a nap, vagy sem.
Ha az adott növényünk egy keleti oldalban van, máshogy kell szemlélni, mint a nyugatiban.
Az éjszaka folyamán megfagyott növény, amennyiben nem volt végzetes a fagy, a hirtelen rátûzõ napsütést hõjétõl gyorsan melegszik vissza, ezáltal jobban roncsolódnak a szövetei.
Ez egy nyugati fekvésben, épület nyugati felén, vagy ha valami más növény vet rá árnyékot, lassabb felolvadást biztosít a növénynek, így épebben marad.
A lassabb kiolvadást köd vagy felhõzet is segítheti.
Nyilván ha a halálos küszöböt durván átlépi a növény, abban az esetben olvadhat akárhogy.
Az sem mindegy, a növények milyen telítettségi állapotban vannak, ha esõs idõszakot követõen egy esõs nap után kiderül és fagy, jobban sérülnek a sejtek, mint ha egy szeles, száraz idõjárás után dehidratált növény kap ugyanolyan fagyot.
De!
"Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a képeid egyike-másikán élesen kivehetõ, drámaian határozott választóvonal a károsodott és az ép állomány között."
A drámaian határozott vonal felett nem látsz egy db elfagyott vagy megfagyott szõlõt, alatta pedig egy db élõt sem.
2005 tavaszán elfagyott akácokat filmeztünk errefelé, az egyik MetNet-találkozón le is játszottam a filmet. Akik ott voltak, emlékeznek, hogy az akácvirágzás a dombok bizonyos szintje alatt teljesen hiányzott, felette hibátlan volt.
Sokszor írtad már többek között Te is, hogy a fagyás függ a növény adott állapotától, a talajtól, a korától, meg mindenfélétõl.
Egy többtízhektáros domboldalban lévõ akácosban, vagy egy többhektáros szõlõben van mindenféle állapotú, korú, kondíciójú, különbözõ talajokból táplálkozó növény, mégis az elfagyás teljesem homogén.
A vonal pedig annyira éles, mintha késsel vágták volna el.
A vonal felett nem látsz egy elfagyott akácot sem, alatta pedig egy épet sem.
Ha az akácvirágok (vagy akár a szõlõ esetére is ki lehet vetíteni) között azon az éjszakán lettek volna elõbb felsorolt okok miatt -0,3, -0,5, -0,9, -1,3, -1,7 fokon elfagyó virágok is, akkor a fagyás vonala nem annyira drasztikusan éles lett volna, hanem cikkcakkos, foltos, tehát inhomogén.
De nem így történik.
Szóval a növények igenis használhatók ilyen vizsgálódásra, persze a hõmérõt nem helyettesítik (bár mind a 110 vagy hány omsz mérõ közül is biztosan lehetne találni olyanokat, amik ilyen-olyan okból kifolyólag fél fokkal fölé vagy alámérnek a egyiknek-másiknak), de az inverzió és a fagylefolyás tanulmányozására tökéletesen jók.
Persze csak a korábban leírtak figyelembevétele mellett, és nem úgy, hogy pl. a fehér akác levelének fagytûrését egy kalap alá veszem a településekre ültetett díszakác levelének fagytûrésével. Mivel a két növény levelének fagytûrése jelentõsen különbözik.
Stb, stb.
Ez annyira egyértelmû, hogy a kérdés bennem fel sem tevõdik!
Nem mindegy, az adott növény mennyi ideig áll a kritikus hõmérsékleti érték alatt.
Pl. vegyük egy szõlõlevelet, ami õsszel tegyük fel -1,6 foknál kezd el megfagyni.
Ha a hõmérséklet lassan csökken az éjszaka folyamán, majd napfelkelte elõtt 10 perccel eléri a -1,6 fokot, majd még lemegy -1,8 fokra napfelkelte környékén, lehet, hogy észre sem veszel fagyásnyomot a szõlõlevélen.
A szõlõlevél mellett lévõ meteorológiai állomás pedig -1,8 fokot mért.
Ha ez a szõlõlevél laposabb fekvésben van, és egy olyan éjszakán teszteljük, amikor az adott fekvés az adott légköri viszonyok mellett -1,8 fokot tud kihozni, viszont ez beáll napfelkelte elõtt 3órával, és szerencsétlen levél 3 órán át csücsül a -1,8 fokban, valószínû tönkrefagy.
Az is sokat számít, hogy egy adott éjjelen egy településen mennyi ideig van a hõmérséklet a kritikus érték alatt, mivel a hideglevegõnek fel kell emésztenie az épületek hõtartalékát. Attól függõen fagy meg vagy el pl. egy házfal melletti füge, hogy mennyi ideje marad a kritikus érték alatti hideglevegõnek a házfal közelébe nyomulnia.
Az sem mindegy, hogy egy fagyos éjszaka után napfelkelte után egybõl a növényre tûz-e a nap, vagy sem.
Ha az adott növényünk egy keleti oldalban van, máshogy kell szemlélni, mint a nyugatiban.
Az éjszaka folyamán megfagyott növény, amennyiben nem volt végzetes a fagy, a hirtelen rátûzõ napsütést hõjétõl gyorsan melegszik vissza, ezáltal jobban roncsolódnak a szövetei.
Ez egy nyugati fekvésben, épület nyugati felén, vagy ha valami más növény vet rá árnyékot, lassabb felolvadást biztosít a növénynek, így épebben marad.
A lassabb kiolvadást köd vagy felhõzet is segítheti.
Nyilván ha a halálos küszöböt durván átlépi a növény, abban az esetben olvadhat akárhogy.
Az sem mindegy, a növények milyen telítettségi állapotban vannak, ha esõs idõszakot követõen egy esõs nap után kiderül és fagy, jobban sérülnek a sejtek, mint ha egy szeles, száraz idõjárás után dehidratált növény kap ugyanolyan fagyot.
De!
"Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a képeid egyike-másikán élesen kivehetõ, drámaian határozott választóvonal a károsodott és az ép állomány között."
A drámaian határozott vonal felett nem látsz egy db elfagyott vagy megfagyott szõlõt, alatta pedig egy db élõt sem.
2005 tavaszán elfagyott akácokat filmeztünk errefelé, az egyik MetNet-találkozón le is játszottam a filmet. Akik ott voltak, emlékeznek, hogy az akácvirágzás a dombok bizonyos szintje alatt teljesen hiányzott, felette hibátlan volt.
Sokszor írtad már többek között Te is, hogy a fagyás függ a növény adott állapotától, a talajtól, a korától, meg mindenfélétõl.
Egy többtízhektáros domboldalban lévõ akácosban, vagy egy többhektáros szõlõben van mindenféle állapotú, korú, kondíciójú, különbözõ talajokból táplálkozó növény, mégis az elfagyás teljesem homogén.
A vonal pedig annyira éles, mintha késsel vágták volna el.
A vonal felett nem látsz egy elfagyott akácot sem, alatta pedig egy épet sem.
Ha az akácvirágok (vagy akár a szõlõ esetére is ki lehet vetíteni) között azon az éjszakán lettek volna elõbb felsorolt okok miatt -0,3, -0,5, -0,9, -1,3, -1,7 fokon elfagyó virágok is, akkor a fagyás vonala nem annyira drasztikusan éles lett volna, hanem cikkcakkos, foltos, tehát inhomogén.
De nem így történik.
Szóval a növények igenis használhatók ilyen vizsgálódásra, persze a hõmérõt nem helyettesítik (bár mind a 110 vagy hány omsz mérõ közül is biztosan lehetne találni olyanokat, amik ilyen-olyan okból kifolyólag fél fokkal fölé vagy alámérnek a egyiknek-másiknak), de az inverzió és a fagylefolyás tanulmányozására tökéletesen jók.
Persze csak a korábban leírtak figyelembevétele mellett, és nem úgy, hogy pl. a fehér akác levelének fagytûrését egy kalap alá veszem a településekre ültetett díszakác levelének fagytûrésével. Mivel a két növény levelének fagytûrése jelentõsen különbözik.
Stb, stb.
Hú, ez is pofás kis anyag, elismerésem!
Nagyon egyet tudok érteni abban, hogy hasonló esetekben szinte nem lehet az ember elég körültekintõ a következtetések levonásakor. Rengeteg a ható tényezõ, a változó, sok esetben nüanszokon múlik a fagykármentesség. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a képeid egyike-másikán élesen kivehetõ, drámaian határozott választóvonal a károsodott és az ép állomány között.
Persze az ügy még rengeteg kérdést vet fel, annál is inkább - és ezt Flooval már igen sokszor megvitattuk - mivel növényi indikátorokról van szó, így a fagy léte/hiánya sokszor nem ítélhetõ meg feketén-fehéren. Például tanulmányozta-e már valaki a fagy tartamának szerepét adott növény, illetve növényi rész megfagyása, avagy a fagykár mint legfõbb tünet és indikátor kialakulása szempontjából? Nem lennék meglepve, ha az derülne ki, hogy néhány percnek is döntõ szerepe van e tekintetben. Nagyon kíváncsi lennék ilyen mérési eredményekre. S közben még nem is beszéltünk a növényi "szubjektivitás" többi olvasatáról...
Érdemes lenne egy programot indítani hasonló kérdések boncolgatására, feltárására. Látva a helyszíni felmérésben mutatott alaposságodat és elkötelezettségedet, ha van további ambíció az ügyben való kutakodásra és dokumentációs tevékenységre a részedrõl, ezennel felajánlom egy 12 darabos VoltCraft T és RH adatgyûjtõ-flotta szolgálatait a nemes célra. Áll az alku?
Nagyon egyet tudok érteni abban, hogy hasonló esetekben szinte nem lehet az ember elég körültekintõ a következtetések levonásakor. Rengeteg a ható tényezõ, a változó, sok esetben nüanszokon múlik a fagykármentesség. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a képeid egyike-másikán élesen kivehetõ, drámaian határozott választóvonal a károsodott és az ép állomány között.
Persze az ügy még rengeteg kérdést vet fel, annál is inkább - és ezt Flooval már igen sokszor megvitattuk - mivel növényi indikátorokról van szó, így a fagy léte/hiánya sokszor nem ítélhetõ meg feketén-fehéren. Például tanulmányozta-e már valaki a fagy tartamának szerepét adott növény, illetve növényi rész megfagyása, avagy a fagykár mint legfõbb tünet és indikátor kialakulása szempontjából? Nem lennék meglepve, ha az derülne ki, hogy néhány percnek is döntõ szerepe van e tekintetben. Nagyon kíváncsi lennék ilyen mérési eredményekre. S közben még nem is beszéltünk a növényi "szubjektivitás" többi olvasatáról...
Érdemes lenne egy programot indítani hasonló kérdések boncolgatására, feltárására. Látva a helyszíni felmérésben mutatott alaposságodat és elkötelezettségedet, ha van további ambíció az ügyben való kutakodásra és dokumentációs tevékenységre a részedrõl, ezennel felajánlom egy 12 darabos VoltCraft T és RH adatgyûjtõ-flotta szolgálatait a nemes célra. Áll az alku?
Köszi, egyébként a 2009-es év még jobb példa volt erre. Szavatossága már lejárt, de ettõl még jó példa.
Ilyen minimumok születtek ÉK-en november 2-án (mondhatni olyan szõlõlevélelfagyasztós): Link
-9 ugyan nem volt, de az állomások többsége alacsonyabb minimumot produkált, mint most a napokban.
Az OMSZ állomások közül a legmagasabb minimumot ÉK-en - Szentléleket figyelmen kívül hagyva - ugyan Tarcal mérte (-3,9-et), de annak rendje és módja szerint ott is megfagyott a szõlõ. Nem csak állomási szinten, 124 m -en, hanem a domb tetején, ~ 190 m-en is, (bár ott azért már láthatóan kevésbé volt jelentõs mértékû a fagy).
Miskolc, Avas mindeközben egy kerek -4 fokot hozott. (Eltérõ árnyékolási mód mellett.)
Néhányan már le is vonnák a következtetést, hogy ha az Avason 230 m -en is -4 volt, akkor az adatok alapján kijelenthetõ,h. a "térségben" mindenhol biztosan végzetes fagy volt, 100 és 230 között mindenképpen.
Tarcaltól északra azonban volt ahol 200 m-en ilyen állapotban maradt a szõlõ: Link
A következõ kép kb. 220 m-rõl készült, itt LENT a kevésbé jó fagylefolyás is közrejátszhatott a megsemmisülésben, ettõl följebb, jó fagylefolyás mellett viszont már ilyen volt: (A szõlõbirtok teteje ~ 330 m környékén van. Link Link
Ugyanez a domboldal 2009.november 9-én: Link
2009. november 25-én is zöldellt, sárgállott: Link (És bár többször nem néztem, vélhetõen december 13-14-éig húzhatta, hacsak addig le nem estek a levelek maguktól)
(A domboldal nyugati irányból így fest nyáron: Link )
A tokaji Hétszõlõ (2009. november 12-én) : Link
A Tokaji-hegy délnyugati oldalán mindössze ~ 150 m környékén volt a szõlõlevél elfagyásának határvonala, igen élesen kijelölve azt. A bukkanó mindössze 200 m magas: Link
A déli-délkeleti oldalán lévõ teraszokon pedig 105-110 m is elég volt a lentebb látható állothoz, mindezt úgy, hogy a síkon Sátoraljaújhely -7,4-et, Folyás -7,3-at mért.
2009. november 12-én, 10 nappal késõbb így néztek ki a teraszok (100 m-rõl fotózva).: Link
Csakhogy miképpen vonjunk le messzemenõ következtetéseket napijelentések alapján, térségekre vonatkozóan.
Ilyen minimumok születtek ÉK-en november 2-án (mondhatni olyan szõlõlevélelfagyasztós): Link
-9 ugyan nem volt, de az állomások többsége alacsonyabb minimumot produkált, mint most a napokban.
Az OMSZ állomások közül a legmagasabb minimumot ÉK-en - Szentléleket figyelmen kívül hagyva - ugyan Tarcal mérte (-3,9-et), de annak rendje és módja szerint ott is megfagyott a szõlõ. Nem csak állomási szinten, 124 m -en, hanem a domb tetején, ~ 190 m-en is, (bár ott azért már láthatóan kevésbé volt jelentõs mértékû a fagy).
Miskolc, Avas mindeközben egy kerek -4 fokot hozott. (Eltérõ árnyékolási mód mellett.)
Néhányan már le is vonnák a következtetést, hogy ha az Avason 230 m -en is -4 volt, akkor az adatok alapján kijelenthetõ,h. a "térségben" mindenhol biztosan végzetes fagy volt, 100 és 230 között mindenképpen.
Tarcaltól északra azonban volt ahol 200 m-en ilyen állapotban maradt a szõlõ: Link
A következõ kép kb. 220 m-rõl készült, itt LENT a kevésbé jó fagylefolyás is közrejátszhatott a megsemmisülésben, ettõl följebb, jó fagylefolyás mellett viszont már ilyen volt: (A szõlõbirtok teteje ~ 330 m környékén van. Link Link
Ugyanez a domboldal 2009.november 9-én: Link
2009. november 25-én is zöldellt, sárgállott: Link (És bár többször nem néztem, vélhetõen december 13-14-éig húzhatta, hacsak addig le nem estek a levelek maguktól)
(A domboldal nyugati irányból így fest nyáron: Link )
A tokaji Hétszõlõ (2009. november 12-én) : Link
A Tokaji-hegy délnyugati oldalán mindössze ~ 150 m környékén volt a szõlõlevél elfagyásának határvonala, igen élesen kijelölve azt. A bukkanó mindössze 200 m magas: Link
A déli-délkeleti oldalán lévõ teraszokon pedig 105-110 m is elég volt a lentebb látható állothoz, mindezt úgy, hogy a síkon Sátoraljaújhely -7,4-et, Folyás -7,3-at mért.
2009. november 12-én, 10 nappal késõbb így néztek ki a teraszok (100 m-rõl fotózva).: Link
Csakhogy miképpen vonjunk le messzemenõ következtetéseket napijelentések alapján, térségekre vonatkozóan.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#69573 - 2011-10-18 20:45:02)
Ha már agro-nap van.. : Sokat nem szövegelek, a lényeg a (sok) képen van.
Zempléni helyzetjelentés:
Kezdenék egy patakvölggyel: [szõlõk lefagyva, dión nincs levél] Link Link
1.Tarcal:
A tarcali OMSZ állomás (124m) körüli szõlõk: (~120-130m). [megfagyva, megkapva]
Link Link Link Link
Fölfelé már totál épek: Link
Föntrõl, 180-200m-rõl: (lefelé nézve viszonylag elég pontosan kijelölhetõ a fagyhatár) Link Link Link
Pár kép még: Link Link Link
2. Szerencs, 180-200 m-rõl: Link Link Link
paradicsom: Link
160m: Link Link Link
Ugyaninnen lefelé, ahol már látható a barnulás. Link
----
100m, ill. 115m-rõl fotózva: Link Link
Ha már agro-nap van..
: Sokat nem szövegelek, a lényeg a (sok) képen van.Zempléni helyzetjelentés:
Kezdenék egy patakvölggyel: [szõlõk lefagyva, dión nincs levél] Link Link
1.Tarcal:
A tarcali OMSZ állomás (124m) körüli szõlõk: (~120-130m). [megfagyva, megkapva]
Link Link Link Link
Fölfelé már totál épek: Link
Föntrõl, 180-200m-rõl: (lefelé nézve viszonylag elég pontosan kijelölhetõ a fagyhatár) Link Link Link
Pár kép még: Link Link Link
2. Szerencs, 180-200 m-rõl: Link Link Link
paradicsom: Link
160m: Link Link Link
Ugyaninnen lefelé, ahol már látható a barnulás. Link
----
100m, ill. 115m-rõl fotózva: Link Link
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat