Csillagászat és űrkutatás

Vergiliusnak sok, bizonyára régi megfigyeléseken alapuló néphiedelmeket felidézõ csillagászati jellegû leírása van, kettõt még idézek nem állhattam meg
Az egyik rövid, talán nagy "szabadszemes" napfolt megjelenésére utal, nem tudom
Ebben is útmutatód a Nap. Õ, kire fogni ki merné,
Hogy hamisan jósol? Hisz elõre jelenti, ha gyászos
Forradalom, furfang, avagy orvul háboru zendül.
Hisz Rómát is szánta, mikor tõr verte le Caesart,
Mert ragyogó képén vak rozsda futott el azonnal
A másik hosszabb a napfény színváltozásaihoz fûz intelmeket
És jeladónk a nap is, ha kel és ha lebúvik a vízbe;
Elkísérik a nem-kétséges jósjelek útján
Már kora reggeltõl csillag-gyúlás idejéig,
Így amidõn szeplõk fedezik feljöttekor arcát,
Búvik a felhõkbe s fél képével fut elõled:
Záporesõ lesz, mert veteményre, baromra s a fákra
Baljós déli szelek támadnak a mély habözönbõl.
Vagy ha kivirradván, szétszórt sugarak hasogatják
Át a tömött felhõt, és sápatagon felocsúdik
Közben a Hajnal Títhónus sáfrányvörös ágyán:
Haj! levelek többé nem védik meg puha szõlõd,
Oly rémes jégorkán fog pattogni tanyádon.
Tudni kivált azt kell, miután, megjárva Olympust,
Hajlik alá, képén mint kezd káprázni a sok szín,
Számos változatát ugyanis lesi gyakran az ember:
Így amikor lángrõt, szél lesz, ha sötétlila, zápor,
Hogyha pedig tüzes izzását foltok feketítik,
Akkor esõt-orkánt együtt láthatsz kerekedni.
Ámde ha fénylik a tányér fenn, amidõn ragyogását
Hozza vagy elviszi, félned kár ítéletidõtõl,
Északi tiszta szelet látsz csak táncolni az erdõn.
Fényteli fellegeket honnét hajt végül a felszél
Bocs, eleget locsogtam, eldugultam

Értem, háát köszi a választ, ez egy újabb érdekes dolog , amit hallok el is mentettem, hogy meglegyen

Biztos, hogy a feltett kérdés a hosszú távra vonatkozhatott, olyan sehol se létezett, mivel nincs és nem is volt még látszólagos összefüggés sem csillagászati események és aktuálisan várható idõjárás közt.
Ahogy Salo is mondja, kimondottan évszakos változásokra utalnak a csillagok járásában látott ritmusok, ne a mi közép-európai fejünkkel gondolkodjunk, hanem a szubtrópusi, trópusi vidékek lakóiéval, ahol száraz és esõs évszak volt, melyet jól lehetett kötni bizonyos csillagok felkeléséhez. Mivel az életük függött a jól idõzített vetéstõl, biztos, hogy kiváló ismereteik voltak e témában is.
A másik, ami kicsit kapcsolódik a témába, az az angolszász kultúrában a teliholdak elnevezése, amely kimondottan az adott hónapra jellemzõ tevékenységhez kötött. Sorban a hónapok szerint januártól ez így néz ki: Wolf Moon (farkas hold - farkasordító hideg), Snow /Storm Moon (hó/ vihar hold - gyakori havazás, gyakori a vihar) más helyeken ez Hunger Moon (éhség hold - eddigre jól elfogynak a tartalékok), Worm Moon (kukac/hernyó hold - a felengedett talajból elõbújnak a férgek), Frog/Pink Moon (béka / rózsaszín hold - elõjönnek a békák/ rózsaszín virág borít mindent), Budding Moon (bimbó hold - bimbózni kezdenek a fák), Strawberry Moon (szamóca hold - érik az eper), Buck Moon (bak hold - ekkor bújik elõ az õzbakok, szarvasbikák agancsa), Sturgeon Moon (kecsege hold - ekkor halásszák õket), Harvest Moon (szüret hold - az õszi betakarítások ideje), Hunter's Moon (vadászok holdja - nagy vadászidény ekkor kezõdik, a télire meghízott vadak adta több hús,zsír miatt), Beaver / Frosty Moon (hód / fagyos hold; a hódokat ekkor csapdázzák, még a folyók jegesedése elõtt; a fagyos talán egyértelmû), Cold Moon (hideg hold).

Ez jó.

Ahhoz hogy milyen képhez, milyen jelenség kötõdött azt hogy, mivel nem mindig esett mikor éppen valamit láttak máskor meg zivatar volt? vagy rosszul gondolom?

Hát, én pedig úgy tudom, hogy a legtöbb kultúrában még nem tudták, hogy a Föld forog, meg kering. Persze a napmagasság éves változását ismerték, de a legtöb kultúrában - úgy tudom - elsõsorban nem ez alapján tájékozódtak. Pl a naptárakat sem a Napálláshoz kötötték a legtöbben, hanem leginkább a Holdhoz, de sokan (pl a kínaiak) a csillagokhoz is.
Valószínûleg más kultúrákban más csillagok alapján is tájékozódthattak. És ezt igen jól csinálták. Az eget is ismerték, "mint a tenyerüket", ezzel tisztában vagyok.

Egyébként szerintem nem teljesen egyrõl beszéltünk, Te a rövidtávú idõjárásra gondolsz szerintem.
A rövidtávú idõjárást szerintem sem igazán a csillagokból mondhatták meg, abból nemigen lehet, ám a légköroptikai jelenségekbõl már inkább. Bár errõl konkrétan nem sok ilyen, a Szíriuszoshoz hasonló történetet hallottam.

Az évezredekkel ezelõtti kultúrák színvonalát alaposan alábecsli a jelenkor.
Csillagászati ismereteik (is) kimagaslóak voltak, tisztában voltak az évszakok dolgaival.
Ám a csillagokból nem igen jósolhattak elõre, ezen síkon maradva inkább a légköroptikai változásokból.

Általában ebbe a Topik-ba kérdéssel fordulok most is így van.

Egyik barátom azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogyan állapították meg régebben a csillagokból hogy milyen idõ várható, És háát erre a kérdésre nem tudtam válaszolni, interneten próbáltam keresgélni, de hiába..
A melegek és a hidegek változására, úgy gondolom, hogy amekkora szöget zár be a nap úgy állapították meg, de hogy a csillagokból hogy jósoltak passz...