Agrometeorológia

Csak zárójelesen...A 2009/2010-es tél után két Bükkben lévõ és a tarcali(!!) állomás által mért minimum alapján lett megmondva, hogy miként mûködtek a dombok ÉK-en! Mikroklíma? Az meg mi? Csak szintek és szintkülönbségek vannak...természetesen minden szinten azonos hõmérséklettel..

A tarcali állomás alatt és fölött: (2011.10.28.) Link Link

Világos, csak szerintem nem a 16-i árpádtetõi minimumot kell összevetni a 17-i pogányi minimummal, ha a levegõ hõmérsékleti rétegzõdésérõl beszélünk. De mindegy.

A két nap végsõ mérlegére értettem a 3 értéket, és úgy meg úgy volt.

Nem egészen így volt, mert 16-án Pogány +1,5, Árpádtetõ 0 fokot, 17-én Pogány -1,5, Árpádtetõ +1 fokot mért. Én mindkét napon +1,7 fokot mértem.

A fõiskolánál lévõ állomástól kelet felé enyhe emelkedésû nagy úgy 1600-2200m hosszan szántó-szõlõ terület van, tõle nyugatra van elég meredeken a belváros. A város felõl nézve kiemelkedik az állomás. a belváros-patakpart az állomástól úgy 300-350m-re lehet légvonalban és fölötte 30-40 méterre becslésem szerint. Én az állomástól dny-ra úgy 25-300m le 15-20 méterre lehetek. Itt a szõlõ és a füge levelének is több mint fele megfagyott.

Bocsánat, lefeküdtem aludni, és ezen gondolkodva eszembe jutott, hogy valamennyire volt szendvicshelyzet, ha abból indulunk ki, hogy Árpád-tetõ mért 0 fokos minimumot, Te 1,7 fokot, Pécs-Pogány meg -1,5 fokot.
A csillagda -0,2 fokos eddigi minimumánál a becsehelyi szõlõhegy valamelyik alsóbb pontján biztosan lehetett volna ennél enyhébbet is mérni.
Egy bizonyos magasság felett a szállított fagy effektus a hidegbeáramlás elsõ éjszakáin ennyiben jelentkezik.

Az állomás magasságában a -2,7 foktól biztos elfagyott a szõlõ, arra gondoltam.
Meg valószínû tõle valamennyivel feljebb is, lejjebb meg bõven.
Szerintem most a 17-18-i fagyok nem ilyenek voltak, hogy szendvicshelyzet jöhetett volna létre, ami által az egri állomás dombjának alsóbb szintjein -2,7 foknál melegebb lehetett volna (persze kivéve, ha a dombra felkúszik a város és hõszennyezéssel van melegebb).
Legalábbis most nincs erõm megnézni, majd holnap, de asszem nem volt ilyen jelentõs szendvicshelyzet.
Vagy ha valami speciális -3 fokos fagyot is elviselõ szõlõfajtát kísérleteztek ki, akkor igen
Vagy ha az egri állomás egy dombon lévõ fagyzug, ahol megreked a hideg, és alatta meg jobb értékek vannak.
Tényleg, tudja valaki hány méteres fagylefolyása van az egri állomásnak?
Leganyi?
Köszönöm a választ elõre is!

"Az egri állomás -2,2 fokot mért egyszer, meg másnap -2,7-et, úgyhogy abban a magasságban tuti nyekk a szõlõnek."
Ok, én ezt így értelmeztem, de ezek szerint rosszul.

Nem mintha nem vehetnénk bármerre az irányt bármiért!

Persze, hogy nem igaz, senki sem állította, hogy igaz!
Ezeket a helyzeteket szállított fagy effektus, vagy a másik ilyen szituációt szendvics effektus néven szoktuk emlegetni.
Az elsõ gondolom egyértelmû, a második pedig a szállított fagy és a kisugárzási fagy keveréke, amikor a magasabb pozícióban még szállított faggyal van negatív hõmérséklet, de eközben a legalacsonyabb tereppontokon már leáll a szél és gyûlik össze a hideglevegõ, emiatt lent is fagy, ekkor a legenyhébb részek azok, amik a szállított fagyba már nem, és a kisugárzási fagyba még nem esnek bele.
Pl. 140 m-en van a völgyszint, 310-en a dombtetõ, akkor mondjuk a 310-es tetõn szállított faggyal van -0,5 fok, a 140-150 m-es szinten van -2 fok, a kettõ között pedig 190 és 250 méter között nincs fagy.

Azt mindjárt gondoltam, hogy ezért vettétek rögtön arra az irányt...
Viszont az nem igaz, hogy ha egy adott helyen egy bizonyos tszf. magasságban fagyot mérnek, akkor azon a vidéken az annál alacsonyabban fekvõ területeken is mindenütt biztosan fagyott.

PLC-k által gyûjtött adatokkal foglalkozom néha. Az elemzést gyakran megnehezíti a "garázsgyártmány" készülékminõség. Az 5 perc elemzõ-értékelõ munka gyakran 1 nap hibajavítás-adathelyreállítás munkává válik. Pl: egy készüléktípusnál 8 bites analóg-digitális átalakítás és 16 bites adattovábbítás mellett az egyetlen paritás biten alapuló adatvédelemmel napi rendszerességû az egymás melletti bitek hibája. Az adatok pl. fizikailag 0-255 között lehetneének, de a pereces mintázásnál itt-ott megjelennek a +-32,..., nagyságrendû adatok. Szerencse, hogy már ismerem a cégünknél egyes ócskavasak lelki világát. A "home" WS mûszerkategória sem lehet sokkal hibatûrõbb kialakítású. Szerintem sem a mérési hely kialakítása az ok, hanem a "pillanatnyi elmewzavar".

Az én tévedésemet nem ismerem el, a mérõét annál inkább Link
Aznap, amikor mérte a -3-at, mivel sejtettük, hogy elõ fog kerülni a téma, illetve sejtettük, hogy fals mérés, és pont arrafelé jártunk, kerültünk egyet Lendva-hegy felé, hogy megnézzük, a -3 foknak lett-e nyoma.
Bár a többi környékbeli mérõbõl következtetve biztosak voltunk benne, hogy az az érték abban a fekvésben lehetetlen.
Sem a paradicsom, sem a füge, sem semmi sincs megfagyva a mérõ közelében.
Valami üzemzavar lehetett.

A lendvai szõlõhegyi állomás -3 fokot mért, tehát arrafelé tuti nyekk a szõlõnek.
Na, elismered a tévedésed?

Persze, a szõlõ sokszor még december elején is fogyasztható a tõkérõl.

Itt nálunk a saját szõlõ -2,7 fokos 2m.-es T.- nem fagyott el. A kulcs a cukorfok.
Az összes levélnek annyi, a szõlõ virul.

Nyugodt idõjárás idején a Bükk felõl K ÉK irányból folyik le a domboldalon a hûvös levegõ rajtunk keresztül a völgybe esténként és reggelente is. Ez a szél nagy melegben hûsít, télen kellemetlen érzés.

Már hogy érted azt, hogy a Bükk felõl?
Ha nem lenne ott a Bükk, akkor nem jönne a hideg vagy hogy érted?

Az állomás Eger keleti szélén a fõiskolánál van domboldalban, a város felé meredek, de van tõle keletre egy nagy lapos enyhén emelkedõ rész (tetején szõlõvel) ahonnan húz be a hideg a Bükk felõl. Én az állomás alatt lakom úgy (200 m légvonalban) nálam -3,7 fok volt, ami lelevelezte a fügémet.

Sziasztok!
A SPAR-ban 200ft a datolyaszilva darabja... Link