Földtan

Egyetemes gáztörvény: P1*V1/T1=P2*V2/T2. Feltételezzük, hogy a levegõ a vizsgált körülmények között gáz állapotban marad, egyes komponensei sem cseppfolyósodnak- a vizsgált körülmények között érvényes a Gáztörvény.

Bõdületes nagy baromságot nem lehet csinálni a következõkkel, de durva közelítések:
- A g értékét a Föld középponttól a felszínig 0-tól 9,81-ig lineárisan változónak tételezzük fel.
- Feldaraboljuk a Földközéppont és a felszín közötti távolságot méteres darabokra.
- A hõmérséklet változását 300 K és 6000 K között lineárisnak tételezzük fel.

- A felszíntõl lefelé méterenként kiszámoljuk az egységnyi területû adott szint felett levõ légoszlop SÚLYÁT, nem tömegét, f(g,T,(r)) .

Ezt elvégezzük méterenként a Föld középpontjáig.

Az algoritmus nem bonyolult, a számítógép sem un bele.

Viszont igen lényeges a légsürüség botrányos növekedése és ezzel a nyomásnövekedés "gyorsaságának" növekedése is. A sürüség figyelembevétele nélkül abból lehet kiindulni, hogy a légnyomás kb. 5,5 km-enként megduplázódik, azaz a kb. 6350 km-es földsugár esetén kb. 1155-ször. Ebbõl kb. 2,45x10^347 bar adódik... Viszont a sürüséggel... Eleinte ugyanis a sürüség úgy változik, hogy 1 barnyi nyomásnövekedés néhány 100 m-en belül történik, de minél mélyebben vagyunk, ez annál durvább lesz... sok-sok (de még csak néhány %-nyi) km mélyen már pár méteren belül 1 barral nõ a nyomás.
Kicsit elszaladva a lóval... exponeciális összefüggésbõl kiindulva feltételezhetõ akár, hogy a nyomás végtelen értéket vesz fel, miközben a gravitáció nullára csökken. Még a végén egy fekete likat is találunk ott

Nagyságrenben nincs különbség, de válójában azt hiszem, hogy van egy kétszeres szorzó (a valódi nyomás javára).

Gyanús nekem ez a lyuk... Lehet, hogy van egy megoldásom, de még át kell gondolnom, nehogy óriási baromságot írjak (ilyen témában, ahol a 0 és a végtelen megjelenik, könnyen lehet )

Azért a g=f(róFöld(r))-bõl az egyik szépség, hogy a középpontban g=0. Lehet némi egyszerûsítést tenni, pl. róFöld=konst, vagy lineárisan változó. Szerintem nincs nagyságrendi különbség az így számolt eredmények között.

Hú de jó kérdés ez Fogalmam sincs róla még második blikkre sem

Ilyen típusú problémáknál, ideális gázt feltételezve ugye kiindulhatnánk a hidrosztatikai egyensúlyra a dP/dr= -ró*g -ból. Csak sajnos itt a legnagyobb gond(om), hogy a g-t felbontva az integrálban r0-on belüli tömeget nem a ró sûrûségû közeg adja. Nyilván a csillagászatban nem léteznek ilyen inhomogén testek, szóval ezen még kicsit gondolkodnom kell. Vagy valami egyszerû dolog, amit már rég elfelejtettem. Bedobok egy kávét, oszt kigondolom

Ide is passzol a kérdés, hát bedobom:
Ha elméletben keresztülfúrunk egy lyukat a Föld középpontján át a túloldalig, azaz lesz egy feneketlen kutunk, mekkora légnyomást mérhetünk a Föld középpontjában?