Földtan

Nézzük a kollégákkal és jelzem, ha valami okosat kisütöttünk.

A kisebb, féregszerûek kb kisujjnyi vastagságúak, a legnagyobbak pedig ökölnyi, kétökölnyi nagyságúak.

Mekkorák ezek a konkréciók?

Sósav ugyan nem volt izzhon, csak ecet, de azzal is egyértelmûen pezseg. Amit még nem említettem, hogy közvetlenül a réteg fölött, ahol ezeket a "gumókat" találtuk, fehér lepedékszerû anyag volt hálószerûen a rögek rései között, gondolom ez is mész lehetett. (Hasonlóan mint amikor egy gomba átszövi a talajt)

Na igen! Azonban löszbabával kapcsolatban hasonló a véleményem, nem éppen típusos löszbabáknak néznek ki.

99,9% valószínûséggel pezsegni fog. Ha nem meszes, mi más lenne? Ha vasásvány cementálná, akkor rozsdaszínû lenne, kovából pedig bajosan kerül bele "csak úgy" ennyi egy agyagos talajba.

Utólag én is beszerkesztettem egy valószínût.

Szerk: az ember fiának hamarabb jár a szája, mint ahogy végiggondolná a dógokat.

Ezt ránézésre nem mondanám meg, abból indultam ki, hogy ha Vikarel agyagot írt, akkor az tényleg agyag.


(Löszbabához képest egyébként nagyon hosszúkásnak tûnik egyik-másik.)

A hétvégén kútfúrás iszapjának tárolására egy elég mély gödröt ástunk egy agyagos területen. Kb 120-150 cm mélységben (ebbe a mélységbe vonultak a földigiliszták is telelni) az agyagrétegben megkövesedett agyagdarabokat "köveket" találtunk. Sem felette, sem mélyebben nem találtunk ilyenket. Kérdésem, hogy mik ezek és hogy keletkeztek? Link Link Link Link A "köveket" kettétörve a belsejük üreges, sugárszerûen repedezett. Olyan mintha egy az agyagrétegbõl kioldódott hígabb anyag töltötte volna ki a mélyben található kisebb üregeket, majd ezek késõbb kiszáradtak volna.