Agrometeorológia

Húú, more, írsz te olyanokat....

Bizony, a szõlõ viszonylag hamar elmegy.
Sokan úgy vélik, az elmúlt hetekben a fórumokban is sokszor olvashattuk, hogy a nagy hideg nagyon elõnyös dolog, ugyanis kipusztítja a kártevõket!
Nos, én rájöttem, miért is van ez így, és be kell valljam, igazat kell adnom ennek a tévhitnek!
Ugyanis arról van szó, hogy amennyiben bejönne egy olyan hideg, mint 2003 januárjában:
Szolnok (94 m) -25°
Szeged (83 m) -25°
Békéscsaba (90 m) -23°
Debrecen (109 m) -22°
Kecskemét (123 m) -22°
Paks (98 m) -23°
Poroszló (92 m) -22°
, abban az esetben az Alföldön lévõ szõlõk tövig kifagynának.
Így a szõlõ kártevõi táplálék nélkül maradnának a következõ vegetációs szezonban, aminek következtében a kártevõk között ádáz harcok lennének a megmaradt, illetve tõrõl kihajtó szõlõkért, és egyrészt a kártevõháborúk rengeteg áldozatot követelnének, másrészt akiknek nem jutna szõlõ, azok éhenhalnának.
Tehát a vége az lenne, hogy alig maradna kártevõ

A viccet félretéve ami a kártevõket kinyírja, az szerintem már a gyümölcsfákat is elkezdi károsítani.
Vegyük például a 2003-as január után következõ 2005-ös február leghidegebb három napját Link Link Link
Ekkor a Szeged környéki õszibarackosokban biztosan nem kellett a termést óvni a kártevõktõl, ugyanis 80-100 %-os rügyfagykárt szenvedtek, sõt, fák is fagytak ki.
Hogy a szõlõkrõl ne is beszéljünk.
A nagy havazások és a hidegek amennyiben kipusztítják a kártevõket, velük együtt hullanak a kártevõk kártevõi, tehát például a madarak.
Nem hiszem, hogy a 2003-as és 2005-ös tél után a szatymazi õszibarackosokban a kártevõk elpusztulása miatt örömködtek.
Sokkal inkább a fagykárok miatt szomorkodtak.

Ezzel összefüggésben megkaptam már párszor, hogy az enyhe téli idõ, a januári 10 fok korán kivirágoztatja a növényeket, ezért jobb a hidegebb idõ, mint az enyhébb, bla-bla-bla-bla.
Nos felénk a legenyhébb a tél, gyakran már március elején elkezd mocorogni a kajszi.
De a januári 10 fokok egészen biztosan nem indítanak be semmit, hiszen ha ez így lenne, akkor most is meg lenne indulva minden, s közben minden nyugalmi állapotban van.
Nappal ha januárban 8-10 fok van, éjjel meg -3,+3 között, az még nem indít el semmit.
Fõleg akkor nem, ha jön utána néhány olyan nap, hogy 2-3 fok van nappal, éjjel meg -5.
Ha február második felében van enyheség, az már más tészta.
De a hideg akkor sem jó, mert 2003 januárjában vagy 2005 februárjában eldõlt, hogy ahol nagyon hideg volt, ott egészen biztosan nem lesz semmiféle termés sem, és akár tavaszi fagy is lehet, mert nincs mit elfagyasszon.
A januári enyheség után még van remény arra, hogy megússzuk tavaszi fagy nélkül és nem lesznek károk, de ha bejön az, ami a modellek alapján bejöhet, hogy -20-25, sõt, -30 fokot közelítõ hõmérsékletek lesznek, akkor azután már nincs pardon.

A katasztrofális fagykár benne van a pakliban. A búza felénk nagyon gyenge, decemberre kelt ki, hó, ami megvédené, csak foltokban van.
Néhány szõlõfajta rügyeinek a -15 is elég (pl. Pannonia kincse), -20-nál általános a szõlõ elfagyása, -25 után a karvastagságú lugaságak is csak láncfûrésszel kezelhetõk. Én arra számítok, hogy nálam csak az a szõlõ fog teremni, amit lehajlítok és vagy fél méter vastagon hóval betakarok, ha lesz mivel és nem lesz túl késõ. Az már biztos, hogy a fajták metszési igényétõl függetlenül idén minden szõlõt rövid csapra metszek.

Én nem tudom ezt a hideget hogy fogják átvészelni majd a mediterrán növények.
Link

Ezek délre elõrejelzett hõmérsékletek. Még az Adria középsõ parti részein is fagy várható délben.

Reggelente pedig:
Link

Hosszan a mediterrán térség legnagyobb részében bizony fagyni fog, a tengertõl távolabb ez csak hatványozottabban erõs lehet.