Hydroinfo
Mint a legtöbb bánya tóban, nálunk is tilos a fürdés a bányatavakban.
Inkább rekreációs célokra használják, mintsem fürdésre, meg horgásznak a tavak többségében.
Nyáron kánikulában sem igazán látni ott fürdõzõket.
1-2 elvetemül fürdõzõ fordul csak meg néha ott, gondolom nem tudják, mi van alattuk.
Inkább rekreációs célokra használják, mintsem fürdésre, meg horgásznak a tavak többségében.
Nyáron kánikulában sem igazán látni ott fürdõzõket.
1-2 elvetemül fürdõzõ fordul csak meg néha ott, gondolom nem tudják, mi van alattuk.
És sokan gondolom még fürdenek is benne nyáron. Pedig ezek alapján egy folyékony halmazállapotú szeméttelep.
Engem nem vonznak, soha nem is vonzottak a téli sportok, viszont kis koromban, kb. 12 éves koromig telente többször megfordultam a családdal, barátokkal a befagyott tavakon és környezetükben.
Több, egész pontosan 7 db bánya tó van a közelemben, mindegyiken megfordultam, igaz korcsolyázni nem tudok, így cipõvel mentem a jégre.
Egyszer volt egy rossz élményem a Vörösvári bánya tavakon. Egyszer csak megrepedt a jég a közelemben, és a semmihez sem hasonlítható hangot mikor meghallottam, úgy megijedtem, hogy majdnem rosszul lettem.
Amikor jóval késõbb megtudtam, hogy a Vörösvári Nagy tó, ahol sokat voltunk, 33 méter mély! ( régen búvárok feltérképezték ), és hogy mik fekszenek a meder alján ( Lada, zsiguli, emberi, ló csontvázak, lovas szekér, chilék, katonai terepjaro, és még egy zuk is, ill. sok egyéb szemét is), nem akartam elhinni, hogy kisebb korban ilyen mély tó jegén, minden féle hulladék felett tartózkodtam a jégen.
Több, egész pontosan 7 db bánya tó van a közelemben, mindegyiken megfordultam, igaz korcsolyázni nem tudok, így cipõvel mentem a jégre.
Egyszer volt egy rossz élményem a Vörösvári bánya tavakon. Egyszer csak megrepedt a jég a közelemben, és a semmihez sem hasonlítható hangot mikor meghallottam, úgy megijedtem, hogy majdnem rosszul lettem.
Amikor jóval késõbb megtudtam, hogy a Vörösvári Nagy tó, ahol sokat voltunk, 33 méter mély! ( régen búvárok feltérképezték ), és hogy mik fekszenek a meder alján ( Lada, zsiguli, emberi, ló csontvázak, lovas szekér, chilék, katonai terepjaro, és még egy zuk is, ill. sok egyéb szemét is), nem akartam elhinni, hogy kisebb korban ilyen mély tó jegén, minden féle hulladék felett tartózkodtam a jégen.
Köszi a pontosítást!
Életemben egyszer mertem folyóvíz jegére lépni, akkor is csak az Ipolyra, és egy olyan helyen, ahol tudtam, hogy sekély a víz (kb. 50 centi) és kavicsos a meder, mégis a torkomban dobogott a szívem izgalmamban, azóta sem játszottam a tûzzel... A minap meg olvastam, hogy Szegeden is átsétáltak páran a Tiszán a Belvárosi hídnál... Brr, mar a gondolat is... Isten tudja hány méter van alattuk, de fõleg micsoda sodrás, élve onnan ember nem jönne ki, ha egyszer beszakad...
Életemben egyszer mertem folyóvíz jegére lépni, akkor is csak az Ipolyra, és egy olyan helyen, ahol tudtam, hogy sekély a víz (kb. 50 centi) és kavicsos a meder, mégis a torkomban dobogott a szívem izgalmamban, azóta sem játszottam a tûzzel... A minap meg olvastam, hogy Szegeden is átsétáltak páran a Tiszán a Belvárosi hídnál... Brr, mar a gondolat is... Isten tudja hány méter van alattuk, de fõleg micsoda sodrás, élve onnan ember nem jönne ki, ha egyszer beszakad...
Tényleg nagyon sok tényezõs. Jóval Csepel alatt (nem tudom, mennyire) tud a jég elakadni, beállni. 83/84, vagy 84/85 telén állt be ott a Duna hosszabb idõre. Emlékeim szerint elég hosszú ideig kitartott a beállás, de a torlódásos beállás talán a Csepel sziget felsõ részét sem igen érte el, felette zajlott. Nyilván alulról bontották is a jégtörõk rendesen, hogy jelentõs visszaduzzasztást okozó dugó ne alakulhasson ki. Szolnoknál akkor annyira beállt a torlódott jég, hogy egy hülye 3,1415926535898... (bocs modik, de még rendkívül qltúrált voltam) óvónõ keresztülvezetett a beállt Tiszán egy óvodás csoportot. MTV Híradó által bemutatva.
A Duna Budapestnél nem tud beállni (jobban mondva be tud, de ahhoz két - három - négy hét mínusz tizenhúsz °C smafu), nem tud sehol elakadni a jég. A meder mély, gyakorlatilag parttól partig azonos a mélység. A meder szûk, a sodrás erõs. Az 1838-as jeges árvíz manapság elképzelhetetlen. Egyik oka: Budapest környékén a meder anyaga kiváló építõ anyag, a kitermelhetõ mélységig kitermelték. A part burkolt, meredek, sima, a zajló jég nem akadhat el.
A Tisza egész más, sokkal inkább természet közeli, a meder esése kisebb, a szabályozások ellenére meanderezõ, a meder anyaga miatt is inkább relatíve szélesebb és sekélyebb, a vízhozama is kisebb. Emiatt ott kisebb sebességek alakulnak ki, a parti jég és a torlódás könnyebben kialakul a kanyarulatokban, a gázlóknál. Olyankor, amikor a Dunán a jégtörõk csak megelõzési céllal aprítják a jégtáblákat a kritikus helyeken, a Tiszán már alulról bontani kell a torlaszokat.
A Duna Budapestnél nem tud beállni (jobban mondva be tud, de ahhoz két - három - négy hét mínusz tizenhúsz °C smafu), nem tud sehol elakadni a jég. A meder mély, gyakorlatilag parttól partig azonos a mélység. A meder szûk, a sodrás erõs. Az 1838-as jeges árvíz manapság elképzelhetetlen. Egyik oka: Budapest környékén a meder anyaga kiváló építõ anyag, a kitermelhetõ mélységig kitermelték. A part burkolt, meredek, sima, a zajló jég nem akadhat el.
A Tisza egész más, sokkal inkább természet közeli, a meder esése kisebb, a szabályozások ellenére meanderezõ, a meder anyaga miatt is inkább relatíve szélesebb és sekélyebb, a vízhozama is kisebb. Emiatt ott kisebb sebességek alakulnak ki, a parti jég és a torlódás könnyebben kialakul a kanyarulatokban, a gázlóknál. Olyankor, amikor a Dunán a jégtörõk csak megelõzési céllal aprítják a jégtáblákat a kritikus helyeken, a Tiszán már alulról bontani kell a torlaszokat.
Én azt szeretném megtudni esetleg aki ért hozzá, hogy miért van az, hogy a Dunán elég egy nap plussz 2-3 fok és gyakorlatilag az összes jég eltûnik, legalábbis itt Budapesten. Máshol akár napokig kibír a jég 10-15 fokokat komolyabb olvadás nélkûl. Jó tudom, itt gyárak, meg melegebb a víz, de akkor is ekkora különbség lenne?