Agrometeorológia

Hát, rezeghet a léc.
Napok óta nézegetem az elmúlt 20-25 év azon teleit, amik ilyen hidegeket hoztak, mint amik most kinéznek.
Mostani állapot szerint biztosan nem lenne bajuk, mert nincs hótakaró (Csörnyeföld és Tormafölde térségében egy vékonyka lepel lehet, ami nem is összefüggõ), anélkül pedig a dombon nem tud -15 alá menni.
Már csak azért sem, mert a keddi mediterrán ciklon már annyira átkeveri azt a hideget, ami felettünk volt illetve van, hogy a magasban a -18 fokos 850-bõl -10 körülire enyhül vissza.
Hótakaró mellett az is éppen elég ahhoz, hogy -20-25 fokok legyenek sík és völgyi fekvésekben, de hó nélkül a dombon biztosan nem lépi át a kritikus hõmérsékletet.
Amennyiben a keddi mediterrán ciklonból lezuttyan 10 centi hó, neadjisten 15-20, akkor már rosszabb a helyzet.
A dombon én -15 környékére várom a minimumokat, legrosszabb esetben -17 fokot várok a fügékhez, ami a nagy fákat már vissza-vissza fagyasztaná.
-15-16 között még nem lenne bajuk, mert az elmúlt vegetációs idõszakban nagyon jól beértek, befásodtak a vesszõk, szárazság elõzte meg ezt a hideget, a növények szinte dehidratálva vannak.
Illetve az, hogy szépen fokozatosan hûlt le az enyheségbõl az idõ, január 25-tõl fokozatosan -2, majd -5, -7, -9, -10, -12 fokok lettek, és még 3-4 napig -10 fok körüli értékek lesznek, ez teljesen felkészíti a növényt a hidegre.
Ilyen helyzetben talán többet elvisel.
No nem arra gondolok, hogy -15-16 helyett -20-ig, hanem -15,4 helyett -16,2-ig.
Nüansznyi különbség, de dombi viszonylatban élet és halál kérdése.
Sík vagy völgyi fekvésben ekkora különbség nem jelent semmit, mert amennyiben lesz hó, majd kiderül, minden sík illetve völgyi fekvésben -18 alatt lesz.

Olaszországban, illetve a horvát tengerparton már ezek a mostani -5-7 fokos értékek is tönkretesznek néhány növényfajt, például a bougainvillea Link Link Link Link (Zadar-Sibenik között fényképeztem õket) fajtái közül a szakirodalom szerint sok már -4-5 fokon fagykárt szenved. Aztán hogy valójában meddig bírják, azt nem tudom.
Az olajfák sem nagyon szeretik a hosszú idõn át tartó hideget.
Egyenlõre azért nincs gond, mert még az olasz vidék felett nem derült ki.
Igaz, Parmában már volt -15, Piacenzában -13-14 fok, azok már a kényesebb fügéket megtizedelték, de az igazán nagy bajok akkor lesznek, ha a 30-40, sõt, helyenként fél méter feletti havakkal borított területeke felett kiderül az ég.
Akkor sajnos megismétlõdhet 1985, ami ott borzalmas pusztítást végzett, sokfelé voltak -18-24 fokok.
Egy szerencse van azért Olaszországnak is, hogy amire elkotródik onnan a mediterrán ciklon, addigra annyira felemésztõdik a hideg, annyira keveredik a hideg kontinentális levegõ az enyhe és nedves tengerivel, hogy kiderülés esetén -10-15 között beállhat a köd.
Én úgy gondolom, hogy ahol kevesebb hó van, ezek az északabbi területek, és már nem ér fel a felhõzet délrõl, ott lehetnek gondok.
Ahol nagy hó van, ott még 4-5 napig elvacakol a felhõzet.
Olaszország nagyon érdekes ebbõl a szempontból, mert az egész egy félsziget a tengerben, középsõ részén egy a félszigeten végighaladó hegyvonulattal, egyik oldalon torlasztás, másikon leáramlás, ott a tenger temperáló hõje, szóval kitalálhatatlan, hogy mikor melyik térségben esik egybe a hó, kiderülés, szél leállás.
Az egyik gyümölcstermesztõ ismerõsünk azért imádkozik, hogy ha már esett fél méter hó, akkor inkább essen még 3 hétig, csak ki ne derüljön.