Meteorológiai társalgó

Félreértés, nem tavaszköszöntő volt, hanem esélylatolgatás. A 6-7 hetes periódusokat nem én találtam ki, hanem pl. Carl Gustaf Rossby is említi. Úgy látszik mindegy mit írok ... 

Sajnos ez bazsa hibája, mert az utóbbi időben egyre hanyagabbak,el lazsáltak, nem teljeskörűen az írásai.
Régebben bazsa sokkal pontosabb információkat írt nekünk, kiegészítve sokféle érdekességgel.
Remélem hamarosan visszakapjuk régi bazsánkat

A jelölés még nem jelentene győzelmet, hiszen vannak azért kihívók bőven.

Na igen, lassan az anemométerbe is be kell táplálni

Öö, ez egy viszonyszám, ami mögött eleve van idősík 

Igazából b-ben, mert emögött km/h van. Km/h/h=km, ami persze mondjuk érthető, mert Bazsa néha messzire megy, de akkor is  tehát 1b = 60 km/h 

Mondjuk én csak különdíjat adnék, mert sehol egy plusz infó a bácsikáról, a  Vörösvári Napokról, uszodáról, Porschéről, vasútvonalról stb stb stb

Az izlandiakkal tárgyalt közben a viharciklonok ügyében. 

Tényleg ráadásul b/h-ban kifejezve! 

Na igen, a széladatok azért nagyon hiányoznak belőle.

Egy kicsit felturbózva

Azért ezt a hozzászólást lehetne jelölni az Arany Bazsa díjra.

Egyetértek, jó volt a tavalyi év, itt nálam csak a március 1-i -20 hagyott maga után kivetnivalót.

Egyébként valami baj lehetett az AI-del:
 és a tél eddigi megítélése is regionjrnttnsgdin eltérő, de végre a főváros

Frissíteni kellene a szoftveredet, mert az utolsó frissítés óta (széljárás taglalásának 50% alá csökkentése) kissé megzavarodott.

Az előző évet értékelve, számomra a február és március tél szempontjából átment a vizsgán, igaz a zöme tapadós, vizes hó volt ami hullott, de  február végén, március elején porhavas helyzet is összejött szerencsére. Jó kis szibériai eredetű hidegbetörés érkezett február végén, ropogós -15, -25 fok közötti fagyokkal. A márciusi, majdnem 2013-at idéző helyzet, északkeleten a hóviharokkal nagyot szólt, és még az utána való 1 hét egészen téliesen alakult.
A 2017/18-s tél gyenge eresztés volt összességében, de hó szempontjából felénk elég havas, még akkor is ha tapadó, vizes, lucskos havak este. De hó volt.

A "tavasz" számomra mindent vitt, hiszen márciusban mint említettem kemény téllel indítottunk, voltak havas, keményen havas helyzetek, főleg északkeleten a hónap közepén, majd tartósan fagyos, téli idő , a hónap első hete után átmeneti tavaszi ízelítővel, aztán a végét a húsvétot már kifejezetten meleg, tavaszi idővel köszöntöttük.

Az április nekem minden idők legszebbje volt, a hó eleji hidegfrontot leszámítva gyorsan megjavult az idő, az időszak közepétől gyönyörű színekben pompázott a természet, a kiadós februári, márciusi csapadék után végre szárazra fordult az idő. A talaj eléggé felázott volt, gyorsan zöldellt a fű, életre kelt a természet. Május is csodás volt, de már zivatarosabb.

A nyár első fele tipikus bárikus mocsárral társult. Zivatarok, gyenge áramlási viszonyok, az is általában keleti, északkeleti.  Szóval nem mostanság történt ilyen tartós azonális áramlási kép az elmúlt nyarakon, mint ami az előzőn.
Július végéig hőségriadó sem történt, 26-31 fok közötti értékek voltak a legmelegebb napokon zömmel, majd július végén bekeményített a nyár, a forróbb légtömegek utat találtak a medencébe északkelet, észak felől is, és utána jöttek a hőségnapok sorozatai, 30-34 fok közötti maximumokkal, kezdetben zivatarokkal, majd azok is eltűntek, kiritkultak.
Mint említetted szeptember 21-ig el is tartott kisebb megszakításokkal az igazi nyár. Viszont meg kell jegyezni, hogy bár tartós kánikula volt, de az extrém melegek abszolút elmaradtak, forró napokból alig jött össze, Kecskeméten is csak egyet regisztráltam augusztus 9-én. Pedig felénk az elmúlt nyarakon szép számmal akadtak, leszámítva egy közelit, 2016-ot. Ettől függetlenül a nyári hőséget kevésbé kedvelők és krónikus betegségben szenvedők így is nagyon nehezen viselték főként a nagyobb városokban. Szóval vannak akik sokkal pokolibb nyárnak tartják ha nem szakmai oldalról nézzük, hogy hőségnap vs. forrónap. Aki szívbeteg vagy vérnyomási gondokkal küzd lehet a 31-32 is épp olyan kegyetlen mint a 36-37 fok. De mint említettem azonális áramlásban profitáltunk belőle, így az extremitás elmaradása nem is meglepő.
Én szubjektív értelemben és szakmai szempontból is egy viszonylag forró, eleinte bő csapadékú, majd fokozódó szárazságra, később aszályra hajazó nyárnak említeném a tavalyit, főként az Alföldre vonatkozóan és északkeleten, a szatmári régiókban.

Az ősz az szerintem csak a nevében ősz, mert időjárásilag az elmúlt ősz inkább nyár volt, átmeneti hűvösebb periódusokkal amik alig pár naposak voltak csak. Az októberi indián nyarak 2 ízben is szokatlan meleget produkáltak, ködmezők nélkül a legtöbb helyen, maximum sekély köddel itt-ott. Napközben 20-26 fok közötti csúcsokkal.  Keleties volt az áramlás ekkor is.
A második komolyabb kör a hó végi mediterrán ciklon előoldali áramlásában megvalósult szubtrópusi melegadvekció volt, ez már déli áramlással tört be, mikor sokfelé 22-27 fok közé melegedett a levegő, sorozatban dőltek a maximum-hőmérsékleti rekordok. Még északon és nyugaton is 20 fok körül szórta maxikat.
November pedig az első felét tekintve szelídülő indián nyarat, eleinte szokatlan meleget hozott, rövidnadrág, póló bőven elég volt napközben.

A tél pedig rendre téliesen indult, úgyhogy én az előző év időjárását kifejezetten egyedinek tartom, mind  cirkulációt, mind az alighanem két évszakot, azaz tél és nyár.

Csodálatos már-már melengető napsütés van!
Sokakkal ellentétben én viszont örülök annak hogy a "szokásos" makroszinoptikusan fennálló 6-7 hetes (ebben a szezonban - végre - TÉLI) periódus december közepétől január végéig tartott. A makrováltás azért valamikor várható volt... semmi nem tart örökké.  Hihetetlen ez a "még még még ennyi nem elég" mentalitás, bár érthető, hiszen a télkedvelők ugyanúgy szeretnék a szezont úgymond "kimaxolni", mint a meleg, vagy zivarkedvelők, stb. Sokat böjtőltek is érte!