Agrometeorológia

Sem a tavaszi fagynál, sem most a nagy hidegek derült éjszakáin sem volt ezek szerint fagylefolyás?
Akkor mikor van egyáltalán?
Hát lehet, hogy Te nem hiszed, de attól még lehet 35 km-re lévõ helyeket összehasonlítani.
A kakucsi érték arra jó, hogy tudjuk, megfelelõ fekvésben azon a környéken lehetett -26 fok.
Egészen biztos, hogy nem csak Kakucson lehetett -26 fokot mérni, hanem 10-15-20-25 km-re onnan is.
Miért is ne lehetett volna?
Vannak Tõled északnyugatra állomások, Aszód, Püspökszilágy, Penc, ezek -20-22 fokokat mértek, és ebbõl a 3 mérõbõl 2-rõl tudom, hogy dombon vannak.
Nem nagy dombon, nem 60-80-10, hanem 20-30-40 méteres fagylefolyással, tehát nem magas kiemelkedésen, de elegendõn ahhoz, hogy a -20-22 fokhoz még több fokot le lehet vonni, ha mély fekvésbe megyünk.
A tavaszi fagyhoz nem tudok hozzászólni, mert nem szállított fagy volt, úgyhogy nem tudom, miért lett volna hidegebb a magasabb fekvésben, mint a mélyebben fekvõ helyen.
Lehet, hogy lent beállt a köd.
Mondjuk.
A májusi fagy során mindenhol a mélyebben fekvõ részek mérték a hidegebbet, nem tudom Nálad miért lehetett fordítva?!
Pedig biztosan jól mérsz, hisz ha jól emlékszem, egész komoly mûszered van, árnyékolóval stb.

Ha lenne észlelõ, vagy olyan személy, aki ezt mérné és közzé tenné, akkor meg tudnám mondani, hogy volt-e alacsonyabb hõmérséklet a falunkban. Kakucs tõlünk kb. olyan távolságra van mint Becsehelytõl a Kis-Balaton. Nem hiszem, hogy a légvonalban 35 km-re lévõ helyeket össze lehet hasonlítani. Ha figyelmesen megnézed a korábbi hõmérsékleti adatokat, akkor megállapíthatod, hogy a Szentmártonkátán a közvetlen környezetéhez képest is a minimum hõmérsékletek általában 2-3 fokkal alacsonyabb.
A tavalyi májusi fagy során viszont megfigyelhetõ volt, hogy azon a részen ahol lakom (legmagasabb pontja a falunak) 2 m magasan mért -2,2 fok miatt elfagyott minden, ugyanakkor a mélyebben fekvõ területeken nem volt fagykár. Ez arra utal, hogy ebben a konkrét esetben nem volt fagylefolyás.

Elsõsorban a tavaszi kisugárzási fagyokra gondolok, egy magasabb, jó fagylefolyású hely ilyenkor megúszhatja az alacsonyabb területekkel szemben. Erre számtalan példa volt már, néha egészen látványos tud lenni milyen magasságig (mélységben) tarolt a fagy.

Mennyi volt a falu legalacsonyabb pontján?
Mert ha -25 vagy -26 fok, akkor bizony hatással van a szintkülönbség a hõmérsékletre.
Ugyanis a kakucsi állomás -26 fokot mért minimumként, ami abban a térségben van, és egyáltalán nem biztos, hogy Szentmártonkáta környékén nem volt valahol -27 fok.
A sátorhelyi állomás Dél-Baranyában jó példa, alföldi jellegû, sík területen van, de 8-10 méterrel magasabban, mint a környezõ sík, egy lassan emelkedõ kis halom tetején.
-26 fokos minimum volt ott.
El lehet képzelni, mennyi lehetett ott egy kisebb mélyedésben, gödörben.
Alföldi területeken mindig nagy kérdés, hogy a néhány méteres szintkülönbségek mit tudnak produkálni derült, szélcsendes éjszakákon, mennyire tud elterülni a hideglevegõ!?
A bajai állomás is a közvetlen környék legmagasabb pontján van, szintén egy kis bucka tetején, -26,1 fokot mért.
Mellette közvetlenül vannak kis gödrök, amik olyanok, mint a Bükk-fennsíkon lévõ töbörök.
Ez a két kép az állomás magasságából készült nyugat felé, érzékelhetõ, hogy mélyedés van lejjebb Link Link
Ez meg a lejjebb lévõ területrõl visszafelé, az egyik kis gödör látszik is, a kerítésoszlopok jól mutatják a terület süllyedését Link
Azokban a kis gödrökben olyan -28-29 volt, mint a pinty.

Azért abban nem lennék olyan biztos, hogy egy 10 m-es szintkülönbség hatással lenne a hõmérsékletre síkvidéken. Nálunk (Szentmártonkáta, Alföld) 5 km sugarú körön belül is van 15 szintkülönbség. Én a falu legmagasabb pontján lakom (126 m). A Tmin. -23,9°C volt. Februárban ezen kívül még kétszer volt -20°C alatt és hatszor -15°C - -20°C között. Ez nem arra utal, hogy a magasság különbség miatt a magasabb ponton enyhébb lett volna a hõmérséklet. Még nem tudom mekkora a fagykár,de a tavalyi májusi fagykár után ez biztos még nagyobb lesz. Pedig akkor is elfagyott az összes termés. A közel 100 gyümölcsfámon mutatóban volt csak gyümölcs. A szõlõ (tõke mûvelésû) szintén elfagyott akkor.

Nem, jó 10 méteres szintkülönbség van legalább a város egyes területei között. Ez döntõ jelentõségû lehet a tavaszi fagyoknál. A szõlõk, gyümölcsösök egy még tagoltabb területen vannak....Gyermekláncfû, aranyesõ..stb (képeiden januárban) , ha ezek virítanak akkor már megindul a rügyfakadás,ebbõl gondoltam , hogy nálad is hasonló dolgok zajlottak.

-12,5 fok körül volt a leghidegebb az ültetvény területén.

Rossmann!
Mezõkövesd nem egy síksági település?
Egyébként nálam nem volt elõrehaladva semmi a tavaszias tél miatt, majd most fognak elindulni a növények a várható 10-15 fokok hatására.

Az elmúlt idõszak kemény hidegei után elkezdõdtek a fagykárfelmérések.
Egyenlõre még nagy az összevisszaság, ugyanarról a vidékrõl más és más hírek látnak napvilágot.
Az alföldi szõlõk kifagytak, a törzsek szétrepedtek, termés egy-két évig nem lesz, újra ki kell majd alakítani a lugasokat.
A pécsi szõlészeti kutatólabor környéki szõlõk 30-70 %-os rügyfagykárt szenvedtek, tehát átlagban a rügyek fele elment, de ezt még metszéssel lehet korrigálni, viszont viszonyítási alapnak jók, jelzésértékûek.
Villány és Siklós környékén az alsóbb részeken lévõ szõlõkön rügy és vesszõfagyásról jönnek hírek, nyilván a magasabban fekvõ területeken nem lett bajuk a szõlõknek, de károk vannak.
Biztos hallunk még fagykárokról, fõleg az Alföldrõl, ahol ugye nincs domb, ott komoly károk keletkeztek.