Agrometeorológia

Köszönöm a leírást.

Echinopsis eyriesii hibrid. Szaporítani vagy gyökeres tõosztással, vagy sarjak levágásával. A dugványokat minimum 2 hétig szárítani kell. Másik megoldás, hogy az egész telepet egy nagyobb cserépbe "emeled" át.

Floo: "Arra gondolok, hogy a sík területeken jobban elterül a hideg, lévén nincs domb, ami az elterülést meggátolná, ezáltal kisebb kiemelkedések is nagyobb különbséget tudnak okozni. De ez azzal is jár, hogy sokkal meredekebb a hõmérsékleti gradiens, magyarul hogy a 2 méteres hõmérséklethez sokkal alacsonyabb 1,5 méteres, 1 méteres (és így tovább) hõmérséklet tartozik, mint egy dombvidéki mély fekvésben."

Sajnos így lehet, a síkvidéki mostani fagy még azzal is csinált rosszat, hogy nem egy-két napig volt -20 körül, hanem tartósan. A hó megvédte a vastagabb törzset, de a felsõ, pont 1-2 méteres termõ szintmagasságban tarolt a fagy.
Majd a fakadáskor látszik ez meg. Lehet hogy tekintélyes vázágakat kell vissza metszeni, fûrészelni, és esetleg az alvó rügyek kihajtanak a baracknál, de az nem fog termõ vesszõt hozni most, majd jövõre. (vannak fajták, netán a kajszik esetében, hogy akár a vastag ágakból is fakad termõnyárs, de az csak csenevész gyümölcsöt hoz az idén.

Az ilyen teleken azért síkságon a kertvárosi övezetben a városi hõsziget északi-északkeleti peremén érdekes dolgog is történhetnek: Anyukám családi háza legalább 2 m magasságban házfalakkal, vagy tömör kerítéssel van körbe kerítve. Kicsit poénosan májkro-töbör májkroklímának lehet nevezni. A szõlõ elfagyása amióta az eszemet tudom, pontosan a kerítés felsõ szintjéig tartott (ugyanazon tõke több szintû kordon). Lábas hidegnél, amíg van este-éjszaka egy kis É-Ék-i légáramlás, a helyi torlódások miatt néhol a hideg légréteg megemelkedhet, átbukhat a kerítésen, ott felgyülemlik és onnan sehova. Ott csak a másnap reggeli besugárzás emelheti a hõmérsékletet, de a kisugárzás azért dolgozik. A hideg tartós, a nyílt területi esetleg rövid idejû hidegelárasztásokhoz képest több órás is lehet. Nem hiszem, hogy véletlen lenne, hogy a kerítés felsõ éle fölött még nem fagyott el a szõlõlugas az elmúlt öt totálfagyási helyzetben sem. Most azt várom, hogy a mirelite rügyek hány felolvadási-fagyási ciklus után mutatják meg, mennyi élet maradt bennük, de valószínûnek tartom, hogy csak akkor látom meg, amikor a Tmax érdemileg megemelkedik.

A szõlõ rügyeinél a fagyérzékenység : Fõrügyek- mellékrügyek- alvó rügyek. esetleg bármelyik pótolhatja részben a terméskiesést. A végsõ megoldás meg a láncfûrész.

A szõlõknél -17 körül már elkezd fagyni a rügy, de nyilván 30-40 %-os rügyfagykár az szinte észre sem vevõdik.
Aztán innen 1-2 fokonként jönnek a teljes rügyfagykár, a vesszõfagyás és a teljes megsemmisülés.
Persze fajtája válogatja.
Az alföldi területeken a városokban menekülhettek csak meg a szõlõk, az békéscsabai állomási -22,5 fok megengedi, hogy bent a településen -20 fokon belül maradhatott több udvarban is. Az alföldi városok településszerkezete elõnyös ebbõl a szempontból.
Valóban sokszor csalóka a dolog, ugyanis a fagyás után nem mindig látszik a kár mértéke, el kell indulnia a nedvkeringésnek a növényben ahhoz, hogy egyértelmûvé váljon. Vagy ha nem indul el, akkor az egyértelmû, viszont az elinduláshoz és a fagykár esetén nem elindulás megállapításához is kell egy melegebb idõszak.
Érdemes ilyenkor levágni egy-egy darabot a veszõbõl, amit például metszésnél egyébként is eltávolítanál, és bevinni pár napra a lakásba, vízbe tenni, úgy hamar kiderül, van-e bibi, és ha van, mekkora.
Figyelni kell, hogy lehetõleg ne 0 fok alatti hõmérsékletbõl vigyük egybõl be a 20 fokos lakásba és tegyük vízbe, hanem egy bõven pozitív napot válasszunk.

Szõlõvel mi a tapasztalatod? Anyukámnál a rügyek még nem barnultak meg, bár volt már néhány +/- váltás, de +15 oC Tmax még nem volt. Kötve hiszem, hogy a -15-nél súlyosan károsodó Pannonia kincse a -20-at simán átvészelte volna. A talaj felénk még fagyos.

Ha valami kondicionálás történt is, az nem a gazdák részérõl, hanem a természet részérõl történt, ugyanis a múltévi szárazság, illetve a hosszú meleg õsz miatt a vesszõk jobban beértek, a szárazság miatt a növény is szárazabb volt, így tovább bírhatta a kritikus hõmérsékletet.
Amin még töröm az agyam, hogy vajon van-e különbség az alföldi -24 fok és egy dombvidéki fagyzugi -24 fok között?!
Arra gondolok, hogy a sík területeken jobban elterül a hideg, lévén nincs domb, ami az elterülést meggátolná, ezáltal kisebb kiemelkedések is nagyobb különbséget tudnak okozni. De ez azzal is jár, hogy sokkal meredekebb a hõmérsékleti gradiens, magyarul hogy a 2 méteres hõmérséklethez sokkal alacsonyabb 1,5 méteres, 1 méteres (és így tovább) hõmérséklet tartozik, mint egy dombvidéki mély fekvésben.
Ez csak egy sejtés, de vannak erre utaló jelek.
Nem tudom, Bács-Kiskunban, Tolnában és Baranyában vannak-e sík, vagy legalábbis fagylefolyás szempontjából gyenge fekvésekben barackosok, amennyiben igen, ott is keletkezhettek károk.
A szatmári almásoknak nem tudom, lett-e bajuk, az alma sokkal jobban bírja a fagyot, mint a barack, szerintem -20 foknál még nincs baja, meg még lehet hogy -22-23 fok után is lesz termés.

El olvastam a hsz.-edet, egyetértek a leírással,- részben.
A kondicionálás sztem. nem vegyszer függõ, elég volt november felé egy kis belocsolás, a fel talaj makró elemeit levinni a gyökérzónába.
Ez viszont válasz reakciót okozhatott a lenyugvó be éredõ vesszõkben, de ez december végig lezajlott, nyugovóra tért a rügy.
Na összegzésként; várjunk a jelenéssel. Visszanézve tényleg a tél most Csongrád-Békés megyét sújtotta, remélem a szatmári almásokat most nem bántotta. De várjuk meg a virágzást!

Sóhaj!
Mi sántít ebben?
Hidd el, Õk ott tudják nagyon jól már most, hogy milyen károk keletkeztek.
Mi az hogy jó kondícióba hagyta az ültetvényét?
Lepermetezte C-vitaminnal vagy mi, esetleg kiszórt egy kis MagneB6-ot is a földre?
Az õszibarack -23-25 fokban súlyos fagykárokat szenved, márpedig ott annyik voltak.
2005-ben, amikor a szegedi állomás -20,7 fokos minimumot mért, akkor 80-100 %-os rügyfagykár volt Szatymazon, illetve vesszõfagyás.
Most volt egy -21,7 fokos, egy -22,2 és egy -22,5 fokos minimum a szegedi állomáson, tehát gyanítom, Szatymazon is 2 fokkal hidegebb volt, mint 2005-ben.
A szegedi állomáson egy szeptemberben mért +3 fokos minimum mellett onnan 5-10 km-re egy paprikatermesztõ családnak lefagytak a paprikái.
Tehát a szegedi állomási minimumnál a térségben 2-3, vagy akár 4 fokkal hidegebbek is vannak.
Így a szatymazi barackosoknál a -25 biztosan megvolt most.
Az pedig már egyes fajtáknál a teljes lombkorona megsemmisüléséhez vezet.
A gyökérnyak betakarása hogyan véd a tõbõl kifagyás ellen?
Van egy 5 méteres barackfa, betakarja a törzsét 30-40 centi magasan, szerinted akkor nem mindegy már, hogy 30-40 centivel magasabbról fagy ki?
A tõbõl kifagyás azt jelenti, hogy a föld feletti részek elmennek, és törzsrõl, ameddig a hó védte, onnan hajt ki.
Hidd el, az a fél méteres különbség nem igazán vigasztal senkit.
Persze biztosan fajtafüggõ is a dolog, lesznek fajták, amik teljes terméskieséssel és vesszõfagyással megúszták, de lesznek, amiknél a lombkorona nagy része megsemmisült.
Ez csak annyira katasztrofális helyzet, amennyire egy barackültetvény ilyen fokú fagykára katasztrofális lehet.

Meg fog maradni a selyemakác sztem;
Link
A kép kicsit torzít, de kb.25 cm. a hajtás, de 4-6 mm. a vesszõ, és zöldes a vége.

Más: kérdezném a következõ képen egy kaktusz-koloniát kaptam a szomszéd nénitõl, egy cserépben.
Szegények kitúrták már a helyüket,(2év) hogyan lehetne szétültetni, és egyébként milyen fajta ez? Érdemes szaporítani?
Link

Nem, a tölgyre
Persze, hogy az õszibarackra.
Vannak fajták, amiknél attól tartanak, hogy a fák is kimentek.

Lujó!
És ez minden egyes tavasszal így történik.
Persze itt sem minden fajta ilyen pirosbimbós, nálam 3 fajta van, ez a legelõrehaladottabb.

Biztos, a lehetõ legközelebbi forrásból tudom, hogy sajnos a Szeged melletti híres szatymazi barackosokban óriási károk keletkeztek a februári hidegekben.
A termelõk nem is a terméskieséstõl tartanak, mert a termésrõl már teljesen lemondtak, attól félnek, hogy sok fa kifagyott tõbõl, vagy legalábbis a fák koronájának jó része megsemmisült.
Sajnos bekövetkezett amit még a hidegbetörés és a nagy hidegek elõtt írtam Link Link Link Link

Kajszik az udvaron ma délután Link Link Link Link