Agrometeorológia

Köszönöm a tanácsot, akkor semmi sincs veszve, lesz még jó ribizli lekvár és szörp, ha nem is idén.

Csupán annyi, hogy a kegyetlen fagyok (nálam -20,x) akkora hatalmas károkat okozott az egész országban, hogy már most eltemettük azokat a növényeket, amik majd 2-3 hét múlva fognak feléledni, miközben nálunk ugyanez a hideg pl eddig úgy elõreláthatólag 18, 1 éves szõlõbõl vagy 5-t nyúvasztott ki úgy, hogy egyet sem takartam. semmi mást, sõt nekem a földben tartott zöldség már zöldel, pedig az is télen takarás nélkül állta a sarat. Gondolom érthetõ az éles kontraszt, hogy nálatok semmi sem marad meg, itt meg kb 3-5-7 tavalyi szölövesszõ az összes károm

Ribizli vesszei természetes öregedését is észereveheted most tavasszal, általában 6-8 évente ezeket teljesen el kell távolítani a bokorról, ha már megélték am is a 8 évet, akkor tépjétek meg, hamar újraképzõdik és gyorsan termõre fordul, akár jövõre már fürtök lehetnek rajta és gyorsan elbokrosodik újra.

Itt sajnos a ribizli nem úszta meg, nagy a fagyási kár a kertünkben, 15 bokrunk van abból talán 3-4 menthetõ. A málnának szerencsére nincs baja, de a rózsák katasztrofális helyzetben vannak, 20tõbõl 15 teljesen kifagyott. Kemény áldozatokat szedett a tél!

Érdekes nálam is voltak kemény fagyok (nem is egyszer), de pl. a ribizli tele van szépen duzzadt rügyekkel, de a málnának sem lett semmi baja sem.....

Ma voltam kint elõször szétnézni a kertben úgy igazán. Itt is több növény szenvedett súlyos fagyási sérüléseket. Pl a rózsafáink, szeder, ribizli, fagyal, egres. Ezen növényeinknél van olyan bokor ami egyazegyben kifagyott. Kis is vágtuk, és van olyan aminek a fele ment tönkre. A gyümölcsfák szerencsére jól bírták a megpróbáltatást azoknál nincs nálunk nagy fagykár.
Itt is voltak bõven -20 fokok sajnos, ez betett sok növénynek. A szõlõ lesz a következõ nagy talány, remélem ott nem veszett el minden.

OFF: Deszk 100 éve még Torontál vármegyéhez tartozott, természetesen tudom, hogy most Csongrád megyéhez tartozik. Egyébként a Maros-Tisza összefolyástól délre esõ kisebb részt, ami ma is Magyarországhoz tartozik, most is Torontálnak nevezik. Mivel Deszk ott található és a Fórumtárs is így nevezi magát, ezért hívtam így én is azt a területet. Egyébként jártam is már ott.

ON: Az örökzöld kecskerágók lombja biztos, hogy a fagy miatt szárad, ezen nincs mit vitatni. Az összes többi általatok felsorolt környezeti ártalom nem így hat, nem ilyen gyorsan. Mert ugye volt 2-3 hét HRHI. Utána jött az enyhülés és 1-2 hét múlva jelentkeztek a lombszáradási tünetek. Olyan helyeken is ahol nincs semmiféle ártalom.

Nem értem, hogy miért nem hiszitek el, hogy egy ilyen kegyetlen február után egy örökzöld növény megyfagy?

így már korrektebb a dolog

Kedves fórumozók, jó lenne ha ebben a fórumban sem a személyeskedés és a veszekedés venné át a normális hangnemû társalgástól a stafétabotot.
Hogy érthetõ legyen mindenkinek: nem Russnak szól a figyelmeztetés, hanem az ezen a szálon futó vitában résztvevõknek, akik kezdenek személyeskedésbe és veszekedésbe hajlani!

Messze van már Torontál vármegye, ink Csongrád
Millió meg 1 ok lehet, nálunk a fák az utak mellett pl az utak sózásától tudtak keményen kihalni anno, ugye már egyre kevesebb ilyen van, de a járdák javán, fõleg ha háztartások közelébe nem ritka a nátriumos só mai napig. Na az pl nagyon használt a platánnak, meg gesztenyének, s bár az örökzöldek sótûrését nem tudom, de gondolva, hogy általában savanyú talajokat kedvelik, a lúgos kémhatás nyílván nem kedvez neki, a mai kalcium- kloridos, zeolittal kevert szutyka sem épp túl jó, mert a tûlevelûek és örökzöldek klórtûrése sem épp álom, a zeolitban is van 1 rakat olyan cumó, ami a növényeknek toxikus hatásokat tudnak okozni, ha elemeire bomlik el, legyen akár az aluminium, akár más fémekrõl szó. Kutyapisi, mint vizelet ugyan alacsony nitrogénn és szervvesanyag tartalmú, mégis agyagos talajba anaerob folyamatokat is beindíthat elég szépen, fõleg ha a talaj nem tud megfelelõen átszellõzni, és az általam már milliószor emlegetett pentozán hatás megjelenésével a növény fejlõdésében pillanatnyi, akár 3-4 hetes olyan kárt okozhat, ami az akkori folyamatokat(aktuális növekedés) gátolja, lehet 3 hétre rá már nõ, csórikám, de akkor, az addigi folyamatoknak nyekk, auxinszint lecsökken a csúcsmerisztémákban és új helyrõl hajt, vagy majd idõvel helyreáll... Persze ez még a fagystressz nem zárja ki, de csak hirtelen én felsoroltam 2-3 kivesézhetõ okot (kontár módon persze, még kell rálátás és tudomány nálam is) De akár a kutyáktól eredõ kár, akár a sózás, akár a napégés, a légszennyezés, a kiszáradás is lehet ok, és ne feledd el, hogy a sokáig tartó hosszú õsz utána az örökzöldek is sokkal több levelet górnak el akár télen akár kora tavasszal. De mondom nem vagyok pro, csak okokat soroltam

"A szárazság is közrejátszott ám ebben, no meg sok-sok tonna fõvárosi kutyapisi!"

Onnan messzirõl Torontál megyébõl, Te honnan tudod, hogy Erzsébeten mi árt az örökzöld kecskerágónak. Január végéig azok a növények egészségesek, szép zöldek voltak.
Egyébként egyelõre úgy tûnik, hogy csak lomb elfagyás van és a hajtások megmaradtak.
-20 körül már a hajtásai is megsemmisülnek.

Eszembe se jutott, hogy száradó lombozatú Euonymus japonicust fotózzak.

Akár még ez is lehetne az ok, ám sem lehetetlen, hogy tényleg fagy okozta. Elég, ha csak bármi (pl. bõséges öntözés, trágyázás, az õszi hûvösebb napok okozta újbóli hajtásnövekedés) miatt elég késõre tolódik a növekedés befejezése, a zsenge, be nem érett vesszõknek nem kell erõs fagy...
Van különbség fagyal és fagyal, kecskerágó és kecskerágó, stb-stb. között fagy szempontjából. Ezért írtam már le itt párszor, hogy sokkal óvatosabban kell kezelni a növényi hõmérõket, mint ahogy azt néha tesszük.
Viszont képeket látva tényleg okosabbak lennénk.

Face-esen mondva: LIKE!

A szárazság is közrejátszott ám ebben, no meg sok-sok tonna fõvárosi kutyapisi! Kár lenne mindent a hidegre fogni, és megtéveszteni az olvasókat.
Egyébként pár képet mellékelhettél volna a hitelesség kedvéért.

Furcsa, hogy ott bent a városban is elfagytak, mert -15 fokot bõven kibír.
Bár nehéz megállapítani, mert van amit annyira lenyírnak, hogy nem is marad rajta levél és messzirõl úgy néz ki, mintha el lenne fagyva.
Én is figyelgetem õket, és ott, ahol -15 fok körüli értékek lehettek, nincs bajuk.
Még olyan helyen is láttam épet, ahol -17-18 fok körülre saccolom a minimumot.
És szél is volt bõven.
Mondjuk városban azért nehéz megállapítani hol hány fok volt, mert nem tudni melyik épület mennyire fût, a hõszigethatás melyik téren, utcában vagy udvaron hogyan hat.

Akkor nem csak nekem szúrt szemet, tegnap jártam Erzsébeten én is, és ott is láttam bõven fagyásnyomokat rajtuk...

Persze hogy nem, ha rövid ideig van ennyi! De most sokáig volt keményen éjjel-nappal fagy. Ha legközelebb Erzsébeten jársz, nézz körül mennyi részlegesen megfagyott örökzöld kecskerágó van, az egyik ott van a Baross-Topánka keresztezõdéstõl nem messze a 10 emeletes ház elõtt. A februári hideg elõtt még szép zöld volt! Pedig még szél sem volt, képzeld ha az is lett volna. Holott elvileg Erzsébeten nem volt -13 foknál hidegebb. Ennél nem lett volna szabad megfagynia és mégis! Persze vannak teljesen sértetlen példányok is, nem is kevés, de sok fagyott is van!

A fagyalnál az az érdekes, hogy a bokor tetején lévõ részek fagytak el, amelyek kisugárzásnak ki voltak téve, lentebb nem, ugyanez a kecskerágónál is.

No de -16,5 fokban nem fagy el és barnul meg a szõlõvesszõ, meg a kecskerágó sem, és a fagyal sem fagy el.
Vagy ahol ezek elfagytak, ott hidegebb volt, mint a kertedben?

Az õszi növekedésgátló, a téli 2 hetes erõs száraz fagy és a szárazság Link után egyre több helyen kezd szép lenni a repce Link Link
Az õszi növekedésgátló és a fagy által kinyiffantott levelek mellett egyre több a zöld Link Link