Földtan

Na meg az ötöskoliban. A kis iszapfortyogók jók voltak, meg a kénes kigõzölgések. A hálózsákom még hónapokig emlékeztetett, hogy merre is jártunk.

Jó környék az a nápolyi vulkáni terület, pár éve volt alkalmam a Flegrei-mezõ mellé települt camping-ben megszállni (a Via Solfatarán van), a szag felejthetetlen maradt Na meg a mérhetetlen szemét is: pont akkor volt valami a hulladék elszállításával, hegyekben álltak a fõutakon is a zsákok.
Szerintem ott a lakosság képben van azzal, hogy mi van alattuk... vagy csak a szokásos délolaszos életérzést tapasztalhattam meg, nem tudom. Volt egy hangulata éjjel 1-kor csocsózni néhány helyi vagánnyal egy tengerparti kiülõs kocsmában pörgették a bábukat, mintha megvesztek volna; persze azért nyertünk, egyetemi kocsmában edzõdtünk, nem akárhol.

Na, csak eszembe jutott a felvetésed elsõ részére is válaszolni Ha az az 1700 ember "érdekes", akkor ez mi?!

Link

Ez a Campi Flegrei. Egy fiatal, ma is aktív vulkáni terület, annak a campaniai vulkáni ívnek a része, amelynek tagja az ismert szomszédos Vezúv is. Noha nagy része a tenger alatt fekszik, de azért így is maradt a felszínen egypár kalderácska. Vulkanológiai szempontból szinte tegnap (30-40 ezer éve) itt még olyan kitörések zajlottak, hogy a kidobott tefra térfogata elérte a többszáz köbkilométert. Összehasonlításul a Pinatubo 11, míg a 20. század legnagyobb kitörése, a Katmai-Novarupta nagyjából 17 köbkilométert dobott ki. Az utóbbi néhány ezer évben kicsit csökkent az aktivitása, de még az 1500-as években is voltak kisebb kitörések a területen. Ééés itt található Nápoly és aglomerációja nagyjából 4 millió emberrel, Gyakorlatilag 8-10 kilométerrel egy aktív magmakamra-rendszer felett, ami ráadásul nem piskótát tárol, hanem a robbanásos kitörések kellékeit, pl SiO2-ben gazdag magmát. Lenne sírás-rívás ha úgy döntene, hogy felébred. Bár a kilátás jó lehet.


Aztán ott van Új-Zéland legnagyobb települése Auckland, ami egy aktív monogenetikus vulkáni mezõ kellõs közepén fekszik. Legutóbbi kitörés a területen mintegy 600 éve volt, még a gyarmatosítés elõtt, de a szeizmikus adatok jelzik, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e következõ kitörés, hanem hogy mikor

Bizony, nem lehetett piskóta.

Közben lassan Bangaeira is elpusztul. A láva tovább halad észak felé. 1-2 napon belül eléri az 1951-es kitörésbõl származó lávafolyás végpontját is. Aztán a domborzati viszonyok miatt kénytelen lesz kelet felé fordulni. Nagyjából 4-5 kilométert kell már csak haladnia a kaldera keleti lejtõjéig, ahol majd - ha nem fogy el az utánpótlás - valószínûleg felgyorsul és irány az óceán. Vagyis elõtte lesz még három falu, Relva, Achada Grande és Corva. Nagyon nagy szerencse kellene ahhoz, hogy egyiket se érintse az esetleges lávafolyás. Ilyen eseményre a sziget felfedezése óta nem volt példa. Az 1857-es kitörés elérte ugyan az óceánt, de ott a kürtõ/hasadék eleve a keleti lejtõn keletkezett. Link (Forrás: Culture Volcan)

Értettem, mert utánaolvastam Nem kis szökõárat válthatott ki.

Utólag visszaolvasva kicsit félreérthetõ lehet a hozzászólásomban az, hogy a kaldera teljes kialakulása mögött csak a csuszamlás áll. Természetesen egy része szintén beszakadt, de a keleti részének eltûnése nem robbanás, hanem csuszamlás következménye. Azt hiszem, így már nem vezet félreértéshez

Igen, biztosan nem köthetõ rájuk biztosítás elemi kárra. Egyébként többszáz éve így mennek ott a dolgok. Az 1995-ös kitöréskor is kitelepítettek mindenkit a kalderából. A zöldfoki kormány házat építtetett nekik a biztonságosabbnak vélt DNY-i lejtõkön, néhény ember Sao Filipe-be költözött. Azonban pár év elmúltával szép lassan visszaszivárogtak a kalderába, és ismét ott építettek házat maguknak. A felfelé vezetõ út mellett rengeteg olyan elhagyott házat láttunk, amit magára hagytak a visszaköltözõ emberek. Elõször (és másodjára sem) tudtuk elképzelni, hogy mi a fenét lehet csinálni a többszáz méteres kalderafallal körbevett bazalttengerben. Egyébként kétségkívül lélegzetelállító egy magamfajta vulkánbuzinak a pahoehoe lávamezõn botorkálni, a 10-20-30 méter magas töredezett megszilárdult a'a' lávafolyás elvégzõdésénél állni, meg olyan formák között járkálni, amit csak könyvbõl látott elõtte az ember, no de ott élni?! Persze a helyiek ebbe születtek bele. És ahogy lentebb is írtam, egy-két olyan helyen, ahol régebben járt lávafolyás, és a talajosodás is elõrehaladott állapotban van, elkezdtek kávét és szõlõt termeszteni. Igazi ütõs vöröset lehet kóstolni és hazavinni a helyi kocsmákból Nyilván bort, mert az északi típusú hölgyek nem ezen a környéken honosak Az a hotel is elpusztult a mostani kitörés alkalmával, ami a vulkántúrák kiindulópontja volt (és ahol kiváló kardhalat ettem). Mondjuk hotelnek nevezték, de egyébként itthon egy jobb állapotú gazdasági épületnek nézném... és ezért szerettem. Szóval elvannak az emberek, na.

A Fogo kelderája nem a "szokásos" módon alakult ki. Azaz nem beszakadásos kaldera, hanem keleti része "egyszerûen" a tengerbe csúszott úgy 80 ezer éve.

Hm, viszonylag kedvezõtlen helyen alapították ezeket a településeket, egy kalderában... Viszont "érdekes" lehetett az a robbanás, amelyik a hatalmas kaldera tengerfelõli részét lepusztította.

Két hete lesz lassan, hogy ismét aktivizálta magát a Zöld-foki-szigetek Fogo nevû tûzhányója ( Link ). Az azonos nevû szigeten fekvõ vulkán (sõt, az egész sziget tulajdonképpen egy vulkáni felépítmény) a szívem csücske, noha ottjártamkor nem örvendeztetett meg semmilyen aktív jelenséggel.
Ezen a videón ( Link ) látható, vagyis inkább hallható, hogy a fõleg effúzív kitöréseket produkáló vulkán kicsit keményebben kezdett, és mutatott némi stromboli-típusú jelleget, noha ez még mindig úri kisasszony finomságú egy "igazi" explozív kitöréshez képest. A videóban hallható rakétakilövéshez hasonló háttérzajt, a nagy nyomással felszínre törõ gáz okozza. Mostanra már inkább a szép lávaszökõkútak jellemezte aránylag csendes effúzív kitörés zajlik Link . A felszínre kerülõ bazaltláva azonba szépen felfalja a környezõ kis falvacskákat (ahol egyébként kiváló kávét termesztenek és jó borokat csinálnak) Link