Agrometeorológia

1200 és 1500 ft elég olcsó 1 méterért, az anyagár sem jönne ki belõle. Nálunk olyan 15000 ft métere .

Igen, a kiemelt vízmennyiség számomra elégséges, azért óránként a 600 - 900 litert kiemeli a szivattyú, az aktuális állapota, és az öntözés helyének függvényében. Az egész utcába ilyen kutak vannak, valami tag csinálta maszekba, aki ilyen fúrókocsin volt. Egyébként a membrános szivattyú keltette rezonancia is fokozhatja a kút homokolását, mi errõl a véleményed? Sok a kókánymunka manapság is, igazi rémtörténeteket hallani néhány nap után bedöglõ kutakról, stb...

Gondoltam szûrõkosár kialakításra, de ez + melegedést okozhat a szivattyúnak, ami egyébként felsõszívású...Mindenesetre hallottam már ilyen módszerrõl, javasolták mások is, lehet megpróbálom.

Ilyen kútkiképzésrõl nem is hallottam. Elég kókányolásnak tûnik. A talp lenne szûrõzve valahogy, vagy a kút csak kavicsos rétegre ültetett kis átmérõjû ásottkút-szerûség??? Sajnos nyugdíjba ment a kutas kollégánk, ha fel tudom venni vele a kapcsolatot, rákérdezek. Sajnos a megye 80%-át ivóvízzel ellátó cégnél nincs a kutakhoz értõ szakember. Ha belegondolok, minek is kéne? Nyomogatjuk a gombokat, és ha nem jön a víz, szaladgálunk.

A kutadra visszatérve: ha a kút szabályos (réselt, vagy szitaszövetes) szûrõzésû, a szûrõ és a nyugalmi vízszint közötti kis távolság nem tette lehetõvé, hogy a vízadó réteg finomszmcsés frakcióját a tisztító szivattyúzás kimossa a szûrõ környezetébõl. A tisztító szivattyúzással nem lehetett elég nagy depressziót létrehozni. A természetes szûrõvázat nem lehetett megfelelõen kialakítani.
Ha a kút csak egy kavicsos rétegre ültetett kis átmérõjû ásottkút-szerûség (rosszabbik eset), a szivattyúzás hatására létrejövõ szivárgási sebesség elérheti a határsebességet, megmozdíthatja a vízadó réteg kisebb átmérõjû szemcséit.
Egyetlen módon óvhatod meg a kutadat a jelenlegi állapotban: semmilyen körülmények között ne próbáld meg a vízhozam emelését. A jelenlegi szivattyúd gyakorlatilag fix vízszállítású, a kutad nem teheti tönkre. A kutadat lehetõleg a legfolyamatosabb üzemmel használd, ne rángasd a kutat. Minden indítás árt a kútnak. Ez a jól kiképzett kutakra is vonatkozik.

talaci: én azt nem tenném.Ilyen kismértékû homokolás általában 0,05-0,1 mm átmérõjû szemcséket jelent.

Úgy látom van elegendõ helyed a béléscsõben a szivattyú számára. Próbálj egy megfelelõ méretû mûanyag csõbõl a szivattyú aljára egy védõtokot kialakítani úgy, hogy az egyik végét erõsítsd a szivattyúhoz, a másik végét pedig zárd le egy sûrû szövésû szövettel. Ennek meg kell szûrnie a vizet és a homokot nem tudja a felszívni.

A kutamat a 60 - 70 - es években fúrták, ilyen van az utcában szinte mindenkinek. Beton béléscsöves, 250 mm körüli átmérõvel. Nem zavaros a vizem, de van homoktartalma, ezt a kopások jelzik, de a vízvételezés során is kb. 10 liter vízben már találni leülepedve kevéske homokot. Érdekes, ebben a cipõben jár szinte minden utcabeli, jellemzõ a kutak homokolása. Vajon a korabeli technológia miatt? Hosszú évek óta használom a membrános szivattyút, igazán csak ez az egy elérhetõ, viszonylag gazdaságos megoldás látszik... A piacon minden van hozzá olcsón + még egy táska ehhez való alkatrészem.( A mélykúti drága szivattyúval nem is próbálkozok, volt akinek hónapok alatt totálra vágta a homok.) jellemzõ még, hogy a problémásabb homoktartalom fokozottabb igénybevételnél jelentkezik, egy átlagosan csapadékos évben általában kibírja a szivattyúm javítás nélkül. Csepegtetõ öntözés a kertben is pofonegyszerûen megoldható. néhány 200 literes hordó, abba dolgozik a szivattyú, azokból 1/2 colos , megfelelõen kifurkált slagcsövekbõl szabadeséssel távozik a megfelelõ ágyásokba a víz. 20X20 méteres kertem van + néhány tucat gyümölcsfám amit öntözök ha kell, ha nagy a szárazság eléggé programszerûen beosztva lehet megfelelõen tartani a megfelelõ vízellátást, magyarul van hogy minden nap öntözni kell valamit. Remélem az Úr végtelen kegyelme hozzásegít hogy ne kelljen új kutat fúratnom, ha évtizedeket kibírt, talán még bírja egy darabig, fõleg egy ilyen gyenge teljesítményû szivattyúval, ami azért így is fõnyeremény azon kertészkedõk lehetõségeihez képest, akiknek nincs kútjuk. 16 - 18 méterig fúrták egyébként anno a kutakat a környéken, 14 méter körülire rakom a szivattyút, alatta még van kb. 1,5 méter vízoszlop.

Azt a kis szivattyút szerintem is felejtsd el, kár költeni rá, de ha a helyesen elhelyezett szivattyú mellett tartós szivattyúzás hatására a víz bezavarosodik, lehet, hogy az ásott kutat is el kellene felejtened. Nézz/kérdezz körül, hogy van-e a közelben fúrt kút és milyen mélységûek? 10 m-nél sekélyebbet csak végsõ esetben szabad fúrni, pl. Békéscsaba egy részén 10 m és 100 m mélység között egyáltalán nincs vízadó réteg. 10 m-nél sekélyebbet általában nem lehet megfelelõen kiképezni, kitisztítani: lehet, hogy mindig homokolni fog. Ha 20-30 m között van felétek jó vízadó réteg, nyert ügyed van. Felénk 1200-1500 Ft/m körüli áron fúrják a kutakat, Pest környékérõl 2000 Ft/m árról hallottam. A probléma inkább az, hogy elég sok kontár is van a kútfúró szakmában: sokan nem kutat, hanem csak lyukat fúrnak. Inkább legyen egy kicsit drágább, de jól kiképzett kút legyen: adjon elég vizet nem túl mélyrõl és ne homokoljon.
Csepegtetõ öntözéshez csak homokmentes víz alkalmas. A csepegtetõ öntözésnek lényegesen kisebb a nyomásigénye, mint az esõztetõ öntözésnek: egy-két tized bar (egy-két m vízoszlopnyomás) néhány bar helyett. Az érték a csepegtetõ technológia részleteitõl függ. Nem a mezõgazdasági vízellátás területén dolgozom, a szaktudásom frissessége a 27 évvel ezelõtti szint körül (alatt, mert az ember felejt is) mozog. A csepegtetõ öntözés hátránya az üledékmentes vízigény mellett az, hogy minden öntözendõ növényig ki kell építeni a rendszert. Felénk a dinnyések egy szezont bíró perforált fóliatömlõvel öntöznek. A technikai részleteket nem ismerem, a költségét a dinnyézés nyilván elviseli. Áttelepíthetõ perforált öntözõtömlõ: az OBI-ban láttam, nagyon magas áron, 5-10 m-es kiszerelésben.

Rossmann: Ezek szerint azonos, vagy legalábbis társszakmában vagyunk érintettek. Az egyik feladatom a munkahelyemen, hogy meglevõ, vagy tervezett vízellátó rendszerek paramétereihez optimálisan illesztett paraméterû, leggazdaságosabban üzemeltethetõ (áramköltség) szivattyút válasszak.

Milyen mély a kutad és mi a nyûgje? Kiképzési hiba (pl. túl ritka szitaszövet, esetleg a kút túl sekély és emiatt nem lehetett rendesen kiképezni, elégtelen kiképzés/tisztítás miatt homokolt és a szûrõ részben feltöltõdött, a megmaradt üzemelõ szakasza túlterhelt), szitaszövet sérülése (pl. vegyszeres tisztítási kísérlet miatt 'elfogyott', stb.) Nem biztos, hogy a javításával érdemes kísérletezni. Egy KPE csöves talpmosást és egy kompresszoros tisztítást/újra kiképzést esetleg meg lehet kísérelni, de lehet, hogy azzal sikerül totálisan tönkre is tenni. Lehet, hogy Te is jobban járnál egy új kút fúrásával.

Ezek a centrifugál szivattyúk 8 - 9 méter szívómélységig használhatók! Mi , akik mélyebb rétegekben találunk csak stabil rétegvizet nem tudjuk ezt használni. Környékemen nagy aknákat ástak a kút mellé, úgy fel bírták ezzel a szivattyúval is szívni a vizet, el kellett érni, hogy a lábszelep, és a szivattyú távolsága 9 méteren belül legyen. (Nem neked írom: Az emelõmagasság egészen más dolog, egy rétegvíz mélységhez szivattyút választani szívómélységhez kell!)
Bebe! OLvasva a kút paramétereket a helyedbe sürgõsen megszabadulnék a sok gondot, okozó membránostól, ilyen kútnál tetszés szerint bármit használhatsz, nagy vízhozam mellett! Félreértettem az írományod, azt gondoltam 30 méteres mélységbõl kell vizet felhoznod! Ilyen mélységbõl a membránosnak is nagy teljesítménnyel kellene nyomni, nem mûködik megfelelõen, valami elkophatott benne.

Lujó, Rossmann: Köszönöm a tanácsokat! Nekem ásott kút van a telken, a víz kb. 2,5 kútgyûrûnél kezdõdik és kb. 6 a mélysége. A csapadékhiány miatt elég "unalmas" 2 órán keresztül tartani a locsoló csõ végét, ezért gondolkodom valami más megoldáson. Nekem a csepegtetõ öntözés is tetszik csak valóban attól tartok ha visszafojtom akkor tönkremegy a szivattyú. A locsolócsõ egyébként 3/4 ".

Milyen a tömlõ átmérõd? 1/2 "-os tömlõn 7,6-szoros a nyomásesés, mint 3/4 "-oson, és 32-szeres, mint az 1 "-os tömlõn. Az öntözõ fejeknek is van nyomásigénye.
Az szivattyú, ami nálam elbír egyszerre három bólogató öntözõ fejet, 1,1 kW-os, jet típusú. Emlékeim szerint 80 l/perc a vízszállítása 3 bar üzemi nyomáson. A te szivattyúd legfeljebb árasztásos öntözésre való. Térfogat kiszorításos elven mûködik. Ha nagyon visszafojtod (pl. öntözõ fejet raksz rá), leégetheted. Azt, hogy ténylegesen mit bír a szivattyú, típusfüggõ.
Egy javasolt típus tartós használatra pl. JSWm 15M Link
vagy hasonló. Ennél jobb, drágább szivattyút otthoni használatra szerintem nem szabad venni.
Az ALKO jet 601 (jelleggörbét nem találtam róla) számomra kicsi lenne, az a motorteljesítményébõl ítélve valamivel kevesebbet tud, mint a JSWm 10M, amivel csak egy öntözõ fejet tudnék üzemeltetni.
Merülõ motoros szivattyút ott kell használni, ahol a kb. 7 m-nél mélyebbrõl kellene szívni a vizet. A jet elvû szivattyúk elvileg 9 m-t is tudnak – gázmentes vízre, amilyen a valóságban nem létezik.
Kútszivattyúk: Sajnos csak csúcsminõséget ismerem, az pedig nagyon drága. 3 m3/h – 4 bar kategóriában 300 – 600 Euro-ba kerülnek. Legalább 100 mm-es kútátmérõt igényelnek. A víz homoktartalmára nagyon érzékenyek.

Nekem is mélyen van a víz, 14 méteren van a szivattyúm, membrános. Ezt óránként egyébként is ajánlatos kikapcsolni , pihentetni( gyártó ajánlása), mûgyantába van ágyazva a tekercse, és hiába van vízben rendesen tud melegedni. Jól elvagyok azért vele, csepegtetõ öntözést alkalmazok a kertben, és a fákat is öntözöm. Ráadásul elég rendesen homokol a kutam, és ilyen szárazságban, nagy igénybevétel mellett gyakran kell a tömítéseket cserélni. Mélykútit ne vegyél ha bõven van homok behordás a kútban (annak ellenére hogy kellõ magasságban fel van emelve a kútfenéktõl!) mert a homok megeszi, igen drága mulatság. 4 bár körüli nyomást tudni kell a membránosoknak, tehát nem fog leégni a szórófej miatt. Én a csepegtetõ öntözést favorizálom, ezt lehet minden napszakban, nem okoz gondot a perzselés sem.,

Valami hasonlót nekem is be kell szereznem, mert amit most használok (membrános búvár) annak a végén 30m után alig van nyomás (350W), és tartok attól is ha szórófejet teszek rá leég.

Hú, a szórófejes tápoldatos öntözés nekem is nagy rákfeném, egyelõre marad a régi recept, öntözõkannánként kimérem, összekutyulom és tövenként kiöntözöm.
Illetve idén permetezõvel lomb-trágyázok.

Köszi a választ!
Öntözésre most egy ALKO jet 601 inox van rendszeresítve, és ehhez 4db netafim meganet 450l/h szórófej van felszerelve. Ezt a szivattyút használom csepegtetõ öntözéshez is, csak itt a többlet vizet elvezetem egy tartályba, aztán vissza a szivattyúba /így tápoldatozni is tudok/ Egyébként van egy orosz Kama szivattyú is, tavaly azt használtam szórófejezéshez Duna szórófejjel, de a vetésforgó miatt most két kisebb részbe kellett tenni a krumplit, oda meg már az nagy volt.

Az téli sarjadékhagyma, kora tavasszal mikor elkezd hajtani akkor nagyon finom, zsenge, késõbb már íztelenné és keménnyé válik. Egész évben kinn van a földben, csak néhány évente érdemes szétosztani a tövét, ha tavasszal nincs fogyasztva sok belõle.
Siheone: ezek is gyönyörûek. Felénk még csak most kezd terjedni a yucca recurvifolia, de így is csak itt-ott látni néhány példányt, a filamentosa-ból viszont vannak egész idõs példányok is, épp a szomszéd ház elõtt is van egy kb 20 éves, ami idén 7 virágszárat hozott. Képet hozok majd róla.

Köszi! Zivatarnak is!
Én 15 mm körüli mennyiséget próbálok egyszerre kiöntözni, ha az idõ engedi (szél). lombtrágyát én is szórtam.
Dr. zivatar: Most néhány nap én sem tudtam öntözni mert szétégett a szivattyúban a kapcsoló, de tegnap este már sikerült beüzemelni. Esõért meg szorítok, hogy legalább öntözni tudj a patakból.

Siheone: Szépek a kaktuszaid! A jukkáidért pedig szintén elismerésem! Nekem is virágzik egy Mammillaria prolifera (??) példányom: Link Link Róluk pedig: Link azt szeretném tudni, hogy a sarjakat eltávolítsam-e vagy maradjanak?
Kerti körkép:
virágzik a burgonya: Link esténként-reggelenként (ha nem fúj a szél) megy a szórófejes öntözés is: Link A fûszerpaprika alulról kapja: Link Paradicsom kikarózva: Link Kerti út: Link