Fotóiskola
Fotóinfó
Ajánlott M42-es objektívek: Link
Hm, egy felbomlott hordozójú CD-rõl nehéz sokszorosítani sõt, még egyszeresíteni, azaz lejátszani is. Én leginkább az archíválásra értettem a kifogásaimat; a nem-acetát alapú, azaz kb. 60-70 évnél fiatalabb negatívok gyakorlatilag "örök idõkig" megmaradnak, megfelelõ tárolás mellett, a hanglemezek szintúgy (OK, a felezési idejük szab határt ). A CD-k meg tökmindegy, hogyan tárolod õket, felbomlanak, hordozójuk semmivé válik. Az analóg világban a dolgok szinte fizikai valójukban lettek rögzítve, míg a digitális útvesztõben 0-ák és 1-ek sokaságaként, konvertálva. Aztán ha a nagy konvertálásban elvész egy 0, akkor megáll az élet. Ha egy technikának az a legfõbb erénye, hogy milyen jó a HIBAJAVÍTÓ rendszer képessége, akkor ott nekem valami bibi van Ne érts félre, nem vitázni akarok, sem a véleményedet kétségbe vonni, csupán hozzányomtam az én mustáromat ***térítés OFF***
Így van, kezdetben nem nagy anyagi megterhelés. Na és hozzá a film, elõhívások, bedigitalizálás megvalósítása stb?
A cd-hez csak annyit, hogy amíg a digitális anyagot akármikor sokszorosíthatod magadnak, addíg a hagyományos hanglemezeiddel ez kicsit nehézkesebb. Pedig az is leeshet, összekarcolódhat stb.
A cd-hez csak annyit, hogy amíg a digitális anyagot akármikor sokszorosíthatod magadnak, addíg a hagyományos hanglemezeiddel ez kicsit nehézkesebb. Pedig az is leeshet, összekarcolódhat stb.
Az idõt megértem, az anyagi megterhelés kezdetben azonban csupán 2-3000 Ft - ennyiért már kapsz egy jó kis Zenitet, Praktikát, de akár mást is. Tényleg
Attila: így igaz, nagyon is. De hogy ne csak a fotózás területérõl mondjunk példát, itt van pl. a hanglemez. Vannak lemezeim a 60-as évek végérõl, 70-es évek elejérõl, azaz 40 év felettiek. És a hangminõségük fenomenális. A CD - amellett, hogy az utóbbi idõben rengeteget javult a hangminõsége - nem ennyire idõtálló; a nagy gyártók nemrég ismerték el, hogy a felfüstölt hordozóréteg idõvel elbomlik... Hogy micsinál????? És valóban, a 80-as évek elején vett CD-imen lassan-lassan vékonyodik a réteg, bomlanak. Éljen a digitális technika...
Attila: így igaz, nagyon is. De hogy ne csak a fotózás területérõl mondjunk példát, itt van pl. a hanglemez. Vannak lemezeim a 60-as évek végérõl, 70-es évek elejérõl, azaz 40 év felettiek. És a hangminõségük fenomenális. A CD - amellett, hogy az utóbbi idõben rengeteget javult a hangminõsége - nem ennyire idõtálló; a nagy gyártók nemrég ismerték el, hogy a felfüstölt hordozóréteg idõvel elbomlik... Hogy micsinál????? És valóban, a 80-as évek elején vett CD-imen lassan-lassan vékonyodik a réteg, bomlanak. Éljen a digitális technika...
Furi ez az egész, mert minden észérv a digitális mellett szól, de az ember valahogy vágyik a tartósra, a megbízhatóra és az valahogy még mindig az analóg. Egy csomó profitól ezt hallani. Valami olyan ez, mint az autókban a 15-20-30 évvel ezelõtt gyártott kocsik. Azokat még lehetett javítani, nem a "veddmegdobdel" kategóriát képviselték.
Köszi a választ! Azt hiszem erre számítottam, és egyet kell értsek veled Mondom ezt úgy, hogy még ki sem próbáltam. Sajnos nem is fogom, mivel sem idõm, sem anyagi keretem nincs rá... Gyûjtök tovább, talán egyszer összejön az elképzelt, tükrös digi gép.
Hm...
Igen, a filmeket/diákat elõhívom/hívatom és aztán papírképet csináltatok belõle; a diákat ezenkívül be is keretezem és egy (használtan olcsó) Leica/Leitz projektorral is nézegetem, nagynéha. Ez eddig tiszta, analóg. Aztán persze jön a digitalizálás Arciválás, internet-fórumok, a tervezett fotó-honlapom - mind megkívánja a digitális formátumot.
Tehát részben meg is válaszoltam a dolgot, de csak részben. Jön még hozzá egy jó adag érzelem is - egyszerüen szeretem az analóg technikát, a néha kissé körülményes, nem csúcsprecíziós eljárást. És persze van simán fotótechnikai oldala is a dolognak - egy digigépen pl. feltekerem az ISO-t, ha sötétedik, és némi minõségromlás árán megvan a kép. Filmnél nem tekergetek semmit - ha 100-as film van a gépben, akkor 100-ason fotózom végig a tekercset. Azaz nekem kell alkalmazkodnom a fényhez, nem a gépnek, ez már lényegi különbség. Persze lehetséges egy 100-as film 200-as megvilágítása is, de csak az egész tekercs, kockénként nincs ISO-váltás. Ami még néha zavar, az a digitális képek szinte természetellenes élessége - élesebbek, mint a valós látvány. Ezzel szemben áll az analóg technika lágyabb, "emberibb" képvisszaadása, ami hozzám közelebb áll. Említhetném még a filmszemcsét is, mint jól használható alkotóelemet.
ÉÉÉÉS, akkor jöjjön az adu: egy KÖZÉPFORMÁTUMÚ színes dia szerintem messze szebb, részletdúsabb képet ad, mint egy teljes formátumú digi-kép. Labor-dobszkennerrel beszkennelve még digitálisan is
Ez persze mind csak magyarázkodás - ki kell próbálni. Aztán vagy tetszik, vagy nem - de az utóbbin csodálkoznék
Igen, a filmeket/diákat elõhívom/hívatom és aztán papírképet csináltatok belõle; a diákat ezenkívül be is keretezem és egy (használtan olcsó) Leica/Leitz projektorral is nézegetem, nagynéha. Ez eddig tiszta, analóg. Aztán persze jön a digitalizálás Arciválás, internet-fórumok, a tervezett fotó-honlapom - mind megkívánja a digitális formátumot.
Tehát részben meg is válaszoltam a dolgot, de csak részben. Jön még hozzá egy jó adag érzelem is - egyszerüen szeretem az analóg technikát, a néha kissé körülményes, nem csúcsprecíziós eljárást. És persze van simán fotótechnikai oldala is a dolognak - egy digigépen pl. feltekerem az ISO-t, ha sötétedik, és némi minõségromlás árán megvan a kép. Filmnél nem tekergetek semmit - ha 100-as film van a gépben, akkor 100-ason fotózom végig a tekercset. Azaz nekem kell alkalmazkodnom a fényhez, nem a gépnek, ez már lényegi különbség. Persze lehetséges egy 100-as film 200-as megvilágítása is, de csak az egész tekercs, kockénként nincs ISO-váltás. Ami még néha zavar, az a digitális képek szinte természetellenes élessége - élesebbek, mint a valós látvány. Ezzel szemben áll az analóg technika lágyabb, "emberibb" képvisszaadása, ami hozzám közelebb áll. Említhetném még a filmszemcsét is, mint jól használható alkotóelemet.
ÉÉÉÉS, akkor jöjjön az adu: egy KÖZÉPFORMÁTUMÚ színes dia szerintem messze szebb, részletdúsabb képet ad, mint egy teljes formátumú digi-kép. Labor-dobszkennerrel beszkennelve még digitálisan is
Ez persze mind csak magyarázkodás - ki kell próbálni. Aztán vagy tetszik, vagy nem - de az utóbbin csodálkoznék
Látom leszállt rád a filmes fotózás "lila ködje" (mindenféle rosszindulat nélkül!)
Egy kérdés. Azt látom, hogy kb tizedannyi képet készítesz így, na de hogyan tovább? Elõhív(at)od a képeket és kizárólag úgy, papírformátumban csodálod õket, vagy esetleg, talán... digitalizálod õket filmrõl? Mert ha utóbbi is, akkor egybõl bele is cseppentünk abba a digitális világba, melyet oly nagy kedvvel próbálsz elkerülni, élvezve az analóg világ minden "elõnyét"... Még mindig csak feltételezve ez utóbbi esetet, kezdem nem érteni mivel is ad többet egy analóg gép*. Hiszen egy profi digit gépet, mint a tiéd, is lehet hasonló módon használni, mint filmes társait. Megvan bennük ugyanaz a tudás, sõt, még a "kevésképkészítésének" a tudománya is. Az egy dolog, hogy az ember hamar kísértésbe esik, és pillanatok alatt ott a plusz képek tömkelege. De ez kizárólag az emberen múlik. Te veszed észre a témát és komponálod meg õket, és bizony, csak az arra érdemes dolgoknál kattintasz. Ez a lehetõség mindkét képtípusnál adott...
*persze hogy értem... ültem pl már veterán autóban, és azt hiszem ezt sem kell túl magyarázni.
Egy kérdés. Azt látom, hogy kb tizedannyi képet készítesz így, na de hogyan tovább? Elõhív(at)od a képeket és kizárólag úgy, papírformátumban csodálod õket, vagy esetleg, talán... digitalizálod õket filmrõl? Mert ha utóbbi is, akkor egybõl bele is cseppentünk abba a digitális világba, melyet oly nagy kedvvel próbálsz elkerülni, élvezve az analóg világ minden "elõnyét"... Még mindig csak feltételezve ez utóbbi esetet, kezdem nem érteni mivel is ad többet egy analóg gép*. Hiszen egy profi digit gépet, mint a tiéd, is lehet hasonló módon használni, mint filmes társait. Megvan bennük ugyanaz a tudás, sõt, még a "kevésképkészítésének" a tudománya is. Az egy dolog, hogy az ember hamar kísértésbe esik, és pillanatok alatt ott a plusz képek tömkelege. De ez kizárólag az emberen múlik. Te veszed észre a témát és komponálod meg õket, és bizony, csak az arra érdemes dolgoknál kattintasz. Ez a lehetõség mindkét képtípusnál adott...
*persze hogy értem... ültem pl már veterán autóban, és azt hiszem ezt sem kell túl magyarázni.
Köszi neked is a véleményt! :]
Tudok én zajt csinálni utólag is, az nem gond.
Tényleg kár a megapix-hajszáért, de ebbõl úgyse száll ki egy gyártó sem.
A leírt célokra sztem is megfelel a gép, meg is veszem majd.
Tudok én zajt csinálni utólag is, az nem gond.
Tényleg kár a megapix-hajszáért, de ebbõl úgyse száll ki egy gyártó sem.
A leírt célokra sztem is megfelel a gép, meg is veszem majd.
Meg is érdemled, ha 100%-on nézel egy digi képet Leméretezni, zajmentesíteni, utánélesíteni, oszt jóvan. Hejj, de szeretek filmes géppel fotózni
Mossák, de csak 400 felett, onnan kicsit lágyabbak a képek. De 400-ig nagyonis rendben van
Persze, hogy nem zajos, a panák agyon mossák a képet
Ezt leszámítva jó kis utazó gépnek néz ki.
Leifur: ha nem 1:1-ben és nagyítóval akarod nézegetni a képeket, akkor érdemes megvenni.
Mekkora király lenne ez a gép pl. 4-5 megapixeles felbontással. Rohaggyanak el a marketingesek
Ezt leszámítva jó kis utazó gépnek néz ki.
Leifur: ha nem 1:1-ben és nagyítóval akarod nézegetni a képeket, akkor érdemes megvenni.
Mekkora király lenne ez a gép pl. 4-5 megapixeles felbontással. Rohaggyanak el a marketingesek
Szeretnék venni egy könnyû, pici, viszonylag nagy zoomátfogású, lehetõleg optikai stabilizátoros kompaktgépet, ami nem foglal sok helyet a túrazsákban, zsebben, fedélzetre felvitt kézipoggyászban, de azért kategóriájához mérten mégis klassz képekre képes. 50E körüli összegért ez szerintem jó választás. Van esetleg valakinek ellenvéleménye ill. más javaslata? Link