Globális jelenségek
Ez így igaz,csakhogy nekem van egy feljegyzésem 1987.jan 1-tõl márciusig a pápai napi hõmérsékletrõl(reggeli és délutáni adat)a csapadék mennyiségérõl és minõségérõl és a hótakaró vastagságáról(az volt az elsõ,Pápán-is- töltött évem).Ha kell adatokkal is alátámaszthatom amit írtam.A 2003-a télrõl ilyen részletes leírásra nem emlékszem,de még utánanézek egyszer,hogy mit írtam fel róla(csapadékot mértem,hõmérsékletet nem biztos).Igazából csak egy átlagosnál hidegebb,havasabb télként emlékszem csak rá.
Ez az elsivatagosodás nem tudom kitõl ered,de ha változna az égh. vagy mediterrán,vagy sztyepp(száraz kontinentális)irányba mozdulna.Ilyen távolságra a tengertõl és ilyen szélességen badarság akár félsivatagról is beszélni.Tény,hogy kevesebb lett a csapadék és magasabb az átlaghõmérsékletünk,de a sivatagtól hol van ez még ?!Inkább az eloszlás és minõség a baj.Vagyis hetekig tartó szárazságot özönvízszerû konvektív csapadékok követnek,melyeknek kára helyenkén vetekszik a hasznukkal-viharral fûszerezve persze.Az idén úgy a csapadék 90 %-a esett Cb-bõl,az Ns ritka,pedig valaha túlsúlyban volt.
Én itt a Dunántúlon nem nagyon emlékszem 1987 óta igazi kemény télre.Pár hétig,esetleg egy hónapig volt ugyan keményebb,havas idõ,de a telek többsége egyre inkább enyhe,hószegény.Egyetértek azzal,hogy a nyarak egyöntetûen melegekké váltak,az átmeneti évszakokban a legkisebb az eltérés szerintem.Bolondosak,ahogyan régente is azok voltak...
Én itt a Dunántúlon nem nagyon emlékszem 1987 óta igazi kemény télre.Pár hétig,esetleg egy hónapig volt ugyan keményebb,havas idõ,de a telek többsége egyre inkább enyhe,hószegény.Egyetértek azzal,hogy a nyarak egyöntetûen melegekké váltak,az átmeneti évszakokban a legkisebb az eltérés szerintem.Bolondosak,ahogyan régente is azok voltak...