Agrometeorológia

Most kérdeztem meg a becsehelyi major fõnökét, itt nem használják ezt a módszert, úgyhogy nem az "innováció" miatt nem fagyott ki a gabona a 1,5 hétig tartó, hó nélküli -10-16 fokokban.
Meg ha direkt vetnek ha nem, attól nem lesz fagyállóbb a növény gyökere, és ugyanúgy átfagy a talaj ilyen hosszan tartó, hó nélküli rendkívüli hideg idõben.
Õ is azt mondja, semmi köze a téli fagytûréshez annak, hogyan vetjük.
De tévedjen Õ is meg én is, és segítsen 20 %-ot, sõt, 30-at!
De itt nem ilyen arányokról van szó, ha igaz lenne, hogy a hótakaró kell a vetésnek, mert különben kifagy száraz hideg esetén, akkor itt még az emlékének is ki kellett volna fagynia.

Nem vagyok agrárszakember, bocs ha nem helytálló, de szerintem (valahol hallottam) -amit írtál Te is- a hõingás a lényeg. Vagyis mindegy, hogy tartósan és keményen fagy, vagy -5 és + 5 váltakozik, azt kibírja talán a gabona. De ha hó nélkül lemegy pozitívból -15 alá, aztán felenged a fagy aztán újra -20 az már szaggatja a gyökereket rendesen. Míg a gyümölcsfákat a -20 alatti T károsítja (elfagyás) a gabonának önmagában a nappal -10 éjjel -20 körüli idõ talán nem veszélyes (persze gondolom a fajtától is függ).

Sokban segít, mondom, a defláció hatása sokat csökken. A több száz hektáron gazdálkodó nagybátyám a rideg csereháti dombokon áldja is ezt a vetési módot.

Erre tényleg nem tudok mit mondani!

Ksasi!
Én is hallottam több helyrõl, hogy sok fagykárt láttak a horvát tengerparton, a helyiek szerint rendkívüli hó volt, pálmák, sõt fügék fagytak meg.

A hótakaró nélküli búza "felfagyhat", amikor is a nedvesebb talaj felsõ réteg keményen megfagy, és fölszaggatja a búza gyökerét. A hótakaró megvéd az ilyen jelenségtõl.

Tehát a direktvetés miatt nem fagy ki a búza 1,5 hétig tartó, száraz -10-16 fokos fagyban, amikor a talaj csonttá van fagyva?

21-es!

"Az õszi búza, a jellemzõ 4,5-5 tonna körüli terméssel elmarad a várakozásoktól. Ez az említett õszi, téli és tavaszi csapadékhiány, továbbá a húsvét utáni fagyok miatt alakult így. A búza minõsége a mennyiséggel ellentétben nagyon jó. Magas, 14-17 százalék közötti a fehérjetartalom, amit az esõ sem vitt le. Kissé csökkentek a hektolitersúlyok, viszont a búzák 30 százalék fölötti, esetenként 32-35 százalékos sikértartalma jónak számít. A sütõipari szempontból fontos, jó terülékenyégû lisztet adó búzából viszonylag korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. Az õszi búza sütõipari értéke a laborunk eddigi vizsgálati eredményei alapján kétharmadban B, azaz étkezési minõségû, a harmadik harmada pedig fele-fele arányban osztozik az extra jó A minõségû malmi búza, illetve a C, takarmány minõség között. - közölte többek között a kamara elnöke."

A búza minõsége nem csak attól függ, hogyan vészelte át a telet, hanem a hozzáértéstõl, illetve egy dologtól még nagyon, hogy a környékbeli gazdák például hagyták, hogy megázzon és elverje a jég, miután már érett volt, és csak vártak és csak vártak.
Hogy mire nem tudom, de a minõség romlása sajnos sok esetben a lassú aratás miatt is van.

Zalában az õszi búza megyei termésátlaga 4,8 Tonna/ha lett Link
Csongrád megyében 3,8 Link

Ezzel szépen meg is dõl az a tévhit, hogy az õsszel vetett gabonának árt a hosszan tartó, száraz téli fagy, mivel itt kopaszon, hó nélkül, viharos széllel volt 1,5 héten át -10-17 fok, Csongrádban pedig 40 centi hó alatt vészelhették át a durva hideget a vetések.
Amennyiben igaz, hogy a hó kell a vetésnek, felénk a búza hektáronkénti termésátlaga 4,8 tonna helyett 0,0 tonnának is csak alig kellene lennie, míg Csongrád megyében a 10-et kellene verdesnie....csak a telelési különbséget próbálom érzékeltetni!
Ráadásul a cikk szerint Zalában a többi gabonanövény rosszabbul teljesített az idén, mint múlt éven, tehát ez bizonyítja, hogy a tavaszi idõszak környezeti feltételei nem voltak kedvezõek, ez még inkább ráerõsít arra, hogy az õszi búzának "meg sem kottyant a Vojejkov-tengely".
Mindez mégegyszer megismétlem, szinte kopasz talajjal volt, mivel a kevés havat a szántóföldekrõl a szél teljesen letisztította.
Megkérdeztem, a becsehelyi Tuskós-major területein 5,7 t/ha lett az õszi búza átlaga.
A zalai 4,8-as átlag csak úgy önmagában, más térségek összehasonlítása nélkül is figyelemre méltó egy ilyen, a tévhitek szerint gabonagyilkos tél után.
Szóval így meg is dõl az az elmélet, hogy kell télen a hó a vetésnek.