Agrometeorológia

Köszönöm, értem
A fenológiai határvonalak lehetnek önmagukba záródóak, miért ne lehetnének?
Ismerem a várost, mint a tenyeremet, ezek valahol a Budapesti körút, vagy az Etelka sor környékén lehetnek, lokalizálom a képen látható fákat!

Igen, a baranyai, tolnai, somogyi, vasi, GYMS-i, veszprémi, fejér megyei, Pest megyei és így tovább, mindenhol ahol domb van Magyarországon alkalmasak arra, hogy a hõmérséklet -15 fokon belül maradjon tartósan.
Azzal együtt is, hogy az egri és a miskolci állomás (mindkettõ dombon) északkeletrõl -17-19 fokokat hozott az elmúlt teleken, de lehet, hogy két dombbal odébb meg nincs baja a fügének, pláne ha még településen van, Pécs-Pogány dombi fekvése ellenére -16-17 fokot mért az elmúlt két-három télen, de máskor meg 5-10 évig nem.
Az alföld városaiban is túl tud élni a füge és kétszer teremni hosszú éveken keresztül, külterületen, hõszennyezésmentes helyen már neccesebb a helyzet.
Romániában is, Szlovákiában is, Ausztriában is a megfelelõ fekvésekben túlél a füge, hol jobban, hol kevésbé, de ha egy Szeged melletti faluban tönkre fagy minden évben, bent a városban meg nem, akkor hol húzod meg a határvonalat?
Nincs itt semmiféle határvonal, persze észak felé haladva vannak helyek, ahol már dombokon is olyan hõmérséklet tud lenni, inverzió ide inverzió oda, hogy esélytelen a dolog.
Például van Szeged belvárosában két füge, nem tudom hol vannak, egy emeletes ház elõtt Link , elég szépek, látni az ágszerkezetükön, hogy ha meg is fagytak valamikor, rendszeresen hozhatnak elsõ és másodtermést is, márha kétszer termõ fajták.
Ez idei kép április elejérõl, nem tudom végül is mennyire hajtottak ki, mennyire fagytak meg, de egy városban, ennyire közel egy nagy épülethez elvileg túl kellett élniük ezt a telet is.
Más kérdés, hogy ezt nem szabad meteorológiai szempontból úgy megközelítenünk, mintha kint a pusztában lenne ez a fa, mert ez egy mesterséges környezetben mesterséges hõ által fûtött növény, majdnem hogy szobanövény.
Ezektõl függetlenül az Alföld valóban nem az a hely, ahol csak úgy kiteszünk egy fügét és halálra termi magát, azzal a kockázattal kell számolni, hogy idõnként tövig fagy, és ritkábban terem, mintha egy 80 méteres fagylefolyású dombon lenne.
De ha nagyon-nagyon közel ülteted a házfalhoz, akkor azért lehet róla eszegetni.
A dombok bárhol az országban jobb eséllyel indulnak, nem véletlen, hogy a zalai, baranyai, somogyi, szekszárdi, Balaton-környéki, budai dombokon vannak szép nagy fügék.
20-30 méteres fagylefolyás nem mindig elég, 60 méter fagylefolyás felett már jók vagyunk.
Évrõl évre más országrészt súlyt egy-egy hideg éjszaka, de ezzel a kockázattal számolni kell.

Értem én, floo, meg amnéziás se vagyok, meg tudom, mi az inverzió, de akkor mégis csak van itt valahol egy fenológiai határvonal... Mert hiába telepítenék én itt kétszertermõt, soha nem tudna hozni elsõtermést.

Tehát azt már kipréseltem belõled, hogy Csörnyeföld a fenológiai határvonalon túl, vagy felett van. De mi a helyzet pl. a Szekszárdi dombsággal? Ott kellõen magasak a dombok a fagylefolyáshoz?

Floo, a te kétszer termõ fajtád hogy nem fagy vissza tövig?