Meteorológiai társalgó

Olyannyira hûvösebb lehet a hajnal "Flooéknál, mint másfele, hogy most 24 fok van, míg mondjuk Szegeden 20, meg másfele is ahova magasabb %-ott tettél, ott is hûvösebb van.
Remélem senki nem megy fel aludni a valamelyik szõlõhegyi pincébe, mert a csillagdánál még nyári nap van, úgyhogy aki fent tölti az éjszakát, az tuti meghójja magát

T max 33,2 fok.
2000 - abszolút csapadékminimum rekord.
2007 - abszolút maximumhõmérséklet rekord
2010 - abszolút csapadékmaximum rekord
2011 - abszolút maximumhõmérséklet rekord??????

Ez azért van, mert a halálozás nem a napi maximumhõmérséklettõl függ, hanem a napi átlaghõmérséklettõl. És a hajnal Flooéknál jóval hûvösebbnek ígérkezett. A nagy eltérés abból fakad, hogy a halálozás egy hõmérséklet átlépéséig lineáris, aztán meredeken emelkedik. Így akár 1 C fok átlaghõmérséklet emelkedés 8%-kal is megdobhatja a halálozást. Ezért van az hogy az OMSZ-nél is 25 C foknál I. fokú, de 27 C foknál már harmadfokú a keszültség. Ezekhez 15%-os illetve 30%-os halálozás többlet tartozik

Szia!

A halálozási többlet kifejezést nem én találtam ki, ez a szakmai kifejezés az egészségügyben.
Azzal vitába szállnék, hogy önmagában a hõség miatt senki nem hall meg. Igenis a szervezet a nagy meleget stresz hatásként éri meg, és akinek a szervezet nem elég erõs az könnyen elhunyhat. Elsõsorban a betegek, idõs emberek. Itt egy megbízható cikk errõl Link Érdemes a 7.oldali ábrát megnézni a 2007-es hõhullám egészséghatásáról.
Persze nem kell az idõjárást hibáztatni és nem is szabad, de ettõl az idõjárás hatás alól nem tudunk teljesen mentesülni.
Az Észek keleti maximumról csak annyit, hogy 18 C fokos átlaghõmérséklet felett már statisztikailag is kimutatható a halálozás növekedése. 25 C átlaghõmérsékletnél ez az érték már 15%. Miskolcon 29 C fok maximumot és 17 C fok miminumot várt az elõrejelzésem, ez pedig azt jelenti, hogy már kimutatható a halálozás növekedése.
A számokat tudományos publikációk alapján számítomki nem hasraütés szerûen. De abban igazad van,hogy jobban alá kell támasztanom mert ez nem tûnik így hitelesenk, és köszönöm a hozzászólásod, igyekszem ez alapján korrigálni a leírást.

Nagyon érdekel, és köszönöm, hogy elküldenéd nekem. Eddig teljesen meg voltam gyõzõdve arról, hogy az a 26,6 fok eredeti értek, de úgy tûnik mégse. Nagyon várom az írásos mûved. Kb. mikorra várható?

Tehetünk bármit is 1-1 hõhullám bekövetkezése ellen? Nem tudok hatásos módszerrõl. Viszont alkalmazkodni többé-kevésbé tudunk hozzá. Mindenki a maga módján.

Egy berber 5000 éve is berber volt, míg egy európai meg itt élt annyi ideje is. Természetes, hogy mindkét helyszínen azok sokasodtak, akik a helyi klímát jól bírták.
Az sem véletlen, hogy anno a nácik Argentína hegyvidéki falvaiba "költöztek" át, mivel ott dettó olyan a klíma, mint mondjuk Bajorország hegyei közt.
Egy ismerõsöm már kb 7 éve Thaiföldön tanít, õ pl. vacogva fázik 20 fokban, de ha nem bírta volna a párás meleget, akkor sose ment volna oda dolgozni. (korábban is DK-Ázsiában melózott évekig). Egyik távoli rokonom, aki gyakorlatilag Brazíliában nõtt fel, egyetlen ok miatt költözne vissza Európába: a klíma miatt (nem szereti a brazil klímát).
Nekem nincsenek se berber se indiai felmenõim, így én se bírom a meleget. Ha tehetném, elköltöznék olyan helyre, ahol sose megy 20 fok fölé a T...

A folyadékfogyasztás nem oldja meg pl. a szívbetegek hõhullám okozta problémáit, egy vesebeteg nem biztos, hogy egyáltalán megihat annyi vizet, amennyi kellõen jólesne ilyen idõben, stb. Egy nyomorult sofõr még csak azt se csinálhatja meg, hogy vizet locsol a fejére munka közben, sõt, begombolt ingben-hosszúnadrágban kell dolgoznia a 40 fokos buszban. Egy építõmunkás se teheti meg, hogy 10 percenként otthagyja a darut meg a betonvasat és elszalad lezuhanyozni. Stb.
Azon kívül, aki épp nyaral, senkinek se jó a hõhullám, hidd el.

Én -hidegséggel- értek egyet, nem közvetlenül a meleg öl, hanem az európaiak forrósághoz való alkalmazkodóképtelensége miatt magasabb a halálozás. Manapság azért egy 7-10 nappal a hõhullám elõtt lehet tudni a forróság idõszakáról. Ennyi idõ alatt pedig fel lehet rá készülni.

"Ezt azonban nem a meleg okozza, önmagában sem a 35, sem 40 vagy akár 45 fokos forróság nem végezhet senkivel."

Azt állítottam, hogy a forróság önmagában nem elég. Emberi tényezõre, az idõjárásnak nem megfelelõ viselkedésre is szükség van. A forró klímájú országokban élõket nem kell figyelmeztetni a kánikula veszélyeire, ugyanis mindannyian tisztában vannak ezzel.

Szerk.: a témába vágó elsõ hozzászólásom azzal kezdõdött, hogy kihangsúlyoztam a halálozási ráta emelkedését nagyon magas hõmérsékletek esetén. Ez tény, számomra ennek a ténynek a valódi háttere kérdéses.

A téma engem is érdekelne!
Az írásod is igencsak érdekesnek tûnik, izgalommal várom.

Amit eredeti adatsorként említesz, az valójában nem az. Itt olvashatóak a részletek és az adatok táblázatos formában:

Réthly Antal (1947): Budapest éghajlata. A Budapesti Központi Gyógy- és Üdülõhelyi Bizottság Intézete kiadványa, Budapest, 147p.

A Réthly-féle adatsorban közölt 26.6°c-ot a Gellérthegyi Csillagvizsgálóban 1818 és 1849 között végzett mérések korrekciójával kapták.

Az eredeti adatokat 1834-bõl ez a kötet közli:

Jankovich, A. (183: Pesth und Ofen mit ihren Einwohnern, besonders in medicinischer und antropologiescher Hinsicht. Universitas Verlag, Ofen.

Amennyiben érdekel, emailben szívesen elküldöm a budapesti eredeti adatokat, az észlelési idõ korrekciókat, az Easterling-Peterson módszerrel készült homogenizációt, stb. Az állomástörténetek is részletesen megvannak, csak még nem publikáltam õket sehol.

"Tény, hogy Európa mérsékelt éghajlatú részén (lényegében az egész kontinens, leszámítva a mediterrán klímájú vidékeket) megfigyelhetõ egy halálozási többlet a hõhullámok idején. Ezt azonban nem a meleg okozza, önmagában sem a 35, sem 40 vagy akár 45 fokos forróság nem végezhet senkivel."

Link

Ha arra a 26,6 fokos 1834-es júliusra gondolsz, az a homogenizálatlan eredeti adatsorból való.

Nem mondtam egy szóval sem, hogy számunkra egészséges lenne a 35 fok feletti hõmérséklet. Az idõjárás azonban nem kívánságmûsor.

Mit csinált volna az országos tisztifõorvos 1834 júliusában? A havi középhõmérséklet abban a hónapban Budapesten homogenizált adatsor szerint megközelítette a +27.0°c-ot. 31 napon át tartó harmadfokú hõségriasztás??

2007 júliusában Pestszentlõrinc (+23.9): Link

Szerintem annak egészséges ez aki hozzá van szokva.Ha olyan a klíma,hogy állandóan 40 fok van,akkor nincs gond.De itthon senki sincs beállva a 38-40 fokokra..

Szerintem az egészségügyben dolgozók tudnának arról nyilatkozni,hogy milyen következményei vannak az ilyen jellegû idõjárásnak.
Elég csak a tavalyi példára gondolni,pl.Moszkvában már nem tudták hová elhelyezni az elhunytakat,bár ott a szmog vagy füst is szerepet játszott a tragikus végkimenetelben.

Tény, hogy Európa mérsékelt éghajlatú részén (lényegében az egész kontinens, leszámítva a mediterrán klímájú vidékeket) megfigyelhetõ egy halálozási többlet a hõhullámok idején. Ezt azonban nem a meleg okozza, önmagában sem a 35, sem 40 vagy akár 45 fokos forróság nem végezhet senkivel. Az arab világ fejlettebb országaiban pl. egész életüket ilyen idõjárás viszonyok közepette élik le az emberek, és az arabok közül is jópáran szép kort érnek meg. A meleg napoknál egyébként jóval veszélyesebbek az átlagosnál hidegebb és hosszú telek, ezek a hõhullámoknál lényegesen nagyobb mértékben és hosszabb idõre emelik meg a halálozások számát.

A hõség szerintem az ember nem megfelelõ viselkedésével, életvitelével párhuzamosan válik veszélyessé. Kánikulában a lakásban tartózkodva is több liter vizet kell egyetlen nap alatt elfogyasztanunk, ha a szabadban vagyunk a legmelegebb órákban, akkor ennél is többet. A veszélyeztetett idõsek többsége felhevült lakásában tölti a kánikulai napokat, miközben egyáltalán nem figyel arra, hogy folyadékveszteségét pótolja. A tavaly júliusi hõhullám alatt sajnálatos módon pontosan így lett rosszul a korához képest nagyon jó egészségnek örvendõ 81 éves nagyapám is (mialatt én Skóciában voltam vendéghallgató). Idén nem fogom hagyni, hogy bármi hasonló történhessen.

Én személy szerint már nem egyszer nyírtam füvet 35°c-ban tûzõ napon, ilyenkor a fejemet vagy rendszeresen meglocsolom vízzel, vagy pedig világos színû nyári sapkát hordok a napszúrás elkerülése végett...

Sziasztok!

Elkészült az új hõségtérképem.Link Az OMSZ-ÁNTSZ-hez képest az a többlet, hogy mutatom a hõség miatt bekövetkezõ várható halálozástöbbletet az adott napon.
Hálás lennék minden észrevételért !