Csillagászat és űrkutatás

Ráadásul a történteket sem tudnánk már megbeszélni. Fõleg nem itt!

Ez igaz! De akkor nagyon!!!

Annyira azért nincs különbség.
A korona-kidobódások ellen van idõrés, fel lehet készülni rá.

Az igaz, hogy az átlag idõtáv nem kicsi, de sose zárhatod ki, ha valami tegnap megtörtént, hogy ma nem fog ismét. Aztán 400000 évig ismét nem. Átlagokat, becsléseket be lehet fogni, de a váratlan dolgokat nem. Nyilvánvalóan egy veszélyes közelségben szupernóvává válni óhajtó csillag ad elõjeleket, de mire mennénk vele?? Be lehet bújni a metróalagutakba hetekre is, de kérdés, hogy mit tenne a felszínen maradt élõvilággal és a légkörrel egy nagyenergiás részecskebombázás? Érdemes volna-e kijönni?
Na de tényleg az a szerencse, hogy úgyse ilyesmi lesz a végzete a fajnak, hanem önmaga....

De mostvan mindenhol elektronika, többszöröse mint 10 éve. Akkor megúsztuk! Kicsi az esélye de benne van a pakliban, hogy most telibekap minket egy akkora löket, hogy az elektronikai berendezések csütörtököt mondanak.

Szinte üvegcseként robbanna szét civilizációnk, sõt maga az élet is a nagymérvû csillagfolyamatok esetén, szerencsénk, hogy ezeknek iszonyú nagy az ismétlõdési-elõfordulási idõtávja.

Ne a legutóbbi ciklussal számolj a csillagunkat illetõen.

Elsõre olyan 15 centi mélyet tippelek, markolatig...
Na félre az OFF-okkal, még ha csillagászati okból is offolok...

Az emberiség olyan rémesen rövidke történelemmel rendelkezik, hogy tényleg semmi elképzelésünk se lehet arról, hogy mi zajlana a bolygón, ha a körülmények összjátéka során kapnánk bõven csillagközi sugárzást, esetleg egy viszonylag közeli szupernóva hatására. Ha a Voyager szondákat képesek lettünk volna olyanra tervezni, hogy a jelenlegi pozíciójukban sok sok hasznos adattal lássanak el minket, talán okosabbak lehetnénk. De talán lesz még olyan szonda, ami eléri a Naprendszer határát és felméri az ottani viszonyokat. Na ez meg már majdnem scifi. :-) (Egy embert mutass, aki tud ilyen hosszú távra tervezni...)

Abban biztos vagyok, hogy kapunk egy X-es flert 2012ig bezárólag, és akkor még eléggé lenéztem a központi csillagunkat! Ha eddig minimum volt, akkor ezt biztosan ellensúlyozza majd! És még hol van az az idõszak amikor napfoltok tucatjai tarkítja a napot?

Nagyon kevesen élnék túl!
Az emberek döntõ része híjával van az alapvetõ túlélési képességeknek: vetés, aratás stb. De legalább az emberközi kapcsolatok mélyebbek lennének!

Ja, míg volna lõszer... Aztán jönne a kardoké, majd a kõbaltáé. :-)
Egyébként hihetetlen, hogy sehol senki nem gondolkozik azon, hogy mennyire iszonyúan sérülékeny ebben a formában ez a nyugati kultúra... Lásd tavaszi légtérzár - ami azért lepkefing volt egy komoly összeomláshoz képest.
Elég abba belegondolni, hogy mit okozna, ha a tõzsdék leállnának kommunikáció híján. Vagy ha a bankok nem tudnák bezárni a szuperbiztos széfjeiket áram híján. Ha elfogyna a mirelit készétel hûtés híján. Elveszne az összes elektronikusan tárolt adat, stb.
Szóval szép világ lenne...

Dehogynem. És végre örülnék neki, hogy gyakorlati hasznát vehetném a természettudományos ismereteimnek. :-))))

Akkor jönne csak el igazán a kézifegyverek kora ( reneszánsza?). Ratatáznának is rendesen.

Akkor a megélhetésed még is csak biztosítva lesz és mennyivel egészségesebb életmóddal!
Na de az öszvérek, szamarak tartása már tartozik a majdani munkakörödbe? :-))

Hát, én tuti rögtön munkanélküli lennék. :-) Mehetnék végre kecskét meg birkát legeltetni. :-)))

Így igaz és a mûholdakkal együtt magát a Földi elektronikus kommunikációt is.
Tovább már nem is érdemes feltevésekbe menni...

Rafytól idézek: "Kisül az összes elektronika és a kõkorba taszítja világunkat."

Na ez az.

Ja igen! Kisül az összes elektronika és a kõkorba taszítja világunkat. Kb ezlesz a vége... érik legalábbis már az Xes kategória.

UI: ha lesz fény akkor csörgessetek szanaszét, nemérdekel hogy mikor! Sipoljon a telefon. Velemvan a 7 emelet ereje!

Persze. Mondtam én, hogy nincs?
Azt mondtam, hogy még a ciklus elején sincs abban semmi rendkívüli, ha N16-os folt van. Azaz ebbõl nem lehet következtetni a maximumra. Ennyi.

Azért a két ciklus között szinte ég és föld lesz a különbség:
Link
Link

Éppen ezért írtam, hogy dehogy vagyunk a maximumnál, és hogy beleillik az eddigi trendbe. Sõt, ez elmenne a 23-asban is

Egy biztos, az erõsebb Nap-aktivitás kinyírhatja a mûholdakat (illetve az ûrhajósokat, ha nincsenek védett helyen, nem véletlen, hogy az ûrsétákkal járó nagy külsõ munkákat az ISS-en, stb. napminimumkor csinálták), a gyenge meg csökkenti a földi hõmérsékletet. Ez utóbbi viszont minden valószínûség szerint nem pusztán önmagában, hanem azáltal, hogy a gyengébb napszél miatt a csillagközi sugárzás "közelebb jön", ennek az ereje viszont attól is függ, éppen hol vagyunk a Tejútrendszeri keringésen belül. Erre vonatkozó elméleti számítások alapján a korábbi földi jégkorszakok ideje is egy olyan összefüggésrendszerbe illeszthetõ, ami magában foglalja a Tejúton belüli hely, a napaktivitás, a Föld pályája, a kontinensek elhelyezkedése stb. dolgát is. Angolul nagyon sok helyen lehet olvasni ezekrõl.

Linkeltem õt is tegnap, mikor arról szóltam, hogy az elmúlt 100 évben megszokottól eltérõen az egyenlítõhöz közelebb kezdõdik a növekedés.
Emiatt is folyamatosan gyengítik és idõben kitolják a maximumot, már itt járnak (ennek középértéke egy-másfél éve még bõven 100 felett és 2012-2013 volt): Link
Íme bizonyítékul egy régebbi várakozás:
Link

Éppen az a gond, hogy még tippem sincsen.

Értem. És mit gondolsz, van ötleted, vagyis inkább tipped, hogy mit okozhat ez a jelenség?

Nem ismerjük kielégitõen a foltokban szegény Nap hatását a Földre vonatkozóan, és azt sem tudjuk, hogy az ilyen esetben felerõsödõ kozmikus (galaktikus vagy csillagközi) sugárzásra miként reagál bolygónk felsõlégköre. Az ûrkorszak kezdete (kb. az 1960-as évek legeleje) óta a tartós napfoltminimumra nincs tapasztalatunk. Különösebb aggodalomra azért nem kell gondolnunk, hiszen jobbnál jobb ûreszközök követik figyelemmel központi csillagunkat, a meteorológusok is minden korábbinál kifinomultabb mûszerekkel kutatják a földi légkörben történõ jelenségeket.

Az a tény, hogy a napkitörést okozó, szabadszemes folt az északi heliografikus szélesség 16. fokán (a szoláris egyenlitõhöz elég közel!) található, ez az jelentheti, hogy lassan-lassan a mostani napciklus maximumát éljük meg. Ez elgondolkodtató, ha nem kétségbeejtõ...