Globális jelenségek

Megnéztem az AR4-ben is, a 8.fejezetben van a 43. oldal körül. Gondolom amiatt tárgyalja itt, mert ez nem kényszer hanem visszacsatolás.

Én úgy értettem, ahogy leírtam
Tehát a vízgõz okozhatja a jósolt nagy meleget:
pl.itt, igaz ez a 2001-es, lehet azóta változott az álláspont(?):

Link
Link

Itt ki van fejtve bõvebben is a téma:

Link
Link

Vigyázzunk:

"A vízgõztartalom változásai képviselik a legerõsebb visszacsatolást az éghajlati rendszer érzékenységére", de korábban viszont azt írtad:
"Pedig pont a vízgõztõl várják a pozitív visszacsatolást az IPCC szerzõi.Az 1-1.2 fok feletti(3-4)várakozások 2100-ig szinte teljesen ezen alapulnak"

Itt fontos az ok okozati viszony tisztázása. Tehát meleg lesz, emiatt kerül több vízgõz a légkörbe (ami a visszacsatolások közül a legerõsebb), de hogy pontosan mit is csinál, azt csak kezdik egyre jobban értegetni. És nem fordítva, ahogy a hozzászórásod értelmezhetõ, hogy a vízgõz okozza a melegedést.

Most nem volt idõm elõkeresni az angol eredetit, de a magyarra lefordítottban (lektorálta Mika János)a következõ szerepel, idézem:
"Az éghajlat egyensúlyi érzékenysége az éghajlati rendszernek a fenálló sugárzási kényszerre adott válasza,mértékegysége. Ez bár nem elõrejelzés, meghatározása szerint annak a globális átlagban vett felszíni melegedésnek a mértéke, amely a CO2 koncentráció megduplázodása esetén kialakul. Valószínû, hogy ez az érték 2-4.5 fok közötti tartományban van, 3 fok körüli legjobb becsléssel....A vízgõztartalom változásai képviselik a legerõsebb visszacsatolást az éghajlati rendszer érzékenységére, s e folyamatok megértése jobb, mint a TAR (harmadik értékelõ jelentés)-ban volt. A felhõzettel kapcsolatos visszacsatolások továbbra is a bizonytalanság legerõsebb forrásai."
Ezen kívûl azt is állítja a 14.oldalon, hogy "a légkör átlagos vízgõztartalma 1980 óta nõtt, ami megfelel annak a többlet-vízgõztartalomnak, amit a melegebb levegõ be tud fogadni."
Tehát a vízgõz közvetve, a magasabb hõmérséklet miatt növekedhet. A bizonytalanság talán a felhõk miatt adódik.

A felhõképzõdési folyamatokhoz kapcsolódó visszacsatolási mechanizmusok (felhõk magasságának, vízgõztartalmának,mennyiségének feed-back mechanizmusai), olyan sok párhuzamos szálon futó rendszerek, amelyekbõl még a változások eredõjének elõjele sem állapítható meg minden esetben, teljesen egyértelmûen.Fõleg igaz ez a felhõk növekvõ vízgõztartalmához köthetõen.Emellett igencsak elfelejtjük, hogy a biológiának hatalmas szerep jut, látszólag nyers légkörfizikai, kémiai folyamatokban.Korábban már leírtam egy feed-backet az óceánok feletti felhõzöttség okairól,folyamatairól, ami jól reprezentálja, amirõl egyes klimatológusok erõsen szeretnek megfeledkezni modellezéseik bûvöletében.

KP:Ahogy írtam utalás szinten, nagyon sarkítva:nem nõtt, nem változott a koncentrációja, ezért nem érdekes.

A másik 50% megoldása az, hogy a légköri vízgõztartalom olyan hatalmas, hogy az emberiség minden erõlködése ellenére sem tud azon közvetlenül érdemben változtatni. Tehát hiába engedünk vízgõzt a légkörbe egyrészt hamar kipotyog, másrészt nem érezhetõ a hatása. Szemben a szén-dioxiddal, amelyik sokáig ott van, és annyira kicsi az eredeti koncentrációja, hogy már lassan 40%-kal is sikerült növelni azt az elmúlt néhány évszázadban. Nos, ezért nem lesz vizgõzkibocsátási kvóta a jövõben sem.

A vízgõz szerepe az üvegházhatásban meglehetõsen összetett dolog, bonyolultabb annál, minthogy azt mondjunk, hogy több vízgõz, több felhõt eredményez. Ha meg csak a felhõzetet vizsgáljuk, akkor sem szabad csupán a bevételi oldalt nézni a sugárzási egyenlegben, mert ha nappal van felhõ, akkor éjszaka is, és akkor pont fordított a hatás. Tehát összességében az egyensúly beállását lassítja a felhõzetmennyiség növekedése, mert fogja a beérkezõ és a kimenõ sugárzást is.

Ott van a másik 50% is Cau válaszában. 1; kevés ideig tartózkodik a légkörben, 2; ha már egyszer ott van, akkor felhõzetet alakít(hat), ráadásul valószínûleg nagyobb koncentrációban több felhõzetet. Egy bizonyos koncentráció alatt az ÜH-hatás és ezek kiegyenlítik egymást.
Egyébként a nagyon hosszútávú modellek szerint (értsd több millió éves skálán) éppen a vízgõz lesz az elszabadult ÜH felelõse.

Ha az ipari forradalmak elõtt lett volna optikai spektroszkópos vagy netalán tán diódalézeres fotoakusztikus mérés a légköri vízgõz tartalom, koncentráció terén, és szép adatsoraink lennének vagy 150 évre visszamenõen, nem csak vertikális, de horizontális értelemben is, na akkor láthatnánk, hogy miért is nem foglalkozunk vele. Ellentétben a folyamatosan növekvõ koncentrációjú többi antropogén eredetû ÜHG-vel...

A megoldás egyik fele valóban a - többi ÜHG-hez viszonyítva - rendkívül rövid légköri tartózkodási idõ. De ezen kívül van még egy dolog, ami nagy eltérést mutat a többi ÜHG-hez képest, és ez a megoldás másik része.

Melyik az 50%-os rész?

Az IPCC 4AR-ben ez merre van?

Az SPM-ben ( Link ) a 4. oldalon vannak a sugárzási kényszerek összegyûjtve. Ebben (érdekes) módon nem szerepel a vízgõz (csak áttételesen a az antropogén sztratoszférikus víz) sem az emberi, sem a természetes kényszerek között.

A megoldás már 50%-ban megvan. De még hiányzik egy gondolat, ahhoz, hogy megtudjuk miért nincs a bûnösök listáján a vízgõz.

Pedig pont a vízgõztõl várják a pozitív visszacsatolást az IPCC szerzõi.Az 1-1.2 fok feletti(3-4)várakozások 2100-ig szinte teljesen ezen alapulnak. Ezzel szemben néhány kutató (pl. Roy Spencer) pontosan a csapadékot tartja a visszaszabályozó jelenségnek.

Talán, mert rövid az átlagos légkörben tartózkodási ideje, így, ha abból több kerül a légkörbe, akkor több is hullik ki, valamint a belõle kialakuló felhõzet még vissza is fogja a besugárzást.
Azaz a víz nem indít el pozitív visszacsatolásos folyamatokat.

Link