Meteorológiai társalgó

Köszönöm a kiegészítést. Tulajdonképpen alig van keletre haladó ciklondömping a Csendes-óceán északi részén, aminek előoldala fűtené őket. Kanadától nyugatra folyamatos szinte a magasnyomású terület. Szóval az AC központ is kifejezetten jó helyen épül fel. Kanada felett pedig ciklon és közös áramlási rendszer szállítja le a hideget a középső és a keleti területekre. Ettől függetlenül irigykedek rájuk.

Én értem, de miért csak tavasszal,  2016-17-es tél kivételével alig van komoly hidegbázis télen Észak-Európa felett.  Márciustól viszont valami megváltozik. Észak Skandinávia felett kiépül a hidegmag és abból minden hideg lejut délre, megszűnik a keletre tologatás, az AC csak a teljes hidegelársztás után épül fel. Pont olyan légköri folyamatok alakulnak ki, amiket decembertől február végéig várnánk. Persze, hogy az idén mi lesz, azt nem tudjuk, de ha ez a tavasz is a fagyokról és a hózáporokról fog szólni, akkor azt én már nem sorolnám a véletlen kategóriába. Főleg az enyhe és hómentes telek után.

Rossz fogalmat használtál, egyáltalán nem sorozatos nyugdíjas telek vannak. Inkább mondanám ba(z) sáskodó teleknek, hiszen az enyheség, a gyakori csapadék, változékonyság adta az utóbbi telek gerincét. Az idei januárra keleten lehet használni a "nyugdíjas tél" definíciót, mert valóban majd három hétig zömmel fagyos, gyakran ködös, csendes idő volt. (Komoly talajfagy alakult ki, ami még tart is, mert hat nyolc centi talajréteg alatt még van fagyos rész, ma próbáltam áskálódni). Tehat a gyakran rosszindulatú utalások ellenére a nyugdíjas tél fogalmába beletartoznak az aranyat erő, havat, jeget konzerváló csendes fagyos, stratusos időszakok is, ami nélkül tényleg vicc kategória lenne általában a telünk. 

Nézd meg, ami linkeltél. Eurázsia vs. Észak-Amerika, láthatod, hogy területi lefedettségben, hogy dominál a hideg. Nem a hasamra útöttem, hanem archícumból néztem. 
De amúgy általában, ha az USA-ban kemény tél va, akkor a sarki hideg bázis is olyan pozíciót vesz fel,  ami az európai telet kinyírja. De hangsúlyozom, általában ez igaz.

Durvábbak lettek a telek? Erről van valami statisztika ,vagy hasra ütésből jött?
Mi a durva ,havasabb ,hidegebb ,extrém szélsőségekből van több? 

Ha már itt szó esett a klímaváltozásról és hogy nálunk (de ez Európa jó részére is vonatkozik) miért csökkent ilyen drasztikusan a téli és a havas napok száma ???  Ez miért nem vonatkozik az amerikai kontinensre ?  Főleg télen! Ott ugyanolyan elánnal történnek a hidegleszakadások, mint 10-20-30 stb... évekkel ezelőtt. Semmi csökkenés. Most hagyjuk az észak-dél nyitottságot, mert olyan hidegmagot mint ami van ott és lesz még februárban a továbbiakban, azt Észak Európa felett egyetlen egyszer sem láttam. Ha lenne, ilyen esetben nálunk a Kárpátok sem tudnának ellenállni, mi is kapnánk bőven a hidegelárasztásból. De mostanság a lengyelekig sem jut el komolyabb hideg, nemhogy a Kárpátok hegyvonulatáig. Szóval én inkább itt kutatnám a mi teleink elmaradásának az okait. Miért nem tud Európa felett kialakulni tartósan, vagy vissztérően ilyen hidegbázis. Amerikában meg miért nincs tartós nyugati drift, illetve keletre tolódás.