Meteorológiai társalgó

A szeszélyes április tavaly azért megvolt szerintem, országosan mindenképp (nyilván egy-egy adott pontban azért még így sem feltétlenül).
1-jén nyári meleg, este heves zivatarok ÉK-en, 7-én hózivatarok ÉNy-on, Ny-on, azokban a napokban erős fagyok sokfelé, a hónap közepén több helyen kiadósabb csapadék, a Bakonyban jelentős (szezonrekord) havazással, majd fokozatos enyhülés, néha záporokkal-zivatarokkal.

Átaludtam őket. 

Persze, hogy nem. Csak valahogy sokkal kiegyenlítettebbnek tűnt az időjárás. Ez a pár évtized annyira rövid, és mégis torzulnak az emlékek. Ez csak az én szubjektív élményem. 

Nekem több dolog hiányzik a mostani időjárásból a harminc-negyven évvel ezelőttivel összehasonlítva. Nem siránkozás akar lenni, csak a szikár tények. A tél mellett nekem hiányzik a hűvös, szeles tavasz, a bolondos áprilissal, a mérsékelten meleg májussal, a Medárd esőivel, amikor sokszor csak 20-22 fok volt, az utána következő nyárral, amikor a 28-30 fok már bőven elég volt egy jó strandoláshoz, a jó kis zivatarokkal tarkítva, amikor voltak olyan esték, hogy pulóvert kellett húzni, mert eléggé lehűlt a levegő, különösen augusztusban. A szeptemberi felhős-enyhe időszak, amikor már a levegőbe szimatolva lehetett érezni, hogy ez bizony már az ősz, az egy-két hétig tartó vénasszonyok nyara, az esős november eleje, a zúzmarás-ködös kora tél, amikor sokszor már november végén arra ébredtünk, hogy leesett az első hó. Ezek valahogy ha nem is tűntek el teljesen, de igencsak lerövidültek és jócskán megváltoztak. Na mindegy, mint tudjuk, az időjárás nem kívánságműsor. Ez van, ezt kell, ha nem is szeretni, de elfogadni.