Globális jelenségek

A Föld egészét érõ összbesugárzást értelemszerûen nem változtatja, "csak" a tél és a nyár közötti hõmérséklet-különbséget befolyásolja. Ez persze a visszacsatolási mechanizmusok miatt már önmagában is elég lehet egy felmelegedés ill. lehûlés elindításához. A szélsõségek csökkenése azáltal válthat ki eljegesegést, hogy az enyhébb teleken több csapadék, azaz több hó esik, és ez a vastagodó hótakaró a hûvösebbé váló nyarat egyre nagyobb területeken képes "túlélni". Ezzel elkezdõdik az albedó növekedése, további hûlés, stb.

Másrészt úgy gondolják, hogy a klímaingadozásokat elsõsorban a 60° szélességi körtõl északra esõ területek besugárzása szabályozza - itt viszont (szemben azzal, amikor az egész Földet néztük) a nagyobb tengelyferdeség nagyobb besugárzáshoz, azaz közvetlenül is melegedéshez vezet. (A sarki éjszaka ferdébb forgástengellyel is fél évig tart, ezalatt ugyanúgy nincs beesõ sugárzás; a fél éves nappal során viszont magasabbra emelkedik a Nap.)

Persze a dõlésszög-változás csak egy a három ingadozó paraméter közül: a besugárzást a földpálya elnyúltsága ill. a precesszió, azaz a forgástengely iránya szintúgy befolyásolja.

"Az elmúlt pár százezer év eljegesedései (glaciálisok-interglaciálisok) bizonyítható, számításokkal igazolt módon a Föld pályájának változásai miatt történtek."

Usrin, a Föld forgástengelyének az ekliptika síkjához viszonyított dõlésszög-változása milyen irányba tolja az összbesugárzást?

Közben felmerült bennem egy kérdés: A Kelet-Grönlandi jég mikor érte össze utoljára Izlandal? Tudja valaki?

"Minél melegebb a víz, annál kevesebb CO2-t "tûr meg" magában, annál kevésbé lesz savas, nem?"

Ha csak a hõmérsékletet emeled, miközben az oldattal egyensúlyban lévõ gázelegy összetétele állandó, akkor valóban kevesebb CO2 lesz a vízben. Esetünkben viszont a T emelésével párhuzamosan még erõsebben eltolódik a gázelegy CO2-tartalma, így elkezdhet savasodni a tengervíz... Persze ez összetett, sokesélyes folyamat attól függõen, hogy pontosan miképp változik a T és a légkör összetétele.

Hiába lehet végsõ soron közlekedõedénynek tekinteni a földköpenyt, a benne lévõ "folyadék" viszkozitása olyan nagy, hogy egy ilyen hatás évtízmilliók alatt jutna el benne a Föld egyik oldaláról a másikra. Az ismeretterjesztõ könyvek elõszeretettel ábrázolják a kontinenseket a folyékony magmán úszó szilárd "jégtáblaként", de ez elég durva leegyszerûsítés. A köpeny állaga (ne feledjük, óriási odalent a nyomás!) valójában nagyon messze van a vulkánokban felszínre jutó folyadékétól: kb. annyira "folyékony", mint az üveg, ami sok száz év alatt képes minimális plasztikus alakváltozásra.

"Pl. a dél-olaszországi vulkánok magmakamrája nem tudja, hogy Hawaiinál emelkedik a magma, és vele kellene tartani"

De tudhatja. Ezt hívják közlekedõedénynek...

Viszont kisebb területen ez valóban érdekes lehet. Ha pl az óceán alatt pár ezer km2-n megmelegszik a talaj és ezzel a víz, akkor abból ki fog szabadulni némi CO2.


"amik a melegebb, savasabb tengervízben szintén elkezdhetnek visszaoldódni" ez biztos igaz igy párban? Minél melegebb a víz, annál kevesebb CO2-t "tûr meg" magában, annál kevésbé lesz savas, nem ? Vagy más oka van a savasodásnak? Ráadásul itt még a parciális nyomás is érdekes lehet esetleg, bár nem hiszem hogy ez bármilyen irányban is korlátozná a folyamatot.

A metánnak megvan az az "elõnye", hogy éghetõ, ezért a nagy erdõtüzek stb valamennyire egyensúlyban tudják tartani.

Ez mind csak az én magánvéleményem.

A CO2-kibocsátást ugyan nem mérték, de azt azért tudták 1900-ban is, hogy a szénbányákból mennyi szenet bányásztak ki. (Akkoriban ehhez képest az olaj, gáz még nem volt számottevõ.) Ebbõl pedig egyenesen következik a CO2-mennyiség is, hiszen 1 szénatomból az elégetéskor 1 CO2-molekula lesz.

A "magma felszínhez húzódása" nekem sántít, ugyanazért, amiért neked. A magma elhelyezkedése egy-egy adott vulkáni területen valóban változhat évtizedek vagy évszázadok során is. De nincs olyan folyamat, ami miatt ez az egész Földön szinkronban történne. Pl. a dél-olaszországi vulkánok magmakamrája nem tudja, hogy Hawaiinál emelkedik a magma, és vele kellene tartani. :] Sõt, még az egymáshoz közelebbi vulkánok (pl. Etna vs. Vezúv) sincsenek ilyen módon kapcsolatban.

Az elmúlt pár százezer év eljegesedései (glaciálisok-interglaciálisok) bizonyítható, számításokkal igazolt módon a Föld pályájának változásai miatt történtek. A mostani felmelegedést viszont ez nem indokolja! Ezeknél egyébként valóban nem ok, hanem következmény lehetett a CO2-szint csökkenése: az 5-10°C-kal(!) hidegebb óceánok tényleg több CO2-t nyeltek el, ezért a légköri koncentráció lemehetett 0,03%-ról 0,02%-ra. Most viszont legfeljebb 1°C-os melegedésnél tartunk, sõt, 50 éve még semmiféle melegedés nem volt, mégis ott az emelkedés 0,03%-ról 0,04%-ra. Ezért valószínû, hogy a korábbiakkal ellentétben bizony most ez a kiváltó ok.

Az óceánok egyébként valóban igen sok (a légkörinél több) CO2-t kötnek meg, aminek egy része a melegedéssel felszabadulhat, így pozitív visszacsatolásként tovább erõsítheti a folyamatot. Fõleg, ha a karbonátos üledékeket, pl. mai vagy régi korallzátonyokat (amik a melegebb, savasabb tengervízben szintén elkezdhetnek visszaoldódni) is ide értjük... A megkötött mennyiségre egyébként biztosan van számszerû adat, de ennek utána kellene járnom. A metán felszabadulása szintúgy megindulhat, és mivel ennek erõsebb az üvegházhatása, még veszélyesebb...

A levegõ és óceán közötti CO2-transzportot nehéz megbecsülni, hiszen a Föld különbözõ vidékein más és más lehet az iránya és mennyisége. Viszont arra, hogy a légkörbe most bejutó többlet-CO2 valóban a fosszilis tüzelõanyagokból származik, van egy erõs bizonyíték, mégpedig az, hogy benne a különbözõ szénizotópok aránya a kõszénnek, kõolajnak és társainak felel meg. Azaz: egyáltalán nincs benne 14C, ami a légkörben folyamatosan keletkezik, és a felezési ideje kb. 5500 év. tehát a légkörbõl az óceánba beoldódott CO2-ben még ott kellene lennie, a sok millió éves üledékek szenében viszont már rég lebomlott.

Vitázni feltehetõen nem tudnék túlságos sikerrel, mert nincs meg a tudományos elõképzettségem. Egyelõre viszont nem gyõztél meg teljesen.
Nekem is az a görbe jutott eszembe elõször a cikk olvasásakor, amelyiket mát annyiszor láttam: a kibocsátott Co2 és az átlaghõmérséklet egybeesése.

Az ilyen elméletek esetében mindig tudni kell, hogy a globális felmelegedés kérdésköre durván bekerült a politikai dimenzióba, így az ezen címszó alatt kiadott hírecskéken nyomot hagyhatnak a politikai véleményformálók is. Ezzel nem azt mondom, hogy egy ilyen cikket átvevõ újság ebben feltétlenül ludas, lehet, hogy fogalma sincs róla. Így pl. egy adott kormány által szponzorált tudós lehet, hogy globális lehülésrõl fog papolni, és bizonyos, hogy egyes a kiotói egyezményben nem érdekelt államok tudósokat is vásárolnak véleményük alátámasztására. Sok államnak kínos a globális felmelegedés és a CO2 párhuzama.

De ettõl függetlenül, amire mégis rámutatnék:

Nem ismerjük kellõen a mélytengerek világát.
A cikk nem a kontinensek vándorlása által történõ idõjárásváltozást említi, hanem a belsõ magma nagy tömegû közelebb húzódását említi a földkéreghez, amely ciklikusan változik.
Az óceánok CO2 tartalma és kibocsátása szintén érdekes kérdés.
Nem tudom, hogyan becsülik meg a Co2 kibocsátás mértékét pl. 100 évre visszamenõleg (nem hinném, pl. hogy 1900-ban valaki is mérte ezt hitelesen)
Miért történtek az eljegesedések és a mainál sokkalta komolyabb felmelegedések, akkor még nem volt ember, aki miatt ez lehetett volna. És ezek nem függtek feltétlenül a kontinensek elhelyezkedésétõl sem, ahogyan nemrég volt jégkorszak és csaknem hasonló kontinentális elhelyezkedés mellett most melegszünk.

Ami a cikkben homályos nekem:
Teljesen érthetetlen, hogy mit ért a magma földkéreghez húzódásán, az aktív pontokon és ez hogyan zajlik. Én valahol itt érzem alaptalannak a cikket. Mert végül is azt állítja, hogy pl. a Csendes-óceán alatt bekapcsol a villanyrezsó, ez így valahogy tudománytalannak tûnik. Helyek kellenének és pontos mérések.

És végezetül:

Van abban valami, hogy az emberi tevékenység hathatós segítségével beindítunk egy olyan folyamatot, amely az üvegházhatásért felelõs gázok (a metánt nagyon nem lenne szabad elfelejteni) végül már rajtunk kívül álló kiáramlását eredményezi pl. az óceánokból, vagy pl. az olvadó szibériai mocsarakból.

Kérdésem: Van arról hitelesnek mondható mérés, hogy mennyi CO2 -t koncentrálhatnak az óceánok? És Co2 transzportól a levegõ és az óceánok között?

Nagyon érdekes dolgot olvastam, a forrás a 3. évezred téli, extra kiadása.

A lényeg az, hogy a jelenleg uralkodó közfelfogással szemben, miszerint az emberi tevékenység által kibocsátott CO2 okozza a globális felmelegedést, létezik egy másik vélemény is. Eszerint a felmelegedõ periódusokat a földkéreg lemezeinek mozgása okozza. Léteznek ún. aktív pontok, illetve területek, amelyek bizonyos idõközönként megközelítik a földkéreg felszínközeli részeit. Ez felmelegíti az óceánokat. Az óceánok irdatlan mennyiségû CO2-t tartalmaznak, amleyet a melegebb hõmérsékletû óceánok inkább kibocsátanak, amíg a hidegebbek elnyelnek. Ezért a CO2 koncentráció jelenlegi növekedése nem oka, hanem jelzõje a felmelegedési periódusnak, illetve ez elsõsorban nem az emberi tevékenység eredménye, hanem a melegedõ óceánok eregetik ki, beindítva a melegedési folyamatot.

Az elmélet rámutat arra, hogy csupán az óceánok felszíni vizei 200-szor több CO2-t tárolnak, mint amennyit az emberi tevékenység produkálni képes, mélyebben pedig ezerszeres ez az érték. Számításaik szerint a légkör 0.04% - os CO2 koncentrációja legfeljebb 2%-ban(!) származhat emberi tevékenységbõl.

Az elmélet szerint ez adhat magyarázatot a jégkorszakok ciklikus változására is, mert a bioszféra képtelen annnyi CO2-t termelni, hogy különösebb befolyással is bírjon a folyamatra.

Az elmélet hangsúlyozza azt is, hogy nem csupán a légkör hõmérsékletét, hanem a felszín és az óceánok mélyének hõmérsékletét is mérni kellene, valamint a mûholdas hõmérséklet meghatározás sokkal eredményesebb volna, mint a jelenlegi gyakorlat. (ez utóbbit nem tudom hova tenni)A norvág tengerben elhelyezett mélytengeri mérõegység állítólag 1948 óta folyamatos hõmérséklet emelkedést regisztrál.

Ennek már nincs tudományos alapja, de az elmélet mellet szóljon, hogy a jelenlegi civilizációnk hajlamos az embert mindenhatónak tekinteni, így egész könnyen elhisszük, hogy a globális felmelegedés is ugyanúgy a mi termékünk, mint ....gazdaságos löttyök, miközben a minket körülvevõ világról halvány lila gõzünk nincs. Tény pl. hogy jobban ismerjük a Mars felszínét, mint a mélytengereink világát. Azzal, hogy a globális felmelegedés nem feltétlenül az ember produktuma, nem lehet azt is állítani, hogy nem is fog bekövetkezni, és azt sem, hogy az embert ez mentesíti a természettel szembeni botrányos tetteiért való felelõsség alól..
Ez az elmélet valójában sokkal aggasztóbb jövõképet vázol fel, mert olyan folyamatokról van szó, amelyeket esélyünk sincs érdemben befolyásolni.

Még rengeteg gondolatom lenne, de maradjon hely a véleményeknek is.