Meteorológiai társalgó

Legyen mondjuk 3 fajta földműves:
1. Akiről írtál, minden faluban néhány, az új földesurak, kapják a támogatást is, elővásárlási joguk is van, hozzáadott érték nem sok, a talaj pusztul (szerintem).
2. Floo és társai: támogatás nuku, hozzáadott érték sok, "darabszám" nagyon kevés
3. Tanyára kiköltözők/régebben ott élők, akik próbálnak önellátók lenni és még meg is élni belőle (talán nem keverném a 2-est a 3-assal). Ehhez már nem egyszerű földet szerezni sem az 1-esek elővásárlási joga miatt.
+1. Kisgazdák, hobbikertészek, otthon kapálgatók.

Érdekes lenne átgondolni, hogy támogatás nélkül (külföldön is!) mi hogyan változna. Nyilván felmennének az árak, külföldről alig jönne be valami, viszont lehet sokkal jobban megérné a háztájit rendbe rakni, néha piacozni egy kicsit, vagy a neten árulgatni ezt/azt.

Tanulság nincs

Az biztos, hogy mondjuk 15-20 évvel ezelőtt rengeteg parlagot láttam, most szinte minden talpalattnyi föld meg van művelve, ez teljesen egyértelműen látszik. 
Az öntözésen kéne javítani, de az katasztrofális költség. A többlet vizet nem kéne a Fekete- tengerbe engedni, több tározó kéne, stb. A talaj humusz tartalmának jobb pótlása is fontos lenne, bár e téren vannak helyek, ahol már jól csinálják, plusz talaj tömörödés elleni technológiák. Persze ez mind “átszellemülést” is igényel. De vannak itt nálam nagyobb szakik itt, akik ezt jobban látják, hogy mennyire megvalósíthatóak ezek.

Persze csak tippel az ember, mert az igazság odaát van, a propagandamédia csak öl, butít és nyomorba dönt. Azt azért tudom, mint házinyulak tartója, hogy 3-4 éve ötezerért vettem az árpa,zab stb. mázsáját, most meg 10-15 ezer (persze nem mindegy, hogy számlával vagy anélkül, de már anélkül is majdnem annyi). A táp 150 Ft/kg volt, most van ahol 290-re emelték. Bár nem adok el élő nyulat, de ahol még leadható 420-ról 470-re emelkedett kilója. A boltokban már 3000 ezer körül van kilója a nyúlhúsnak (ha nem akciós). Igazából az állattartók szívták a legnagyobbat szerintem, mert hol követte le az átvételi ár a takarmányár növekedését ? Nem tudom , hogy az állattartók is kapnak ha nem is hektáronként, hanem darabszám után ingyen pénzeket ?

Sajnálni azért nem fogom azokat, akik a földből élnek manapság. Legalábbis felénk még 50 éve is a falu 99 %-a a földet túrta, ki a Tsz-ben, ki a háztájiban , kertben,részesművelésben vagy mindegyikben. Nagy előrelépés volt, amikor nem lóval,ökörrel hanem már traktorral szántottak és nem kaszával arattak meg masináztak, hanem a kombájn (volt falvanként 1-2) végezte el, bár a kapálás,szénagyűjtés,kukoricatörés,krumpliszedés kézzel ment sokáig, volt is benne részem eleget egy életre. Ennek ellenére szegénység volt a hetvenes évekig, bármekkora földet kapált vagy kaszált vagy szántott, aratott valaki vagy állatokat nevelt még egy skodára vagy trabantra is minden ötvenedik embernek ha  futotta. Ma már a falu határa tucatnyi földbirtokos kezében van. Ezek fele városi ügyvéd aki ugaroltat "legelőgazdálkodást" folytat ill. bérbe adja a földet azoknak, akiknek van gépük. Ezeknek a "gépesített " gazdáknak a közel milliárdos gépparkjuk vajon miből van ? Örökölték ? Igen a tsz-ből ócskavas áron vagy támogatásokból, de nem a minimálbérükből spóroltak annyit. Unokatesómnak csak 1-2 hektár kárpótlás utáni földje van és pár gépe, egy zirci tsz-ből lett cégnél gépszerelő,kombájnos bérmunkás. Sokat izzadt szegény régen, de ma már légkondis gépekben nyomatja. Egyedül több földet meg tud a szuper gépekkel művelni, mint anno a fél falu. Persze a haszon nem a melósoknál, hanem a tulajoknál csapódik le. Eszméletlen pénzeket kapnak a gazdák , földesurak terület alapú támogatást, és bár tudom, hogy drága a műtrágya meg a gázolaj, de ez csak pár hónapja van így. Ha meg rossz az időjárás (mindig az) kapják az állami pénzeket az adófizetőktől szegények. Aztán a házaikról,terepjáróikról stb. inkább ne is beszéljünk. Közben szépen erdősödik a vidék, az biztos, hogy itt nem kell a csupasz szántók miatti durva melegektől tartani. A vad meg annyi, hogy szlalomozok minden nap az őzek meg szarvasok közt mert szinte nyüzsögnek a vidéken az erdőszéli még meglévő legelőkön és szántókon és persze az úttesten is.
Az meg megérne  tényleg egy misét, hogy a boltban ezer Ft-os hús,étolaj,gyümölcs meg zöldség stb. fogyasztói árából mennyi volt az, ami a termelők zsebébe került (200 Ft ?)

Ez egy óriási tévhit és tévedés Magyarországon, hogy a mezőgazdaságból élőket sajnálják!
(A tévedés és a tévhit eredete a történelemben keresendő!)
Ha a szántóföldi kultúrákban és a gyümölcsökben időjárás okozta károk keletkeznek, az nem csak konkrétan a termelőket érinti!
Érint minden más szektort is, mert ha konkrétan a mezőgazdaságból élőknek kevesebb bevételük lesz, kevesebbet fognak költeni minden másra, legyen az a munkához használatos dolgok, fejlesztések, vagy akár luxuscikkek, szolgáltatások, minden!
Arról nem is beszélve, hogy ha kevés a magyar gyümölcs vagy gabona vagy zöldség, akkor azt külföldről kell beszerezni, ezáltal a külföldi gazdaság erősödik vele, nem a hazai!

Igen, 1949-ben.

Azért félelmetes ez a csapadékhiány.
Hogy a fenébe tud gyakorlatilag 3 hónapja nem esni?
Máskor meg orrba-szájba.
Hogyan tud ennyi ideig ilyen stabilan működni úgy, hogy nincs csapadék?