Globális jelenségek

Szerintem õk ezzel nemigen foglalkoznak...

Wowh A világ tudósai közül csak néhányan ismerik csak a titkot mi vár ránk a következõ évtizedben - hm vajon jó érzése-e tudni? - A titok ismert, ha valaki a megfelelõ helyen megtalálja a megfelelõ cikkeket és összerakja a darabkákat.
A szoros:

De, hogy ne legyek off. Egyes kutatók(?) szerint az elmúlt 19. században is volt magas CO2 koncentráció a Földön:
Link

Továbbá, állítólag nem volt 280-290 ppm-nél nagyobb koncentráció a múltban úgy vagy több tízezer évig visszamenõleg. Tévedés. Grönlandon végzett fúrások igazolják, hogy a CO2 koncentráció 46 - 63 ezer évvel ezelõtt többször is 300 ppm felett alakult - úgy 310-330 ppm körül.
ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/paleo/icecore/greenland/summit/gisp2/gases/co2.txt

Pedig akkor jégkorszak volt, pontosabban szólva glaciális idõszak.
Link
Link

Megvan: a=annum (év)

Egyébként ezzel maximálisan egyetértek:
"Egy-egy modell-kísérlet és elemzés alapján feltételezhetõ, hogy az AMO-t az atlanti termohalin cirkuláció váltakozása és a hozzá kapcsolódó óceáni hõ transzport fluktuációja eredményezi (Delworth és Mann, 2000; Knight et al., 2005; Zang et al., 2006). Sutton és Hodson (2005) cikkükben ugyanakkor utalást is tesznek arra, hogy a folyamat ismerete akár lehetõséget ad arra, hogy megtudjuk mi vár ránk a következõ évtizedben."

Valószínûnek tartom egyébként, hogy pontosan emiatt - t.i. hogy megtudhatjuk mi vár ránk a következõ évtizedekben - már jelenleg is folynak kutatások e téren, de az biztos, hogy e kutatások zöme titkos, lévén az aeredmények birtokában felfoghatatlan hatalom birtokosává válik aki birtokába jut ezen kutatási eredményeknek.

Az biztos, hogy az "a" évet jelent, de hogy miért azzal jelölték, azt nem tudom.
Amennyire én megértettem a cikket az alapján: valamely tényezõ (Nap kisugárzása, CO2 stb.) megváltozása után ahhoz szükséges idõ (time constant), hogy a hatás eredményeként egy új nyugalmi globális felszíni átlaghõmérséklet alakuljon ki (talán ez lehet a termodinamikus egyensúly). Más szóval a Föld klímaérzékenysége az adott tényezõre, mely e cikk szerint 6-12 év a Nap TSI változásának hatására. Az oka az óceánok nagy termális tehetetlensége.

Az "Aleutian-i" alacsonynyomás szerintem Aleut-szigeteki alacsonynyomás.

"the climate system responds relatively slowly to such changes with a time constant between 6 and 12 a."

Mi az az "a"?

"thermodynamic equilibrium"
Ennek van valami magyar megfelelõje? S ha igen akkor mi a definíciója?

Köszönöm!

Van egy pár. Itt találsz felhasznált irodalom között jó néhányat - oldal alján:
Link
A legtöbbje interneten letölthetõ, ha rákeresel.

Egy kis "csemege".

A Hadley Center mérései alapján 2008 a 10. legmelegebb év volt 1850 óta - közel 0,3 tized fokkal volt melegebb a sokévi átlagtól (õ általuk használt: 14 fok).
Link
Az NCDC szerint pedig a 8. volt 0,49 tized fokos pozitív anomáliával a 20. századi átlag felett - 13,9 fok.
Link
A Met Office várakozásaihoz képest hidegebben zárt:
Link
Majdnem 1 fokkal zártuk a 2008-at hidegebbként, mint várták.
2009-et közel 0,4 fokkal várják, hogy magasabb lesz, mint a sokévi átlag.
Ezzel is csupán a 7. vagy 8. helyet érné el a Met Office rangsorolásában, így nem értem miért az került ki hírként, hogy a legmelegebb 5 között lehet.
Link
Link
Igaz úgy fogalmaznak, hogy több mint 0,4 fokkal lesz melegebb, de valószínûleg 0,5 foknál kevesebbet várnak. Ha 0,5 fok lenne, akkor is max. 5. helyre jönne be, de akkor meg nem a 0,4-et írták volna.
Akárhogy is, tegyük fel, hogy valóban valahol a 2008-as év körül zárunk, hasonló lesz...
Link
Ebben az esetben már 4. éve nem növekednénk sehova...

2007 augusztusában bejelentett egy évtizedes elõrejelzéseik alapján (DePreSys alapján) 2014-ig 2004-hez képest további 0,3 fokos emelkedés prognosztizáltak globálisan. Ez durván azt jelentené, hogy a 2010-es dekád közepére a modell alapján becsült melegedés a sokévi átlaghoz képest már 0,8 fok körül lenne durván. Továbbá 2009-tõl (!) 2014-ig az 5-6 év fele melegebb lenne, mint a legmelegebb év volt eddig.
Link
(Most egyébként az elõrejelzési tartomány legalján haladunk éppen hogy beleférve a konfidencia intervallumba.)

Ez a modell figyelembe veszi az óceáni folyamatok közül az El Nino - La Nina 3-7 éves ingadozását már, ezért prognosztizált 2008-(2009?!)re hûvösebbet, mint amit mondjuk az IPCC forgatókönyvei alapján várna az ember.

Van egy másik dekadális elõrejelzõ modell, a PREDICATE program alatt született.
Ez a modell már figyelembe veszi az észak-atlanti termohalin cirkuláció erõsségének változásait, az AMO-t.

Ez a modell az elõttünk álló egy évtizedre Észak-Amerika estében kb 0,1 fokos hûléssel kalkulál és hát Európa esetében elég nagy a szórás (a nem változik és csökken között), de mondhatni, hogy alig változik valami, gyengén csökken. Globálisan maradna azonban az emelkedés - de elmaradna attól, amit az ÜHG forgatókönyvek alapján várnának.

Miért jobb ez a modell, mint a DePreSys? Mert az egyik legfontosabb - évtizedes skálán már figyelembe kell venni - jelenséget, amely az északi-hemiszféra jó részére kihat, figyelembe veszi és ez az AMO.

Idézet a cikkbõl:
"Using this method, and by considering both internal natural climate
variations and projected future anthropogenic forcing, we
make the following forecast: over the next decade, the current
Atlantic meridional overturning circulation will weaken to its
long-term mean; moreover, North Atlantic SST and European
and North American surface temperatures will cool slightly,
whereas tropical Pacific SST will remain almost unchanged. Our
results suggest that global surface temperature may not increase
over the next decade, as natural climate variations in the North
Atlantic and tropical Pacific temporarily offset the projected
anthropogenic warming."
Link

Igaz az elõrejelzések szerint nem térnénk vissza a 60-as évek körüli globális/európai középhõmérsékleti értékekre - még jó is, hiszen az alig egy-két évtized alatt jelentene közel fél fokos lehûlést, ami kvázi azt jelentené, hogy kisebb jégkorszakba térnénk vissza (a megtett út meredeksége a lényeges). Viszont egy 0,1 fokos hûlés, vagy éppen stagnálás is jelenthet "problémát"...


Viszont felvetõdik a kérdés, hogy mi van ha az AMO negatív fázisába váltás gyorsabban és meredekebben történik. Továbbá, ha a mostani La Nina-s idõszak már az El Nino - La Nina több évtizedes oszcillációjának azon szakasza, amikor újra a La Nina domináns a Csendes-óceánnál. Ráadásul, ha az Indiai-óceán stagnáló állapota ismét hûlésbe vált át? Ezért érdekesebb számomra, hogy mi történik a következõ egy-két évtizedben, mert ahogy a helyzet is mutatja, ezek azok a folyamatok (többek között), amelyek bizony képesek akár új fejezetet is nyitni...