Meteorológiai társalgó

Izrael jól megoldotta, de a részleteket nem ismerem, csak tanultuk, persze ott nem sajnálták a pénzt, meg lehet, hogy oda akkoriban sok segély is ment, és abból csinálták, fene tudja.

Mi is minden másba fektettük azt a k.... sok pénzt. Pedig rohadtul ment a szekér, ja, kapkodtuk is a fejünket...

OFF:
Én is fúratnék kutat, csak:
- min. 40 méter mélyen van a víz (már ott sincs a benszülöttek szerint mióta valahol északkeleten a bányavizet gondosan kiszivattyúzták)
- nem messze van tőlünk a kútbarlang, ami miatt mi már tuti benne vagyunk a hidrogeológiai v. barlang v.  mittomén milyen védőövezetben
- 2-3 méteren 100+ kilós kis homokkövecskék alusszák az igazak álmát
- amúgy van egy szomszéddal közös régi kutunk, de abba állítólag valahogy belekerült némi építési törmelék miután elapadt (na ő 40 méter mély)

Magyarul nekem pl. nem éri meg az alsó hangon 2 misit a kútfúrás, ide már nem is a kicsi kútfúró kellene, hanem a brutálnagy (ami mellesleg be sem férne). Így marad a mulcsolás ezerrel, a Huggel dombok, meg némi locsolás.

Fentiekkel arra szerettem volna rávilágítani, hogy nem mindenhol opció a kútfúrás; persze én nem ebből élek, csak van egy viszonylag nagy kertem sok fával, bokorral.

ON: még viszonylag jó idő van kint a kertben is, persze némi eső azért jöhetne

Nem Bazsa, a fenntartás egy dolog, addig el is kell jutni.
Arra gondolok, hogy utólag, ismerve a az elmúlt tíz év csapadékviszonyait a vízgyűjtőkön, valóban hasznos lett volna-e ilyen beruházás, elérte volna-e a célját. Remélem van itt olyan, aki hozzá tud szólni még érdemben...

Tudom, azokat fenn is kell tartani, tisztíttatni, stb. Tiszta sor.
Gondoltam lejön, hogy nem annyira egyszerű a dolog, mint egy faék.
De ez a magyar. Panaszkodik, de érdemben csak kevés ember tesz azért, hogy jobb legyen.
Ülünk a szarban jelenleg is. Víz nagyhatalom hálistennek az országunk, ennek ellenére mégis százmilliárdok pörögnek el az aszály kár miatt.
Ahelyett, hogy azon lenne minél több ember, hogy a károk mértéke minél kisebb legyen.
De ez még sajnos a jövő zenéje.
Nem elég érett a társadalom ehhez, és nem nőtt még fel a feladatokhoz.
Csak a természet irtása megy.
Lehet, hogy darab számilag több a fa, mint régen, de manapság fejlődés címszó alatt az áll, hogy a szép nagy fákat kivágják, helyette le van minden térkövezve, betonozva, és kis csoffadt zöld területek vannak ( jó esetben ) kialakítva fákkal, bokrokkal, a fák jó ha 20 év múlva megnőnek kellő magasságúra, és kellően terebélyesek lesznek, de az a helyzet, hogy az újonnan ültetett fákat gondozni is kéne, de sok helyen ez sem megy, és kipusztulnak.
Ez van! A zöld tömeg meg egyre csak csökken, de azért az ember hová menekül a tűző napsütés és meleg elől, ha már elég volt!? A fák árnyékába.
Nagy a gond, és kisebb úgy tűnik nem lesz. Én nem szeretném, ha ez lenne pár évtized múlva az általános klíma hazánkban.

Az utolsó 2 mondatot érdemes lenne átgondolni, mert azért nem úgy van, hogy kiadja az eszem, hogy tározót építek és paff... de nem vagyok hidrológus.

Tulajdonképpen a panaszkodás megy a gazdák részéről ( hozzáteszem jogosan ), de érdemben sokan nem tesznek az ellen semmit, hogy a károk mértékét mérsékeljék vagy minimalizálják.
Pedig a nyarak egyre melegebbek lesznek, ellenben a csapadék mennyisége nem nő majd érdemben a jövőben, így sokaknak el kéne gondolkodni az öntözésen, ebbe fektetni a sok pénzt.
Vagy kellett volna, mikor jobban ment a szekér!?
Igen, kellett volna, míg jobb volt a helyzet.
A magyar kormányról meg ne is beszéljünk. Alig ad támogatást. Súlyos milliárdokat kéne beleölni a víztározók kiépítésébe. Már rég el kellett volna kezdeni.

Bazsa már linkelte, vagy nem ugyanaz?

Jah,mondjuk 2025 augusztus közepétől...

Valóban nem valószínű, de kizárni sem szabad Szegeden 1952 nyarán kevesebb mint 60
mm csapadék hullott majd ősszel több mint 300 mm esett.
Forrás: Szentes Olivér OMSZ tanulmánya, ajánlom én is mindenkinek.

Azért ne csak naptári évben nézd a dolgokat. Simán lehet augusztus közepétől, talán még hamarabb is csapadékos kezdet. Bár ebben én sem hiszek igazából.

Egy friss OMSZ -os cikk az idei rendkívüli szárazságról, és a múltbeli száraz időszakokról. Szuper munka Szentes Olivér tollából :
Link