2024. november 26., kedd

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#5731
Érdekes témát boncolgatsz! Folytasd! nevet kacsint
#5730
Dehogy! Folytasd!
#5729
Dehogy haragszom, sõt, nagyon köszönöm vidám Igen érdekes, mindenesetre. Én is pont az általad is említett szuperponálás alapján kezdtem sakkozni a lehetséges forgatókönyvvel.
#5728
Nyuli, ha nem haragszol pár dologgal kiegészíteném nevet

A Nap hatását már évtizedek óta elemzik. A XX. század elsõ évtizedeiben idehaza is jelentek meg publikációk, hogy a napkitöréseknek milyen hatásai vannak a kitörést követõ napokban a földi légkörzésre. Olyan vizsgálatok is születtek, amelyben azt vizsgálták, hogy napfolt minimum és maximum idején az anticiklonok központja hol gyakoribb az atlanti-európai térségben. Azt is érdekesnek tartották, hogy csak minden második napfolt minim esetén jelentkezett a szokásosnál hidegebb téli idõszak a térség valamely részén...
Jelen kutatások között igazolásra került, hogy a napfolt minimum és maximum közötti ingás kimutatható a Föld átlaghõmérsékletében. A kompozit analízisek alapján a kutatók arra jutottak, hogy durván 0,2°C-kal reagál erre a folyamatra. Ugyanakkor leszögezték - és ez nagyon fontos -, hogy regionális skálán, mondjuk az északi-sarkvidéken, ennél nagyobb a hatása a napsugárzás ezen kvázi 11 éves (durván 8 és 13 év között mozog) ingadozásának. Ide még visszatérünk egy gondolatkísérlet erejéig majd.
Ahogy Nyuli is említette, a kisebb-nagyobb hideg periódusokat kapcsolatba hozták korábban is az esetleges gyengébb naptevékenységgel. A Kis Jégkorszak idején a feljegyzések szerint több ilyen kvázi 11 éves napciklus kimaradt. Ugyanakkor ezen kimaradási idõszak elsõ éveiben, évtizedeiben inkább átlagos, vagy annál melegebb idõszak uralkodott. Feltételezések szerint ez azzal magyarázható, hogy ugyan csökken a napenergia, az éghajalti rendszer úgy reagálhatott, hogy zonálisabb lett a légáramlás, így fenn tartva a hõszállítást a sarkok felé. Ugyanakkor az óceánok tovább hûltek, hiszen egyrészt kevesebb energia érkezett, és a markánsabb zonális áramlás eredménye (több felhõ, és csapadék az óceánok felett - kevesebb besugárzás, csapadék édesebbé tette, hûtötte) az óceánok további hûlése volt. Bamm, beütött a Kis Jégkorszak. Természetesen más okok is vezethettek ezen hideg idõszak kialakulásához - így a gyakoribb vulkántevékenység is. Ráadásul mind valószínûbb, hogy ilyen rendkívüli hideg idõintervallumok során egyfajta szuperponálódásról van szó - vagyis több egy irányba ható tényezõ együttesen fejtik ki hatásukat. /Jelenlegi melegedés is nagyon valószínû, hogy egy szuperponálódás eredménye - természetes és antropogén hatások egyirányú változása eredményezte. Ezért azért is érdekes, mert ha ezen változások közül a természetes elindul a másik irányba, kiderülhet, hogy melyik jelenleg az erõsebb nevet/
A mostani helyzet - amire már nem egy csillagász hívta fel a figyelmet -, hogy a Napnak van egy másik kb 60-80 éves kvázi periódus ideje, sõt ezen felül van egy másik még nagyobb hullámhosszú. A feltételezések szerint utóbb említett mindkettõ esetében a Nap aktivitásának gyengülése felé haladunk. Ami azzal járna, hogy a mostani 24. és elõttünk álló 25. ciklusban a napfoltok száma alacsony lehet. Ha ez bekövetkezne, a prognózisok szerint a 19. század elejei szintre esne vissza a Nap aktivitása. Rosszabb eset, ha nem csak a 60-80 éves ingadozás minimuma van, most hanem a másik hosszabb hullámhosszúé. Ugyanis, akkor lehet, hogy nem csak ez a két ciklus marad el a jelentõsebb, vagy megszokott aktivitástól.

Van egy kérdés, mit néha elég viccesen fogalmaznak meg - legalábbis számomra vicces hogy így fogalmazzák meg -, hogy a természetes változás vajon képes-e megakadályozni, vagy mérsékelni a globális felmelegedést, az antropogén, ÜHG-s hatást? Ez azért vicces, mert a jelenleg/pontosabban szólva 2003-2005-ig tapasztalt általános melegedéshez a természet is hozzájárult. Mégpedig az óceánok természetes eredetû melegedése nagyságrendileg legalább olyan mértékben, mint az antropogén - ha valóban járult hozzá. Miért egy nagyságrend? Mert ha nem lenne egy nagyságrendben akkor rosszul tanultuk a suliban a dolgokat, és akkor pár éve miért nem melegszünk és tartunk már a 0,8-1 fok körüli melegedésnél az elmúlt 20 évhez képest - merthogy az IPCC forgatókönyvei szerint már ott kellene tartani. Ehelyett most döcögünk 0,3 körül pár éve.
Szóval nem tisztázott a mai napig, hogy az antropogén, vagy a természetes hatások a döntõek - most hagynám az IPCC-s éghajlati modellek ezt meg azt mutatják c. mesét, mert regényt lehetne írni pro-kontrában. Ráadásul arra sincs garancia, hogy ami most a légkörben van "kicsi többlet CO2", az valójában már hozzájárult, vagy még nem igazán, vagy ha igen milyen mértékben és mikortól.

Annyi kiegészítést tennék az AMO-val kapcsolatban, hogy nem gyenge áramlásban van jelenleg, hanem tart afelé nevet. Majd csak "most" fogunk, az elõttünk lévõ évtizedekben lassan átváltani
az AMO negatív fázisába - gyengébb termohalin cirkuláció az atlanti térségben.


"ez alapján 2020-ig nem várható további globális felmelegedés (!)" Sõt regionálisan - akár egy európai kontinens mértékben - lehûlés is lehet Európában és Észak-Amerikában.

Ahogy Nyuli is jelezte érdemes játszani egy gondolatkísérletet, hogy mi történne a következõkben.

Az atlanti termohalin cirkuláció gyengül, hûl az óceán felszíni vízhõmérséklete. Ugyanakkor a Csendes-Óceáni térségben jelentõs területen gyakoribbá válik a hideg tengerfelszíni hõmérséklet, gyakoribbá válik a La Nina. Plusz több, mint egy ciklusig gyengébb marad a Nap aktivitása, kevesebb napenergia érkezik. Ennek eredménye, hogy regionális skálán markánsabb lehûlés is beindulhat egy-két évtized alatt ( nagyobb, mint 0,1-0,2 fok). Ehhez hozzájön, hogy az AMO negatív fázisba való váltása miatt, regionálisan - akár ugyanazon a helyen, ahol a Nap hatása is markánsabban megjelenik - gyenge lehûlés realizálódhatna (újabb akár 0,1-0,2 fok). Már ott vagyunk, hogy ha globálisan nem is változik, vagy csak alig csökkenne az átlag hõmérséklet - még mindig mondjuk 0,1-0,2 fokkal lenne melegebb a 14 fokos átlagnál - regionálisan már fél fokos lehûlések is lehetnek.
Mit jelentene fél fokos évi középhõmérséklet visszaesés mondjuk nálunk a téli idõszakban? Csak össze kell vetni a mostani és mondjuk az 50-es, 60-as évekbeli teleket.

Jelenlegi Nap aktivitás:
Link
AMO most februárban olyan mértékben esett vissza átmenetileg, mint amilyen hideg utoljára több, mint 10 éve volt a 90-es évek közepén:
Link
Ez már egy jelzésnek is felfogható, hogy valószínûleg az AMO elérte a csúcsát és további jelentõs emelkedés már nem valószínûsíthetõ. (Még vissza megy pozitívba, de az elmúlt 10 évben mért értékekhez képest már nem biztos, hogy jelentõsen melegebb lesz.)

/A korábbi rekord meleg földi átlaghõmérsékletekhez kellett, egy markáns El Nino és az AMO pozitív idõszaka./

Sok lesz ez már, szóval most befejezem nevet
#5722
Szerintem egy dolog biztos, mégpedig az, hogy a nap besugárzása az elsõdleges meghatározója a föld energiaegyenlegének. Az már fogósabb kérdés, hogy a besugárzás megváltozása mekkora késéssel és milyen elrendezõdésben változtatja meg az éghajlatot.
#5719
Kiegészítve Nyuli irását:
Most jelent meg egy cikk a GRL-ben, mely szerint a Naptevékenység még 1980-2000 között is emelkedett: Link
A konklúzió:
"This finding has evident repercussions for climate change and solar physics. Increasing TSI between 1980 and 2000 could have contributed significantly to global warming during the last three decades. [scafetta and west, 2007, 2008] Current climate models[ipcc 2007] have assumed that the TSI did not vary significantly during the last 30 years and have therefore underestimated the solar contribution and overestimated the
anthropogenic contribution to global warming."
#5717
Elköltöztünk nevet

Igen, ez egy jó kérdés. Kicsit messzebrõl kezdem a választ.
A tudósok pontosan ezen a kérdésen tanakodnak, egy csoportjuk azt feltételezi, hogy egy hidegperiódus elõtt állunk, egy másik pedig azt, hogy a napfolttevékenység hiánya inkább csak gyengíteni fogja a globális felmelegedést. De nézzük a tényeket.
Az Ulysses-szonda 1992 óta kering a Föld körül poláris pályán, és méri a napszelet. 2008 végén a pontos mérések megkezdése óta tapasztalt leggyengébb napszél-értékete mért a szonda, az adatokból interpolálva pedig megállapítható, hogy az ürkutatás megkezdése óta most a legalacsonyabb a napszél nyomása. Csak a legutóbbi teljes mérési sorozat befejezése óta 20%-kal csökkent a napszél nyomása, a Nap mágneses mezejének erõssége 36%-kal csökkent. További adatokat elemezve nyilvánvalóvá válik, hogy a Nap egy hosszú aktivitás-minimumban van. A 11 éves ciklusokat a 19. század eleje óta vizsgálják, ennek alapján a Nap 2007 elején, a 23. ciklusban érte el a minimumát, ennek alapján 2008 folymán kellett volna indulnia az újabb ciklusnak, ami a napfolttevékenység erõsödésében jelentkezett volna. Ez azonban nem következett be; 2007 végén egyetlen egy napfolt jelentkezett, melyet polaritása alapján a 24. ciklusba tartózóként soroltak be, aztán megnyugodott a Nap. 2008 folyamán újabb 3 napfolt bukkant fel, de ismét csak a polaritást vizsgálva ezek még a 23. ciklusba tartoztak, tehát nem jelentik a napfolttevékenység erõsödését. Azóta csupán néhány mini-folt jelent meg a 24. ciklusban, de ez nagyon gyenge tevékenységnek minõsül.
Ennyit a Napról. Hogy ez mennyiben hat a klímára, azt inkább csak az elmúlt idõszakokkal való összevetésben lehet vizsgálni. Mivel a gyenge naptevékenység a Földre sugárzott energia csökkenésében is mutatkozik, így levezethetõ, hogy emiatt csökkenni(e kellene) a hõmérsékletnek. Ha a Nap tartósan ezen az aktivitási minimumon tartózkodik, akkor csakhamar a "kis jégkorszak"-hoz hasonló helyzet állhat elõ. Akkoriban - csillagászok utólagos megállapítása szerint - egy teljes napciklus elmaradt (leszámítva a mini-foltokat), és most is sokan hajlanak arra, hogy a 24. ciklus hasonlóképpen elmaradhat. Viszont: a kis jégkorszak óta annyi üvegház-gázt termeltünk, hogy épp emiatt folyik a vita: képes-e a csökkenõ energiabesugárzás az üvegház-gázok ellen hatni, pontosabban olyan mértékben hatni, hogy a globális felmelegedés folymata megforduljon, de legalábbis megálljon. Csupán a naptevékenységet alapul véve ezt nem lehet megmondani. Viszont felmerült egy újabb tanulmány, amely a multidekadikus atlanti oszcillációt vizsgálja (AMO); ez alapján 2020-ig nem várható további globális felmelegedés (!). Ezt pedig az atlanti áramlások 70-80 éves ciklusával magyarázzák (erre vezetik vissza a 40-es és 70-es évek hidegebb átlagait is). Ezek az áramlások a meleg trópusi vizeket szállítják a dél-skandináv térségbe, hol erõsebben, hol gyengébben. Mérések szerint most éppen a gyenge periódusban van az áramlás.
Hogy még színesebb legyen a dolog, a NASA müholdas mérések alapján azt sem tartja kizártnak, hogy a Föld átlaghõmérséklete a következõ 20-30 év során csökkenni fog, mivel egy másik globális rendszer, a csendes-óceáni dakadikus oszcilláció is a hidegfázisba megy át.
A végén kicsit ugyan már eltértem a Naptól, de érdekes, hogy jelen állás szerint három rendszer egyidõben egy hidegfázisra utaló globális helyzet készül létrehozni. Hogy az említett három rendszer milyen kölcsönhatásban van, nehéz megmondani. A csökkenõ napbesugárzás elvileg tovább csökkentheti a vízrendszerek felmelegedését, itt már csak azok hõtehetetlensége a kérdés. Ha minden egy irányban hat, akkor viszont akár hideg is lehet a közeljövõben. Meglátjuk nevet Elnézést a kicsit hosszúra sikerült okfejtésért nevet
#5715
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61263 - 2009-03-16 21:48:05)

Ez csaknem egy az egyben megfelel Bastardi véleményének is. Aki most persze istencsászár, mert több hónapja folyamatosan bejön neki, amit jósol. Február végén Márc 5-15 közé tippelte azt, ami most jön majd, tehát kicsit késett is az õ várakozásához képest, ezt be is vallja: Link
Én azért nagyon remélem, hogy március legvégére megjön a meleg, szeretnék egy 2-3 hetes jó idõt, mielõtt ismét lelépek az óceán mellé szomoru
#5714
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61262 - 2009-03-16 21:23:47)

Az lehet egy jó kérdés, hogy ez a jelenség milyen hatással van az általánosságban értett globális felmelegedésre? Mennyire képes, képes e egyáltalán, ellensúlyozni azt?
Érdekelne a válasz, vagy akár csak a téma fejtegetése is. És ezzel most már tényleg vonuljunk át az éghajlatos fórumba! vidám
#5713
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61261 - 2009-03-16 21:16:06)

Hidegségnek van ezzel kapcsolatban néhány nagyon jó linkje illetve képe, ahonnan érdemes elindulni, illetve összehasonlításokat végezni. Például az egyik, 1000 évet átölelõ T és naptevékenység diagram nagyon érdekes kapcsolatot tárhat fel, természetesen ezt elemezni, és pontosságát beleszámítani már kihívás (vagyis szerintem, nem tudok róla sajnos sokat). Az biztos, hogy hosszútávú, szezonális elõrejelzéseknél már nem kellene figyelmen kívül hagyni...
Hidegség, ha olvasod a fórumot, adj pár linket nevet
#5712
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61260 - 2009-03-16 20:56:13)

A Maunder-minimum 1645 és 1715 között állt fenn (Edward Walter Maunder angol csillagászról nevezték el), és pontosan ebbe a tartományba esett a kis jégkorszak is.

Pyriel: természetesen tisztában vagyok mind a Nap ciklikusságával, mind azzal, hogy ennyire nem lehet leegyszerüsíteni nevet Igazából még a tudomány sem egységes ebben a kérdésben. Ezek csupán olyan adatok, amik a jelenlegi ill. elmúlt ciklusok - t.i. a 23. és a 24. - napfolttevékenysége alapján levezethetõk. Az dolog csupán egy érdekes szegmense a "nagy egésznek" nevet

Szerintem lassan mehetünk az Égahjaltváltozásba nevet
#5710
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61258 - 2009-03-16 20:27:52)

Nagyon érdekes meglátás, és van benne valami. Az ilyen hozzászólásokért érdemes olvasni a fórumot.
Tudsz idõpontot mondani a legutóbbi kisjégorszakra?
#5709
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61257 - 2009-03-16 17:41:39)

Most éppen nincs hideg, de az egész tél tekintetében bizony az volt ott. Nem állítom, hogy egy az egyben a Nap befolyásolja a történéseket, ez természetesen nem lenne igaz, de hogy van befolyása, az eléggé esélyes.
#5708
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61256 - 2009-03-16 17:05:20)

Amerikára nincs hatással a Nap? Ott nyoma sincs a hûvös idõnek...nevet
#5707
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61255 - 2009-03-16 15:45:09)

A napokban olvastam egy érdekes tanulmányt a jelen és elkövetkezõ idõjárási helyzet egy érdekes aspektusa, a napfolttevékenység okán. Ugye 2008 globálisan nézve az utóbbi pár év legalacsonyabb hõmérsékletét hozta, minimális napaktivitás mellett. Most azonban a Nap szinte meg se rezzen (ez persze kis túlzás), olyan nyugodt, hogy mindjárt elalszik nevet , a hõmérséklet pedig csökken. A tanulmány szerint nyilvánvaló az összefüggés (és szerintem is kézenfekvõ); ilyen nyugodt Nap mellett a továbbiakban is igencsak mérsékelt hõmérsékletre van kilátás. Érdekes módon a modellek is alátámasztják ezt a feltételezést.
Fel lehet eleveníteni a Maunder-minimumot is, ekkorra esett a "kis jégkorszak" - a mostani helyzet kísértetiesen hasonlít rá. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Nap nem kezdhet el akár holnap nagy dérrel-dúrral "köpködni", de tény, hogy ennyire gyenge ciklusa régen volt. A 23-ik ciklus már gyenge volt, a mostani, 24-ik pedig még gyengébb. Érdekes lesz figyelni a fejleményeket. Na most hogy ez ide illik-e, vagy az Éghajlatváltozásba, azt nem tudtam eldönteni nevet

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-26 16:44:49

Szentmártonkáta

3.8 °C

na00

RH: 83 | P: 1019.8

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.