Globális jelenségek
A rad.min mérési téma kapcsán lett egy elméletem, mit is jelentenek ezek az alföldi viszonyok között mért rettentõ magas nappali értékek, amellett, hogy van köztük egy-két "összevisszamérõ" állomás is.
Egyébként a globális felmelegedés kapcsán azon filóztam múltkor, hogy ha számbavesszük a mérõállomás adatait hosszútávon pozitív, illetve negatív irányba befolyásoló tényezõit, akkor mi kerülhetne a negatív oldalra, magyarán mi tud "hûteni" egy állomást, és mi tud "melegíteni"?
Egyébként a globális felmelegedés kapcsán azon filóztam múltkor, hogy ha számbavesszük a mérõállomás adatait hosszútávon pozitív, illetve negatív irányba befolyásoló tényezõit, akkor mi kerülhetne a negatív oldalra, magyarán mi tud "hûteni" egy állomást, és mi tud "melegíteni"?
Az ilyen anomáliák a nyári hónapokban ritkák, de korántsem példátlanok.
A valaha Magyarországon feljegyzett 5 legmelegebb nyár a következõ volt, havi anomáliák alapján és sorrendben:
1834. anomália +4,0°c, ez a nyár és az elõtte lévõ május majd utána következõ szeptember azóta is példa nélkül áll:
1834.05-09. +21,3° +22,8° +26,6° +23,5° +20,4°
1811. +24,6° +24,7° +22,9°
1781. +22,5° +23,5° +25,0°
1797. +21,7° +25,0° +24,2°
1794. +22,8° +26,5° +21,3°
Réthly Antal könyvében egy-egy korabeli feljegyzés 40-45 fokos forróságról számol be, emellett jegyzetek tucatjait emberemlékezet óta elõ nem fordult forró nyárról, hónapokon át szinte szünet nélkül tartó hõségrõl. További érdekesség, hogy Sopronban és Budán is szeptember közepén szüreteltek. Sopronból ez a feljegyzés maradt fenn: "Szüreteltem a Pötles szõlõben (a Virágvölgy) közelében, [...] a szõlõ oly édes volt, hogy édességétõl alig volt ehetõ. Sok év óta ilyen jó bor nem termett, és olyan kori szüretre az emberek nem emlékeznek vissza".
Ezeket a nyarakat valamilyen oknál fogva nem veszi számításba az OMSZ Éghajlati Osztálya - az általuk képviselt nézõpont alapján bizonyára kellemetlen, "nemkívánatos" adatokról van szó...
A valaha Magyarországon feljegyzett 5 legmelegebb nyár a következõ volt, havi anomáliák alapján és sorrendben:
1834. anomália +4,0°c, ez a nyár és az elõtte lévõ május majd utána következõ szeptember azóta is példa nélkül áll:
1834.05-09. +21,3° +22,8° +26,6° +23,5° +20,4°
1811. +24,6° +24,7° +22,9°
1781. +22,5° +23,5° +25,0°
1797. +21,7° +25,0° +24,2°
1794. +22,8° +26,5° +21,3°
Réthly Antal könyvében egy-egy korabeli feljegyzés 40-45 fokos forróságról számol be, emellett jegyzetek tucatjait emberemlékezet óta elõ nem fordult forró nyárról, hónapokon át szinte szünet nélkül tartó hõségrõl. További érdekesség, hogy Sopronban és Budán is szeptember közepén szüreteltek. Sopronból ez a feljegyzés maradt fenn: "Szüreteltem a Pötles szõlõben (a Virágvölgy) közelében, [...] a szõlõ oly édes volt, hogy édességétõl alig volt ehetõ. Sok év óta ilyen jó bor nem termett, és olyan kori szüretre az emberek nem emlékeznek vissza".
Ezeket a nyarakat valamilyen oknál fogva nem veszi számításba az OMSZ Éghajlati Osztálya - az általuk képviselt nézõpont alapján bizonyára kellemetlen, "nemkívánatos" adatokról van szó...
Azért volt ott a középsõ országrészben a legmagasabb, mert két elég fontos állomás is - Kecskemét és Szolnok - elképesztõen magas értékeket mér a környezetéhez képest az utóbbi néhány évben. Pakson például alulról súrolta a +3 fokot az anomália.
Baja már délebbre van ugyan, de a 21,6°c-os június havi középhõmérséklet arrafelé közel sem jelent 3 fokos anomáliát.
Baja már délebbre van ugyan, de a 21,6°c-os június havi középhõmérséklet arrafelé közel sem jelent 3 fokos anomáliát.
Ezek a met.hu-s linkek nem szeretnek bejönni Link
Talán ez jobban bejön, látni a nyári több mint 3 fokos átlagtól való eltérést!
Talán ez jobban bejön, látni a nyári több mint 3 fokos átlagtól való eltérést!
Pedig 2007 nyara az ilyen volt, amennyiben jók az adatok a Szolgálat honlapján. Június: +2,9 fok, július +2,5 fok, augusztus +2,4 fok. Ráadásul júniusnál ezt írják: "...a legmelegebb középsõ országrészben 3,5-3,9°C volt az átlagtól vett eltérés."
A nyári hónapok középhõmérsékletében nem lehet ekkora eltérés, mert akkor észak-afrikai klíma lenne...
Éghajlatunkon télen lehetnek az átlagtól nagyobb eltérések, de hogy nyáron ennyivel melegebb lenne... Ez számomra kacsa!
Éghajlatunkon télen lehetnek az átlagtól nagyobb eltérések, de hogy nyáron ennyivel melegebb lenne... Ez számomra kacsa!
Link Hát ez a grafikon finoman szólva elég fura. Június 6-án nem voltunk 5 fokkal az átlag felett, ez például egészen biztos. 102 állomás adatai alapján 19,41°c-os országos átlagot számoltam a szombati napra, ez fényévekre van az 5 fokos anomáliától. Az É-Dunántúlon is 19-20°c körül voltak a napi közepek.
Itt van a 6 hónapos elõrejelzés is, minden hónapot több fokkal az átlag fölé várnak... Link Csak tudnám meg, mi alapján ilyen biztosak abban, hogy minden egyes hónapban meglehetõsen melegünk lesz
A júniust átlagosan +2,5°c-kal, a júliust +3,1°c-kal, az augusztust +1,4, a szeptembert +1,8, az októbert +1,6, a novembert pedig +2,6 fokkal várják az átlag fölé. Emellett természetesen szinte minden hónap szárazabbnak "ígérkezik" az átlagosnál (egyetlen kivételt a november jelenti). Érdekességképpen említem csak meg, hogy az hõmérsékleti anomáliák egyes hónapok közötti eloszlása és a csapadék várható mennyisége kísértetiesen hasonlít néhány regionális klímamodell futásaira. Általánosságban véve nem tartozom a véletlen egybeesések hívei közé.
Valahogy a MetOffice globális hõmérséklet elõrejelzéseire emlékeztet a történet: az intézet "neves klímaszakemberei" (idézõjelet a sajtó gyakori szóhasználata miatt tettem) 1998 és 2008 között minden évben túl magas hõmérsékletet vártak, ráadásul most nagyon úgy tûnik, hogy a 2009. évi anomáliát is csúnyán fölélõtték azzal, hogy globális átlagban az "5. legmelegebb évet" prognosztizálták. 12 éven keresztül (!) minden alkalommal a valósnál melegebb prognózis kiadása nem lehet egyszerû véletlen, enyhén szólva ellentmond a jó minõségû elõrejelzések egyik fõ tulajdonságának, hogy az elõrejelzett értékek normális eloszlással szóródnak a valós/bekövetkezett értékek körül. Ez a MetOffice esetében teljesen hiányzik. 12db sorozatos melléfogás után nem ártana felülvizsgálni a globális hõmérséklet változásáról alkotott már-már tudományos fantasztikus történetekbe illõ elképzeléseiket, és a szürke valósághoz igazítani azokat. Sajnos erõsen kételkednem kell abban, hogy ez a gondolat egyáltalán felmerülne bennük.
Egyszeri alkalom alapján ugyan, de úgy tûnik, hogy az OMSZ által kiadott hosszú távú elõrejelzések is egyre inkább elszakadnak a valóságtól, és a realitások helyett számítógépes klímamodellek sajátos vízióira támaszkodnak. Sajnos sem a globális, sem az ezekre épülõ regionális skálájú modellek sem vizsgáztak jelesre az utóbbi évtizedben. Sõt, jelen pillanatban bizony bukásra állnak. Az elõrejelzett 3-6 fok közötti átlaghõmérséklet emelkedéshez 0.3-0.6 fok közötti melegedésre lenne szükség minden egyes évtizedben.
Nos, ha Földünk átlaghõmérséklete emelkedik, akkor emelkedik. Ez TÉNY, ezen nincs mit vitatni. Ha azonban éppen csökkenõben van, akkor ez is pontosan ugyanolyan ténynek minõsül. Pontosabban fogalmazva, annak KÉNE hogy minõsüljön. A probléma ott van, hogy ez a tény bizony napjainkban rengeteg ezzel foglalkozó személynek okozott és okoz most is nem kevés fejfájást. A modellek elõrejeleztek egy intenzív melegedést, amely azonban sehol nincs. Sem a levegõben, sem az óceánokban.
Végül vizsgáljuk meg mit is jelent ez pontosan: ha egy magyarázatra támaszkodva elõrejelzett "E" esemény elmarad, miközben a kezdeti feltételek fennállnak, akkor az elõrejelzett "E" esemény bekövetkezésének hiánya az adott magyarázat nem megfelelõségére mutat rá, röviden fogalmazva logikailag cáfolja azt. Rámutat, hogy az általunk korábban igaznak feltételezett magyarázat képtelen a valós eseményeket megfelelõen magyarázni.
Itt van a 6 hónapos elõrejelzés is, minden hónapot több fokkal az átlag fölé várnak... Link Csak tudnám meg, mi alapján ilyen biztosak abban, hogy minden egyes hónapban meglehetõsen melegünk lesz
A júniust átlagosan +2,5°c-kal, a júliust +3,1°c-kal, az augusztust +1,4, a szeptembert +1,8, az októbert +1,6, a novembert pedig +2,6 fokkal várják az átlag fölé. Emellett természetesen szinte minden hónap szárazabbnak "ígérkezik" az átlagosnál (egyetlen kivételt a november jelenti). Érdekességképpen említem csak meg, hogy az hõmérsékleti anomáliák egyes hónapok közötti eloszlása és a csapadék várható mennyisége kísértetiesen hasonlít néhány regionális klímamodell futásaira. Általánosságban véve nem tartozom a véletlen egybeesések hívei közé.
Valahogy a MetOffice globális hõmérséklet elõrejelzéseire emlékeztet a történet: az intézet "neves klímaszakemberei" (idézõjelet a sajtó gyakori szóhasználata miatt tettem) 1998 és 2008 között minden évben túl magas hõmérsékletet vártak, ráadásul most nagyon úgy tûnik, hogy a 2009. évi anomáliát is csúnyán fölélõtték azzal, hogy globális átlagban az "5. legmelegebb évet" prognosztizálták. 12 éven keresztül (!) minden alkalommal a valósnál melegebb prognózis kiadása nem lehet egyszerû véletlen, enyhén szólva ellentmond a jó minõségû elõrejelzések egyik fõ tulajdonságának, hogy az elõrejelzett értékek normális eloszlással szóródnak a valós/bekövetkezett értékek körül. Ez a MetOffice esetében teljesen hiányzik. 12db sorozatos melléfogás után nem ártana felülvizsgálni a globális hõmérséklet változásáról alkotott már-már tudományos fantasztikus történetekbe illõ elképzeléseiket, és a szürke valósághoz igazítani azokat. Sajnos erõsen kételkednem kell abban, hogy ez a gondolat egyáltalán felmerülne bennük.
Egyszeri alkalom alapján ugyan, de úgy tûnik, hogy az OMSZ által kiadott hosszú távú elõrejelzések is egyre inkább elszakadnak a valóságtól, és a realitások helyett számítógépes klímamodellek sajátos vízióira támaszkodnak. Sajnos sem a globális, sem az ezekre épülõ regionális skálájú modellek sem vizsgáztak jelesre az utóbbi évtizedben. Sõt, jelen pillanatban bizony bukásra állnak. Az elõrejelzett 3-6 fok közötti átlaghõmérséklet emelkedéshez 0.3-0.6 fok közötti melegedésre lenne szükség minden egyes évtizedben.
Nos, ha Földünk átlaghõmérséklete emelkedik, akkor emelkedik. Ez TÉNY, ezen nincs mit vitatni. Ha azonban éppen csökkenõben van, akkor ez is pontosan ugyanolyan ténynek minõsül. Pontosabban fogalmazva, annak KÉNE hogy minõsüljön. A probléma ott van, hogy ez a tény bizony napjainkban rengeteg ezzel foglalkozó személynek okozott és okoz most is nem kevés fejfájást. A modellek elõrejeleztek egy intenzív melegedést, amely azonban sehol nincs. Sem a levegõben, sem az óceánokban.
Végül vizsgáljuk meg mit is jelent ez pontosan: ha egy magyarázatra támaszkodva elõrejelzett "E" esemény elmarad, miközben a kezdeti feltételek fennállnak, akkor az elõrejelzett "E" esemény bekövetkezésének hiánya az adott magyarázat nem megfelelõségére mutat rá, röviden fogalmazva logikailag cáfolja azt. Rámutat, hogy az általunk korábban igaznak feltételezett magyarázat képtelen a valós eseményeket megfelelõen magyarázni.