Globális jelenségek

Természetesen nem Neked volt címezve, miután az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalában valószínûsíthetõen nem vettél részt. Innentõl kezdve semmilyen felelõsség nem terhelhet...

Tudomásom szerint 2007-ben sehol nem végeztek a szürettel szeptember közepén. 1834-ben viszont ez volt a helyzet (több helyen is ez szerepel Réthly gyûjteményében), és mint mindenütt máshol, a feljegyzések teljesen alátámasztják a korabeli méréseket is. 1797 például minden bizonnyal a legmelegebb év volt országos átlagban +12,5 fok körüli középhõmérséklettel. A termo- és barográfok sem 1901-ben jelentek meg, Bécsben pl. már 1853-tól "üzemelt" ilyen, és még a 19. században mûködésbe helyeztek többet is a fõbb állomásokon (Budapest, Ógyalla, stb.).

A legnagyobb különbség az OMSZ 1901-tõl kezdõdõ homogenizált hõmérsékleti sora és a saját kutatásból származó kb. 250 éves rekonstrukcióm között, hogy utóbbi esetében minden a felhasznált adatsoroktól az legutolsó paraméterig és korrekciós eljárásig nyíltan hozzáférhetõ lesz. Az OMSZ Éghajlati Osztálya nem hogy az általa alkalmazott homogenizációs eljárást (MASH) nem hajlandó nyilvánosságra hozni, hanem az általa felhasznált nyers adatokat sem teszi elérhetõvé. Az elõbbi apró részleteire csak speciális keresések egész sora után sikerült rábukkannom, Szentimrey Úr egy-egy prezentációjában.

Amennyiben egy tudományos állítás nem ellenõrizhetõ, a hozzá elvezetõ következtetések sora nem reprodukálható független munkával (például hiányoznak a hozzá szükséges adatok, amelyek alapján a konkrét megállapításokat tették), akkor az adott állítás nem tekinthetõ tudományosan elfogadhatónak. A határ tudomány és nem tudomány között ugyanis maga az ellenõrizhetõség (ld. Karl Popper). Egy ilyen következtetés, hogy Magyarország éghajlata 1901 óta 0,8 fokkal emelkedett - a felhasznált adathalmaz nyilvánossá tétele nélkül elfogadhatatlan, miután nem reprodukálható.

További problémákat vet fel, hogy a legtöbb mérési sor alapján ez a 0,8°c-os érték elképesztõen magasnak tûnik, 2007 pedig 1901 óta sem a legmelegebb év (az új jelölt 1934, a 2. helyezett 2000).

A csoportos gondolkodás egyetlen esetben sem vezetett még új eredményre. Amennyiben egy írott szövegben valótlan állítás szerepel, semmi szélsõséges nincs abban, ha erre valaki megpróbálja felhívni a figyelmet.

Ugye az utolsó kérdésedet nem nekem címezted konkrétan?? Mert az nagyon-nagyon nem esne jól...
Egyébként a kérdéseddel érzésem szerint elmentél a szélsõséges felé...

A felvetésed többi tényezõjére a válaszom:
Az lehet, hogy 1965-ig napi 3 észlelés volt a meghatározó,de már akkor is mûködött 24 órás meteorológiai állomás, sõt! emellett már el volt terjedve a baro-, termo- és a higrográf is,sõt a szélívek is! Tehát az adattrögzítés folytonos volt, akkor már elég sok helyen...

Be lehet vinni koefficienseket a számításba a 18.század végérõl, de kérdés, maga a mûszer. Hangsúlyozom,nem tudom, milyen mûszerekkel mértek, de akkor a 18.sz. végén mûködött éppen a Societas Meteorologica Palatina, amelyeknek célja a mérések,megfigyelések összehangolása volt, emiatt nagy valószínûséggel teljesen hasonló volt a mûszerezettség az egyes mérõpontokon, ugyanolyan mûszerekkel, hasonló körülmények közt. De a nyitott kérdések:azok amûszerek mennyiben térnek el a mai etalon mûszerektõl, valamint a mérési körülmények (árnyékolás, magasság, környezet) mennyiben tér el a mai viszonyoktól...
Tehát akkor egy etalonnak tekintett mûszerparkkal,hasonló körülmények közötti méréssel lehet kapni hasonló koefficienst, ami meggyõzõ,mint a mai összehangolt mérésekkel,szintén a mai etalonohoz(WMO) vett mûszerekkel, a mai körülmények közt... Persze, ez is sántikálhat, ha egy kicsit a környezetben vizsgálódunk ...
Szóval, a statisztika jó, mert bármit ki lehet hozni...

Az 1901 pedig inkább az ellenõrzött adatok miatt kerülhetett ki, mint mérések kezdete, de ezt így reklámozni nem szokták...

Az észlelési órák minden esetben rendelkezésre állnak, az ebbõl adódó hibák kiküszöbölésére nem kell más, mint egy 10 éven keresztül történõ óránkénti mérésekbõl összeállított táblázat. Minden hónapban, minden órára fel van tüntetve, hogy átlagban mennyire tér el a 24 órás átlagtól. Például ha Sopronban az 1840-es években 8-15-22 órakor észleltek, a 3 érték összeadásával meg is kapja az ember az eredményt, mekkora inhomogenitást jelent az "észlelési idõtényezõ".

A napi 3 észlelés pontatlanságáról csak annyit, hogy egészen 1965-ig napi 3 alkalommal észleltek. Ennyi erõbõl vessük el az összes mérést 1966 elõtt, 1901 helyett váljon az a "mérések kezdetévé".

Még egy módon meg lehet vizsgálni a 18. század végérõl származó mérések pontatlanságát vagy éppen pontosságát. Egy egyszerû korreláció-elemzéssel pl. a budai, soproni/bécsi, temesvári, prágai és kremsmünsteri megfigyelések között. A kapott koefficienseket kiszámítani, majd összehasonlítani napjainkban mért adatok alapján ugyanezekre az állomásokra kiszámított értékekkel. Az eredmény igen meggyõzõ

Az OMSZ hivatalos álláspontja szerint a mérések kezdete 1901. "Ennek az idõpontnak a megválasztásánál több ok szerepet játszott: a XX. században egységesebb elvek szerint, általában már mindenütt a ma is használatos zsalus, ún. angol típusú hõmérõházakban folytak a mérések [...] végül, száz évet jóval meghaladó mérési sor csak kevés állomásról állt volna rendelkezésre.".

1901-ben a mai Magyarország területén mindössze egy állomás rendelkezett Stevenson-féle hõmérõházzal, a 20-as évek végére vált csak elterjedtté. Emellett legalább 20-25 állomásról áll rendelkezésre 100 évnél is hosszabb mérési sor. [szepesiné lõrincz anna: fejezetek a magyar meteorológia történetébõl, p268-284.]

Kérdésem a következõ: miért kell már megint nyilvánvalóan valótlant állítani? A mûszeres megfigyelési adatsorok egészen addig jók, amíg melegedést mutatnak, amint nem - "pontatlanná" és "megbízhatatlanná" válnak (kettõs mérce klasszikus esete).

Na jó, nem veszem

De azért egy 1794, vagy egy 1834-es mérési eredményt szerintem ne hasonlítsunk a mostanihoz! Én azért nem vagyok ennek híve, és az adatok nem összehasonlíthatóságát mutatja, mert milyen mérési körülmények/lehetõségek voltak akkor...
Egyáltalán nem volt lefektetve, hogy mit, mikor és hogyan kell pontosan mérni,legjobb esetben is csak napi 3 mérés volt, ami ugye nem reprezentatív a napi középhõmmérsékletre, ezáltal az adatsorunk bõven torzulhat! Lehet, sõt biztos voltak hasonlóan meleg nyarak, de attól korántsem biztos, hogy a 2007 júliusát lepipálták volna...
Hosszútávú éghajlatváltozás vizsgálatára szerintem a legjobb módszerek a jégben keresendõk...

No,látom, letámadtatok... Rosszul fogalmaztam,elnézést...
Floora utalnék vissza, ugyanis ha 2007. júliusánál melegebb lenne, akkor annak valami hihetelen kicsi esélye és eszméletlen nagy visszatérési ideje lenne...De országos átlagban vett 3.1 fokos eltérés nyáron, hááát ... Lehet, hogy nem példa nélküli az adatsorokban, de hogy a szám nagyon zéróközeli, ez is biztos...

Elõrejelzésben pedig ilyet állítani számomra a képtelenség kategória...