Meteorológiai esélylatolgatások

Ha a Kelet európában terebélyesedõ magas nyomású híd megakadályozza a ciklon mozgását az gyakorlatilag okkludálódással együtt mindegy egyhelyben kezd el pörögni és közben folyamatosan törtõdik fel, a csapadékzónája relatíve nyugat felé mozdul el és folyamatosan gyengül. Azonba ezeken a keleti területeken relatíve a melegadvekció elmaradása miatt porhó formályában hullik, és mivel mozgása lassú egy terület fölött hosszabb ideig tartózkodik tartós de kis intenzitású csapadékot "ad". Ez a nedves levegõ érheti el a kárpátokat. És itt jön az érdekes dolog, felerõsödve orografikus jelleget ölt és a hegyek küldõ elõterében csapadékot, havazást okoz:
Ez a csapadék akkor keletkezik, ha a nedves légáramlat hegyláncot keresztez. A nedvesebb, de már kiszáradó levegõ felemelkedésre kényszerül, lehûl, és páratartalma kicsapódik (orgrafikus felhõk elõtérbe kerülése).
A csapadék a hegy szél felõli oldalán hullik, a száraz levegõ pedig a szélárnyékos oldalán száll le (fõn hatás). Na ez már a mi oldalunk. Azaz száraz hideg idõjárást okoz. Hiába nincs közvetlen AC hatás fölöttünk.
Ezt modellek nyelvére is lefordíthatjuk: Azaz a numerikus modellek csapadék elõrejelzései a szinoptikus léptékû rendszereknél ma már úgy gondolom többé-kevésbe megbízhatók, addig ugyanez nem érvényes a mezo és lokális léptékû rendszerek esetében, amikor a csapadék ideje, helye és mennyisége egyaránt bizonytalan lehet. Ennek oka, hogy az input mért adatok felbontása meg sem közelíti a modellek felbontását, azaz megvan a bizonytalansági tényezõ, de a legvalószínûbb a száraz hideg verzió. Néha elõfordulnak meglepetések, de errõl inkább zoo_1 tudna részletesen mesélni.