Agrometeorológia

Sajnos egyre nehezebb, és drágább hozzájutni a jó istállótrágyához, ami valóban a trágyázás alapja.

Én szarvasmarhatrágyára esküszöm. A legjobb az érett szarvasmarhatrágya, ami már szinte földszerû. Na annál nincs jobb szerintem. Zsákos formában szoktam venni és palántázáskor a palánta leendõ helyénél belekeverni a földbe kapával. "hagyományos" szarvasmarhatrágyát" is tudtam szerezni, ami most a fólia alatt pihen, most 1 éves. A mellett, hogy tápanyagot is biztosít kissé lúgosítja a földet, ami a mûtrágyázás miatt kedvezõ, ami meg elsavasítja. Ezzel lehet kompenzálni a föld elsavasodását (ph érték). Jó módszer erre, ha nem áll rendelkezésre trágya, ha kevés hamut szétszórunk a mûtrágyázott helyen. Természetesen csak tiszta hamu jöhet szóba, amiben csak fa van elégetve. Pl. (csak akácfa.)

Fiatal gyümölcsfák töve környékét baromfi, vagy galamb trágyával takarom, valóban kiégeti a gazt szépen, de a fákat nem bántja. Nálunk a barackosokban is elterjedt módszer ez fiatal fáknál. Egyébként nyáron, a tavasszal a fák tövéhez kirakott trágyába kihajtanak a gyomfélék, ahogy bomlásnak indul, nem olyan égetõ a trágya, de könnyû a gazt kihúzgálni, kapálni, már csak azért is mert az elõzõ évi ilyen trágyák elérve, komposztálódva kitûnõ talajszerkezetet hoznak létre. Õsszel friss tyúktrágyát raktam az átültetett szamóca alá, úgy hogy közvetlenül a gyökerével nem érintkezett, tehát vékony földréteg választotta el az ültetõ árokba rakott trágyát a gyökérzettõl. Az eredmény pazar, remekül néznek ki a szamócák, és még a továbbiakban is értékes tápanyagokat biztosítanak majd. Ésszel lehet közvetlenül is felhasználni a friss baromfitrágyát, van aki öntözõvízbe keverve közvetlenül locsol vele, na nekem ez már nem nyerõ, viszont õsszel vékonyan szórva beásom a kertbe, szintén nem okoz úgy problémát.

Na nem friss trágyára gondolok, hanem 1-2 éves, komposztolt, napsütötte trágya gödörbõl kivett "érett" trágyára. A tyúkok a tetejét meg hatvanhatszor átkaparták már, olyan föld színe van.

A csirketrágya kiégetni a növényeket. Régen szalmát használtak a növényeknél. Megpakolták vele az alját olyan 5-10 cm vastagon a fényt nem engedte át,de a víz átment rajta + télen ez el is rohad, és bele lehet forgatni a földbe.

Nem vagyok még nagyon tapasztalt mulcs szakember de gondolom 3 cm minimum kell, hogy a fény ne menjen át de a párolgást lezárja. A csirketrágya biztos felcsalja a gilisztákat.

Nagyon érdekes, és hasznos kezdõ leírást adtál a mulcsozásról. Bõvebben esetleg, bekavart tyúk trágya szalmával, olyan 3 cm.-es takarással az jó?

A mulcs véd a kiszáradástól trágyáz, a giliszták alatta lazán tartják a talajt. El kell találni a vastagságot, a vékony nem véd a túl vastag meg nagyon rohad. Én tavaly gombakomposzttal mulcsoltam, igy locsolás nélkül is termett paradicsom, cukkini. Idén is mulcsolok

"Nem ások, nem mûvelem a talajt, nem gyomlálok, nem kapálok, nem használok mûtrágyát, nem permetezek, nem csinálok komposztot, nem öntözök, csak vetek és aratok."
Link : Ruth Stout's Garden (magyar felirattal).