Globális jelenségek
Üdv, köszönöm a választ. Eddig felületesen nézegettem a táblázatokat és úgy tudtam, hogy 1990 óta pozitívban vagyunk, ami a lenti táblázat szerint nem teljesen igaz, mert ez valójában 1996, Csupán a 90 táján kezdõdött maga a pozitívba váltás. Ezért nem volt egyértelmû számomra, hogyan is fedik az általad megadott intervallumok a magyarázatodat. Egyébként nagyon érdekes dolgok látszanak ezen a táblázaton, mert egy adott fázisban is egészen periodikusnak tûnõ ingadozások vannak. Maga a váltás pedig egészen rövid idõ alatt, tehát max 2-3 éve alatt bekövetkezõ drasztikus váltást jelent. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a mai technika mellett hogyan fognak kielemezni egy ilyen váltást, tehát mi zajlik ekkor a légkörben. Mondjuk az eddig feltárt periodikusság alapján talán hamarább is elkezdõdhet a váltás mint 15-20 év, mert az a nemrég is 14 év már 1996 tájéka óta, tehát nem lepõdnék meg, ha 2020-al bezárólag éppenséggel megtörténne, ha az eddigi számítások helyesek voltak.
A troposzférikus kompenzáció hozzávetõleges idõtartamát svadasz 5965. hozzászólása alapján írtam. Ez valószínûleg több lenne, mint 15 év, akár 25-30 évig is eltartana, de nekünk az is jó lenne, hiszen az AMO nem rég lépett a pozitív fázisba, így a következõ negatív periódus olyan 15-20 év múlva kezdõdhet és nagyjából 30-40 évig tart majd. Mindenesetre a maximumot már elhagytuk. 
Az általad írottakkal kapcsolatban kérdezném, hogy milyen latolgatások alapján határozták meg, hogy a troposzférikus kompenzáció kb 15 év, illetve az AMO negatív fázisa is kb. tizenöt év múlva válthat negatívba. Mindenesetre érdekes, hogyha a besugárzás csökkenésébõl eredõ troposzférikus kompenzáció megnöveli a jég és hófelhalmozódást (tehát pl. nem kiugróan hideg, de annál csapadékosabb idõ hóban), akkor az erre érkezõ negatív AMO vajon mit okozhatna (ha valóban tartható bizonyos periodikusság) vagy ez valójában elõ is segíti az AMO negatívba váltását.
Érdekes lehet, hogy az általad említett kezdeti troposzférikus kompenzáció (ami nálunk erõsebb zonális irányításban mutatkozna meg) feltételezett alábbhagyása nagyjából egybeesne az AMO kb 15 év múlva kezdõdõ negatív fázisával. 
Kérdéses, hogy magára az AMO-ra mennyire hatna a légközés megváltozása.
Kérdéses, hogy magára az AMO-ra mennyire hatna a légközés megváltozása. 
Az érvelésedben már megint kihagytad - többek között, mert hogy más lényeges elemet sem veszel figyelembe - a terresztriális sugárzást. (Pedig lényeges és nem kellene kihagyni.)
A negatív energiamérleggel rendelkezõ terület nagysága akkor is növekszik és a pozitív energia mérleggel rendelkezõ terület nagysága csökken - legalábbis rövid távon, hosszabb távon új energia egyensúlynak kell létrejönnie az új állapotnak megfelelõen, ezért csökken majd a terresztriális sugárzás is. Azonban mi most pont ezt az "átmeneti" idõszakot tárgyaljuk. De nem kezdem el megint leírni, amit egyszer idevonatkozóan leírtam már. De hogy vizuálisan is megmutassam, hogy hol vannak pozitív és negatív energiamérleggel rendelkezõ területek:
Hónapok szerinti változását itt lehet látni:
Link
Mordok kérdése a hideg telekkel kapcsolatos volt, mikor érzõdik a hatás, illetve mikor jelenhetnek meg leginkább a hideg telek egy ilyen folyamatot követõen leginkább hazánk térségében. Erre válaszoltam.
A cikk egyébként nem csak a sarkok körüli hõmérséklet változásról szól.
A negatív energiamérleggel rendelkezõ terület nagysága akkor is növekszik és a pozitív energia mérleggel rendelkezõ terület nagysága csökken - legalábbis rövid távon, hosszabb távon új energia egyensúlynak kell létrejönnie az új állapotnak megfelelõen, ezért csökken majd a terresztriális sugárzás is. Azonban mi most pont ezt az "átmeneti" idõszakot tárgyaljuk. De nem kezdem el megint leírni, amit egyszer idevonatkozóan leírtam már. De hogy vizuálisan is megmutassam, hogy hol vannak pozitív és negatív energiamérleggel rendelkezõ területek:
Hónapok szerinti változását itt lehet látni:
Link
Mordok kérdése a hideg telekkel kapcsolatos volt, mikor érzõdik a hatás, illetve mikor jelenhetnek meg leginkább a hideg telek egy ilyen folyamatot követõen leginkább hazánk térségében. Erre válaszoltam.
A cikk egyébként nem csak a sarkok körüli hõmérséklet változásról szól.
Az a 400W/m2 az majdnem 1400W/m2. Nem kötekedés képpen, csak a pontosítás végett.
szvsz
T.
szvsz
T.
A cikk (és azon belül az 1-es, 3-as ábra) a felszíni hõmérséklet változásáról beszél a sarkok körül. Ami távolról sem azonos a teljes hidroszféra hõmérsékletének változásával.
Tegyük fel, hogy 1 százalékkal csökken a globális besugárzás.
ebben az esetben az egyenlítõ vidékén a légkör tetején a 400 watt/m2 besugárzási érték 396 wattra csökken. Ugyanez a sarkoknál 200 watt/m2-rõl 198 watt. A hidroszféra egyenlítõi része tehát pontosan kétszer annyi energia veszteséget szenved el (4w) négyzetméteenként, mint az egyenlítõi hidroszféra (2w).
Az, hogy ez a felszínen nem így jelentkezik, csak mindössze annyit jelent, hogy az összbesugárzás változása eltérõen jelenik meg az egyenlítõ és a sarkok légkörében.
Tegyük fel, hogy 1 százalékkal csökken a globális besugárzás.
ebben az esetben az egyenlítõ vidékén a légkör tetején a 400 watt/m2 besugárzási érték 396 wattra csökken. Ugyanez a sarkoknál 200 watt/m2-rõl 198 watt. A hidroszféra egyenlítõi része tehát pontosan kétszer annyi energia veszteséget szenved el (4w) négyzetméteenként, mint az egyenlítõi hidroszféra (2w).
Az, hogy ez a felszínen nem így jelentkezik, csak mindössze annyit jelent, hogy az összbesugárzás változása eltérõen jelenik meg az egyenlítõ és a sarkok légkörében.
Az energiamérleget jelen esetben a beérkezõ napsugárzás és a kifelé irányuló terresztriális sugárzás fluxusainak különbsége adja.
A szóhasználatról szerintem kár vitát nyitni... Ha jobban tetszik, "növekszik a negatív energiamérlegü terület" annyit tesz: növekszik az a terület, ahová a hötranszportnak energiát kell szállítania az egyensúly fenntartásához.
De ha elméleti jelentõségû, akkor nem beszélhetünk a "negatív energiamérlegû területek növekedésérõl sem". Csupán a sarkok felé eljutó energia csökkenésérõl.
Svadász e téma szakértöje, így én inkább öt idézném (#5970 eleje): a 35. szélességi körtöl a sarkig terjedö terület negatív energiamérlegü mindkét féltekén. (Persze a hötranszport ezt kompenzálja, így a kérdés elméleti jelentöségü.)
Jelenleg a Föld mely pontját tekinted "negatív energiamérlegû területnek"?
Természetesen Svadasz szóhasználatával élve, a MI nyarunk alatt az Északi félteke nyarát értettem.
"Ugyanez fordítva igaz a déli féltekére. Ott nyáron nincs besugárzás és télen meg van."
Ez így furcsa lenne... A MI nyarunkon (július-július táján) nincs arrafelé besugárzás, épp ezért ott ezt télnek hívják, a december-januári idöszakot pedig nyárnak.
Negatív energiamérlegünek szerintem azt a területet nevezte Svadasz, ahol a besugárzott energiamennyiség kisebb, mint a kisugárzott, így a hötranszportnak oda energiát kell juttatnia, hogy az egyensúly fennmaradjon.
Ez így furcsa lenne... A MI nyarunkon (július-július táján) nincs arrafelé besugárzás, épp ezért ott ezt télnek hívják, a december-januári idöszakot pedig nyárnak.
Negatív energiamérlegünek szerintem azt a területet nevezte Svadasz, ahol a besugárzott energiamennyiség kisebb, mint a kisugárzott, így a hötranszportnak oda energiát kell juttatnia, hogy az egyensúly fennmaradjon.
"A magasabb szélességeken és fõleg a sarkvidékeken ugye a nyári félévben van besugárzás a téli idõszakban nincs. Mivel nyáron is eleve kisebb a besugárzás mértéke, így kisebb mértékben érvényesül a Nap melegítõ hatása" - írod.
Ugyanez fordítva igaz a déli féltekére. Ott nyáron nincs besugárzás és télen meg van. Erre gondoltam.
Ugyanez fordítva igaz a déli féltekére. Ott nyáron nincs besugárzás és télen meg van. Erre gondoltam.
A déli sarkvidékkel kapcsolatban kifejtenéd mire gondolsz?
Én a fejtegetésemben - tekintve hogy a kérdés fõleg az európai helyzetet érintette, így alapvetõen arra koncentráltam milyen folyamatok játszódhatnak le elméletileg az északi hemiszférán.
A relatív is lényeges. Ráadásul nem hiába írtam, hogy már kezd bonyolultabbá válni a dolog, ahogy haladunk elõre az idõtávban.
Én a fejtegetésemben - tekintve hogy a kérdés fõleg az európai helyzetet érintette, így alapvetõen arra koncentráltam milyen folyamatok játszódhatnak le elméletileg az északi hemiszférán.
A relatív is lényeges. Ráadásul nem hiába írtam, hogy már kezd bonyolultabbá válni a dolog, ahogy haladunk elõre az idõtávban.
"Azonban az erõsebb zonális áramlásnak köszönhetõen erõsebbé válna az óceáni hõtranszport is."
Relatíve erõsebbé válna, de abszolút értelemben nem. Hiszen a globális besugárzás csökkenése ugyanúgy érinti az óceánok hõkapacitását is.
És ne feledkezzünk meg a déli sarkról sem!
"Ha csökken a beérkezõ napsugárzás mértéke, akkor megnövekszik a negatív energiamérleggel rendelkezõ övezet és csökken a pozitív energiamérleggel rendelkezõ övezet nagysága "
Nem értem, mi az, hogy negítív energia mérleggel rendelkezõ övezet. Energiamérlegrõl csak az egyenlítõ és a sarkok közt van értelme beszélni. A sarkok és az egyenlítõ közti energiamérleget pedig alapvetõen a globális összbesugárzás határozza meg.
Relatíve erõsebbé válna, de abszolút értelemben nem. Hiszen a globális besugárzás csökkenése ugyanúgy érinti az óceánok hõkapacitását is.
És ne feledkezzünk meg a déli sarkról sem!
"Ha csökken a beérkezõ napsugárzás mértéke, akkor megnövekszik a negatív energiamérleggel rendelkezõ övezet és csökken a pozitív energiamérleggel rendelkezõ övezet nagysága "
Nem értem, mi az, hogy negítív energia mérleggel rendelkezõ övezet. Energiamérlegrõl csak az egyenlítõ és a sarkok közt van értelme beszélni. A sarkok és az egyenlítõ közti energiamérleget pedig alapvetõen a globális összbesugárzás határozza meg.
Abszolút értelemben még igaz is lenne, de ott a terresztriális sugárzás többek közt, amit figyelembe kell venni.
Ha tegyük fel nem lenne meridionális hõátvitel, akkor ugye a beérkezõ napsugárzás és a kifelé irányuló terresztriális sugárzás fluxusainak övetes eloszlása alapján az Egyenlítõ térségében, valamint az alacsonyabb szélességi övben - nagyjából a 35. széllességi körig - pozitív lenne az energiamérleg, ettõl ésakabbra pedig fokozatosan növekszik a negatív energiamérleg abszolút értéke.
Az övezetek energiamérlegeinek kiegyenlítését ugye egyrészt a tengeráramlások - az óceáni hõtranszport, másrészt a troposzférikus folyamatok végzik. Azonban ezek nem ugyanolyan mértékben végzik el "feladatukat" ugyanazon a széllességen.
Míg az alacsonyabb szélességeken (ez kb a 10 és 35-40. szélesség között lehet) az energiaátvitelért fõleg a tengeráramlásoké a fõszerep, addig a közepes és magasabb szélességeken - valahol az 50-60. szélesség körüli tetõponttal - a troposzférikus folyamatok játszák a fõszerepet ebben.
Ha csökken a beérkezõ napsugárzás mértéke, akkor megnövekszik a negatív energiamérleggel rendelkezõ övezet és csökken a pozitív energiamérleggel rendelkezõ övezet nagysága (most csak rövidebb idõtávot tekintve, mert itt most ez az idõtáv a lényeges, vagyis pár évtized).
Ugye az alacsonyabb szélességeknél a meleg óceán - mint egy hõtartály - kezdetben kompenzálhatja a besugárzás csökkenés miatt bekövetkezõ hõmérséklet visszaesést, vagyis mérsékli azt. A magasabb szélességeken és fõleg a sarkvidékeken ugye a nyári félévben van besugárzás a téli idõszakban nincs. Mivel nyáron is eleve kisebb a besugárzás mértéke, így kisebb mértékben érvényesül a "Nap melegítõ hatása". A magasabb szélességeken továbbá nincsenek nagy "hõtartályok", amelyek kompenzálni tudnák a hõmérséklet csökkenést.
Mivel a megnövekedett negatív energiamérleget ellensúlyozni kellene így az óceáni, vagy troposzférikus folyamatok közül kellene valamelyiknek erõsödni, hogy kompenzáció megmaradhasson. Mivel a tengeri áramlások tehetetlenségüknél fogva lassabban tudnak erre a változásra reagálni kellõ mértékben, csak a troposzférikus folyamatok jöhetnek szóba. Vagyis fõleg a téli félévben erõsebbé válna a zonális áramlás, mely fõleg a közepes szélességeken érvényesítené a hatását. Innentõl kezdve már kezd bonyolódni a dolog, hiszen rövidebb idõskálán a légkör visszahat a tengeri áramlatokra, a tengervíz hõmérsékletre - hûtés, kevésbé sósabb a csapadék hatására. Azonban az erõsebb zonális áramlásnak köszönhetõen erõsebbé válna az óceáni hõtranszport is.
A fenti folyamatok kezdetben elõszeretettel segítik a magasabb széleségeken a hó- és jégfelhalmozódást.
Igazából még sorolhatnánk mi minden játszik abban közre, amely kezdetben kompenzálja az alacsonyabb szélességeken a hõmérséklet visszaesést és mi minden játszik közre abban, hogy a magasabb szélességek hõmérséklet csökkenését mi erõsítheti.
Számomra a lejátszódó folymatok - troposzférikus és óceáni - logkikusan mutatják, hogy nagy átlagban miért érvényesül jobban a hõmérséklet változás a magasabb szélességeken, mint az alacsonyabb szélességeken, mely a beérkezõ sugárzás csökkenésbõl származna. Mindezt rövid idõskálán tekintve - pár évtized kb.
Mellesleg a korábban említett cikk:
Link
Ha tegyük fel nem lenne meridionális hõátvitel, akkor ugye a beérkezõ napsugárzás és a kifelé irányuló terresztriális sugárzás fluxusainak övetes eloszlása alapján az Egyenlítõ térségében, valamint az alacsonyabb szélességi övben - nagyjából a 35. széllességi körig - pozitív lenne az energiamérleg, ettõl ésakabbra pedig fokozatosan növekszik a negatív energiamérleg abszolút értéke.
Az övezetek energiamérlegeinek kiegyenlítését ugye egyrészt a tengeráramlások - az óceáni hõtranszport, másrészt a troposzférikus folyamatok végzik. Azonban ezek nem ugyanolyan mértékben végzik el "feladatukat" ugyanazon a széllességen.
Míg az alacsonyabb szélességeken (ez kb a 10 és 35-40. szélesség között lehet) az energiaátvitelért fõleg a tengeráramlásoké a fõszerep, addig a közepes és magasabb szélességeken - valahol az 50-60. szélesség körüli tetõponttal - a troposzférikus folyamatok játszák a fõszerepet ebben.
Ha csökken a beérkezõ napsugárzás mértéke, akkor megnövekszik a negatív energiamérleggel rendelkezõ övezet és csökken a pozitív energiamérleggel rendelkezõ övezet nagysága (most csak rövidebb idõtávot tekintve, mert itt most ez az idõtáv a lényeges, vagyis pár évtized).
Ugye az alacsonyabb szélességeknél a meleg óceán - mint egy hõtartály - kezdetben kompenzálhatja a besugárzás csökkenés miatt bekövetkezõ hõmérséklet visszaesést, vagyis mérsékli azt. A magasabb szélességeken és fõleg a sarkvidékeken ugye a nyári félévben van besugárzás a téli idõszakban nincs. Mivel nyáron is eleve kisebb a besugárzás mértéke, így kisebb mértékben érvényesül a "Nap melegítõ hatása". A magasabb szélességeken továbbá nincsenek nagy "hõtartályok", amelyek kompenzálni tudnák a hõmérséklet csökkenést.
Mivel a megnövekedett negatív energiamérleget ellensúlyozni kellene így az óceáni, vagy troposzférikus folyamatok közül kellene valamelyiknek erõsödni, hogy kompenzáció megmaradhasson. Mivel a tengeri áramlások tehetetlenségüknél fogva lassabban tudnak erre a változásra reagálni kellõ mértékben, csak a troposzférikus folyamatok jöhetnek szóba. Vagyis fõleg a téli félévben erõsebbé válna a zonális áramlás, mely fõleg a közepes szélességeken érvényesítené a hatását. Innentõl kezdve már kezd bonyolódni a dolog, hiszen rövidebb idõskálán a légkör visszahat a tengeri áramlatokra, a tengervíz hõmérsékletre - hûtés, kevésbé sósabb a csapadék hatására. Azonban az erõsebb zonális áramlásnak köszönhetõen erõsebbé válna az óceáni hõtranszport is.
A fenti folyamatok kezdetben elõszeretettel segítik a magasabb széleségeken a hó- és jégfelhalmozódást.
Igazából még sorolhatnánk mi minden játszik abban közre, amely kezdetben kompenzálja az alacsonyabb szélességeken a hõmérséklet visszaesést és mi minden játszik közre abban, hogy a magasabb szélességek hõmérséklet csökkenését mi erõsítheti.
Számomra a lejátszódó folymatok - troposzférikus és óceáni - logkikusan mutatják, hogy nagy átlagban miért érvényesül jobban a hõmérséklet változás a magasabb szélességeken, mint az alacsonyabb szélességeken, mely a beérkezõ sugárzás csökkenésbõl származna. Mindezt rövid idõskálán tekintve - pár évtized kb.
Mellesleg a korábban említett cikk:
Link
Értelem szerûen? Hát...
Az egyenlítõ térségében a besugárzás több mint kétszerese a sarkvidékekre jutó besugárzásnak. Ha az összbesugárzás csökken, akkor abszolút értelemben az egyenlítõ környéke az, amelyik kevesebb energiát kap, mint a sarkvidédek.
Nem logikus az érvelésed.
A sarkok és az egyenlítõ közti hõmérsékleti kontraszt csökkenésével törvényszerûen csökkennek a trópusi és mérsékelt övi ciklonok energiái is.
Az egyenlítõ térségében a besugárzás több mint kétszerese a sarkvidékekre jutó besugárzásnak. Ha az összbesugárzás csökken, akkor abszolút értelemben az egyenlítõ környéke az, amelyik kevesebb energiát kap, mint a sarkvidédek.
Nem logikus az érvelésed.
A sarkok és az egyenlítõ közti hõmérsékleti kontraszt csökkenésével törvényszerûen csökkennek a trópusi és mérsékelt övi ciklonok energiái is.
"A gobális összbesugárzás csökkenése a légkör passzívabbá válását kell, hogy eredményezze, hiszen a sarkvidék és az egyenlítõ környéke közti hõmérsékleti különbség csökken."
Hosszabb távon talán. Viszont rövid távon és fõleg kezdetben nem egészen.
Ha csökken a globális összbesugárzás annak legnagyobb hatása a sarkvidéki térségekben érzõdik.
Ezt egy pár éve megjelent kutatás is erõsíti, melyben azt vizsgálták, hogy hogyan reagál a hõmérséklet a Föld különbözõ térségeiben a Napfolt cikulsra. Az eredmény az volt, hogy a minimum és maximum között globális átlagban 0,2 °C-ot változik a földi átlaghõmérséklet. Azonban regionálisan tekintve nagyok az eltérések és a legnagyobb változás a sarkvidéki, illetve magasabb szélességi köröknél tapasztalható és legkevésbé az alacsonyabb szélességi köröknél.
Ebbõl is látszik, hogy nem ugyanolyan mértékben reagál a hõmérséklet a különbözõ szélességeken az összbesugárzás csökkenésre.
Értelem szerûen, ha csökken az összbesugárzás, akkor jobban fog kezdetben hûlni a sarkvidéki térség, mint az pl. a szubtrópusi térség.
Hosszabb távon talán. Viszont rövid távon és fõleg kezdetben nem egészen.
Ha csökken a globális összbesugárzás annak legnagyobb hatása a sarkvidéki térségekben érzõdik.
Ezt egy pár éve megjelent kutatás is erõsíti, melyben azt vizsgálták, hogy hogyan reagál a hõmérséklet a Föld különbözõ térségeiben a Napfolt cikulsra. Az eredmény az volt, hogy a minimum és maximum között globális átlagban 0,2 °C-ot változik a földi átlaghõmérséklet. Azonban regionálisan tekintve nagyok az eltérések és a legnagyobb változás a sarkvidéki, illetve magasabb szélességi köröknél tapasztalható és legkevésbé az alacsonyabb szélességi köröknél.
Ebbõl is látszik, hogy nem ugyanolyan mértékben reagál a hõmérséklet a különbözõ szélességeken az összbesugárzás csökkenésre.
Értelem szerûen, ha csökken az összbesugárzás, akkor jobban fog kezdetben hûlni a sarkvidéki térség, mint az pl. a szubtrópusi térség.
Épp ellenkezõleg. A gobális összbesugárzás csökkenése a légkör passzívabbá válását kell, hogy eredményezze, hiszen a sarkvidék és az egyenlítõ környéke közti hõmérsékleti különbség csökken. És ha ez a különbség csökken, akkor a kettõ közti kiegyenlítõdési folyamatok intenzitása is törvényszerûen csökken, annak minden következményével együtt.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat