Globális jelenségek

Makroszinoptikus helyzetét tekintve úgy látom, hogy a pápai 1929 februári -10.5-ös átlag egy tartós és masszív anticiklonnak köszönhetõ , melynek középpontja a Baltikum felett tartózkodott 5-és 20-a közt. Emiatt az áramlás tartósan keleti, vagy északkeleti volt hazánk felett.

1929:-10,3
Februári átlagok Pápán:
1901-50 0,5
1971-2000 1,3
2000-2008 2,4
1951-2008 1,6 fok
A téli középhõmérséklet ebben az évszázadban (1,2 fok) már 1 egész fokkal több,mint a múlt évszázad elsõ felének téli átlaga(0,2 fok).
(OMSZ adatok)
A gleccserekrõl meg nem sok szót ejtettünk mostanában(ellentétben a sarki jéggel).Sokan átestek a ló túlsó oldalára,ezért említettem meg.Már az újabb jégkor víziója lassan ugyanolyan teret kap,mint a felmelegedési katasztrófa hirdetése...

Hogy a hõmérsékletet hogyan mérjük és hány hibalehetõség van az idõsorok összevetésében azt már kiveséztük:a szárazföldön...De mi van a tengerekkel...a lakatlan területekkel...
Sivatagok,õserdõk,tundrák és jégtakarók lefedettsége gondolom a lakottságukkal arányos.És akkor ott van a Föld felszínének 71 %-át borító világtenger !
Kitárgyaltuk sokszor,hogy milyen böszmeségek vannak akár a budapesti százévekre rúgó hõmérsékleti adatsorokban.De mennyire egzakt módon és mióta és milyen rácssûrûséggel mérik a tengerek feletti hõmérsékletet,ill. magának a tengervíznek a hõmérsékletét ill. a tengerszintet(éppen az egyik katasztrófaforgatókönyv a tenger általi elöntés - az állandó árapály és hullámzás miatt el sem tudom képzelni hogyan mérik mm pontosan a Világtenger vízszintemelkedését...).Ezen módszerekrõl bevallom semmit sem tudok,és a tengeri hajók(vagy automata bóják?) mérései a globális felszín közel háromnegyedérõl tájékoztatnak.És pl. hány automata van az Antarktiszon,egy Európányi kontinensen ?

Szerintem minden adatból mindenki annyit és olyat merít,ami prekoncepcióját alátámasztja.Nekem 3-4 évtized tapasztalata és méréseim alapján van egy koncepcióm,de ez is hibalehetõségeket rejt,de még senki nem tudta cáfolni(de én sem tudom pontosn igazolni,mert sosem számoltam ki pl. az egy évre jutó szélsõségeink számát és változását).A felmelegedésnek van egy jó fokmérõje Európában és sok magashegységben:a gleccserek hossza és a hóhatár magassága.Persze ez nem csak hõmérséklet,hanem csapadékfüggõ is.A sarki tengerjéggel állandóan foglalkoznak,de ez sem csak a hõmérsékletet tükrözi,hanem a tengeráramlások is befolyásolják.Az arktiszi jég asszimetriája az É-atlanti-ár. miatt van.Ennek gyengülése is növekedést okozhat,nem csak a sarki léghõmérséklet csökkenése.De ezeket ki és hány helyen történt méréssel tudja különválasztani,és a fõ okot megtalálni?

Mindenesetre én csak akkor beszélnék erõsödõ jégkorról,ha a hírek tetemesen meghosszabbodó alpi gleccserekrõl szólnak.Esetleg ha ismét lesz a múlt század elejéhez hasonló februári -10 fokos havi középhõmérséklet Pápán.
Már kifejtettem,hogy igazából örülni kéne,ha az átlagnál melegebb az idõ a fûtési szezonban(egyszerre kíméli a pénztárcát és a környezetet a kisebb szennyezéssel).A forró nyaraknak egyáltalán nem örülök,semmi értelmét nem látom a 30 fok feletti melegnek,csak kártokoz,bár sokan ezt élvezik...
Sokkal többet használt a környezetünknek egy-egy enyhe tél,mint bármilyen kampány vagy matrica meg szalag.A gazdasági válságról állítólag kimutatták,hogy csökkentette a levegõszennyezést,hatékonyabb volt mint a klímakonferenciák összessége szorozva kettõvel.
Addíg, amíg nem tiltják ki a régi benzinfaló tragacsokat(támogatni kéne az ilyenek lecserélését,ami nálunk csak vágyálom lett,vissza is esett az új autó vásárlás drasztikusan) és a tömegközlekedést,vasutat tudatosan tönkreteszik,akkor elmehetünk a VAHAVÁ-val valahova...