Globális jelenségek
Az nekem is feltûnt a kétféle adatsor összehasonlításánál, hogy jellemzõen rendre 0,3-0,5 fok a különbség, az eredeti javára.
Errõl az jutott eszembe, hogy ha az 1781-1900 közötti idõszakra is elvégeznénk (elvégezték volna...) a homogenizálást, akkor vajon ott is alkalmazni lehetne ezt a módszert?
Mert így egy elég kardinális probléma van a budai adatsorokkal: a nagyobbik része, ami valóban használható lenne (hiszen akkor még hõszennyezés nem nagyon volt), valahogy "kiesett" a szolgálat látókörébõl. Az utolsó része homogenizált, de abból meg csak 30-40 év vehetõ teljesen komolyan.
Szóval valamilyen módon össze kéne hozni a két dolgot.
Errõl az jutott eszembe, hogy ha az 1781-1900 közötti idõszakra is elvégeznénk (elvégezték volna...) a homogenizálást, akkor vajon ott is alkalmazni lehetne ezt a módszert?
Mert így egy elég kardinális probléma van a budai adatsorokkal: a nagyobbik része, ami valóban használható lenne (hiszen akkor még hõszennyezés nem nagyon volt), valahogy "kiesett" a szolgálat látókörébõl. Az utolsó része homogenizált, de abból meg csak 30-40 év vehetõ teljesen komolyan.
Szóval valamilyen módon össze kéne hozni a két dolgot.
Ítélje meg mindenki saját maga az adatok megbízhatóságát. Engem személy szerint leginkább az a kérdés izgat, hogy milyen indokkal vont le az OMSZ több tizedfokot a 20. század elsõ felébõl származó mérésekbõl? Az elõbb ismertetett állomástörténet alapján erre nincs logikus magyarázat (nem is kaptam senkitõl).
Utánanéztem, az áthelyezés idõpontja 1910 március.
Íme teljes budapesti állomástörténet (az OMSZ által ignorált adatok korából valót is) az érdeklõdõk kedvéért:
A budai meteorológiai megfigyelések a Nagyszombati Egyetem 1779. évi Pestre költöztetésével indultak meg, az egyetemhez tartozó csillagda birtokában lévõ mûszerek segítségével. 1780 és 1781-rõl már hiánytalan mérési sor áll rendelkezésre.
1782.01.01 és 1818.04.12 között a manheim-i elõírásoknak megfelelõen történtek a megfigyelések, a latin nyelvû észlelési segédlet fordításából érdekes részleteket tudhatunk meg (Kazay E: A Societas Meteorologica Palatina és Annak mûködése - Idõjárás, 1914, p193-210):
"Gondoskodni kell arról, hogy a hõmérõt ne érjék sem a közvetlen, sem a visszavert napsugarak. A helyiség, amelynek ablakában a hõmérõ ki van akasztva, sohasem fûttetik, nehogy a meleg levegõ kiáramlása befolyásolja a hõmérõ adatait. A hõmérõ magassága ahol függ, 44 párisi láb (kb. 14m) a föld felett."
A korszakban napi 3 alkalommal, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor olvasták le a mûszert, amely királyi palota épületéhez tartozó csillagda északi falán volt kifüggesztve.
1818.04.13-án átadták a csillagvizsgáló új épületét a Gellérthegy tetején, egészen 1849-ig itt folytak a megfigyelések, sajnálatos módon 1849 tavaszán Buda visszavételekor az épület ágyúzásnak esett áldozatul. Ebben a 3 évtizedben néha 1-1 órát ingadoztak az észlelési órák, azonban jellemzõen 7-14-21 órakor történt a leolvasás. 1835 és 41 között viszont napi 4, 1841-48 között pedig napi 10 észlelés (!) történt.
Az 1850-es években a pesti oldalon folytak megfigyelések, a mérések helyérõl nem találtam információt.
1861-tõl kezdõdõen Schenzl Guidó, az OMSZ elõdjének alapítója folytatott megfigyeléseket a budai reáliskolában (I. ker, a Fõ utcához közel).
1865-ben az állomást áthelyezték az iskola új épületéhez (Toldi Ferenc utca 9.).
1890-ben a budapesti állomás a meteorológiai intézet új székházába, a Fõ utca 6. szám alá került. Az épület ma is áll.
1910 márciusában az intézet székházával együtt az állomás is a Kitaibel Pál utcába költözött, a mûszerek egy az épülettel szomszédos észlelõkertben kaptak helyet. A mérõhely környéke fokozatosan épült be a következõ néhány évtized során. 1985. április 1-én a mûszerkertbõl a már említett háztetõre került az állomás beépítés miatt. Jelentõs hõszennyezéssel valószínûleg az 1930-as évek óta lehet számolni, a környéken akkor indult meg az erõteljes beépítés.
1871-tõl 1965.12.31-ig napi 3 alkalommal észleltek, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor. 1966-tól napi négy észlelés UTC szerint (00-06-12-18h).
Remélem a fentiek alapján mindenki megfelelõen tudja kezelni a budapesti idõsorokat
Íme teljes budapesti állomástörténet (az OMSZ által ignorált adatok korából valót is) az érdeklõdõk kedvéért:
A budai meteorológiai megfigyelések a Nagyszombati Egyetem 1779. évi Pestre költöztetésével indultak meg, az egyetemhez tartozó csillagda birtokában lévõ mûszerek segítségével. 1780 és 1781-rõl már hiánytalan mérési sor áll rendelkezésre.
1782.01.01 és 1818.04.12 között a manheim-i elõírásoknak megfelelõen történtek a megfigyelések, a latin nyelvû észlelési segédlet fordításából érdekes részleteket tudhatunk meg (Kazay E: A Societas Meteorologica Palatina és Annak mûködése - Idõjárás, 1914, p193-210):
"Gondoskodni kell arról, hogy a hõmérõt ne érjék sem a közvetlen, sem a visszavert napsugarak. A helyiség, amelynek ablakában a hõmérõ ki van akasztva, sohasem fûttetik, nehogy a meleg levegõ kiáramlása befolyásolja a hõmérõ adatait. A hõmérõ magassága ahol függ, 44 párisi láb (kb. 14m) a föld felett."
A korszakban napi 3 alkalommal, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor olvasták le a mûszert, amely királyi palota épületéhez tartozó csillagda északi falán volt kifüggesztve.
1818.04.13-án átadták a csillagvizsgáló új épületét a Gellérthegy tetején, egészen 1849-ig itt folytak a megfigyelések, sajnálatos módon 1849 tavaszán Buda visszavételekor az épület ágyúzásnak esett áldozatul. Ebben a 3 évtizedben néha 1-1 órát ingadoztak az észlelési órák, azonban jellemzõen 7-14-21 órakor történt a leolvasás. 1835 és 41 között viszont napi 4, 1841-48 között pedig napi 10 észlelés (!) történt.
Az 1850-es években a pesti oldalon folytak megfigyelések, a mérések helyérõl nem találtam információt.
1861-tõl kezdõdõen Schenzl Guidó, az OMSZ elõdjének alapítója folytatott megfigyeléseket a budai reáliskolában (I. ker, a Fõ utcához közel).
1865-ben az állomást áthelyezték az iskola új épületéhez (Toldi Ferenc utca 9.).
1890-ben a budapesti állomás a meteorológiai intézet új székházába, a Fõ utca 6. szám alá került. Az épület ma is áll.
1910 márciusában az intézet székházával együtt az állomás is a Kitaibel Pál utcába költözött, a mûszerek egy az épülettel szomszédos észlelõkertben kaptak helyet. A mérõhely környéke fokozatosan épült be a következõ néhány évtized során. 1985. április 1-én a mûszerkertbõl a már említett háztetõre került az állomás beépítés miatt. Jelentõs hõszennyezéssel valószínûleg az 1930-as évek óta lehet számolni, a környéken akkor indult meg az erõteljes beépítés.
1871-tõl 1965.12.31-ig napi 3 alkalommal észleltek, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor. 1966-tól napi négy észlelés UTC szerint (00-06-12-18h).
Remélem a fentiek alapján mindenki megfelelõen tudja kezelni a budapesti idõsorokat
A képre gondoltam,hogy a tetõn mértek 1908 óta.Valóban késõbb már helyesen írta,de a hõmérsékletet tudtommal nem mérik már ott régen,csak a csapadékot.A napfénytartam mérésére pedig éppenhogy kiváló.