Agrometeorológia

Köszönöm a hozzá szólásokat! Reggel 7-kor locsolás,majd bekeverek egy lezáró permetet a papi-parinak,a rothadás,és lisztharmat ellen,oszt annyi. Várakozási idõ 3-5 nap. Most kezd érni a pari, a gyümölcsön semmi gond,csak az oldal leveleket dobja el. A paprikának (tv.és cseresznye) semmi baja,kicsit beljebb vannak a meggyfa félárnyékában.
Amúgy nem vagyok nagy zöldséges,csak pár tövet vett a nejem tavasszal, hogy ne sivár legyen az elõkert. Pont azon a vonalon van az évi legtöbb besütés,napfény, gondoltam paradicsom meglesz ott.

"18 óra után" Ehhez azt szeretném hozzáfûzni, ha tehetitek inkább reggel locsoljatok, esti locsolást kerülöm, egész éjszaka ott van a víz a leveleken, gombafertõzés veszélye jelentõsen megnõ.. Este a füvet szoktam locsolni.. Ja és a reggel az nem 9 óra, hanem mondjuk fél hét, hét óra..

Köszönöm a képet, ha ez az, akkor a legelsõ, amit életemben láttam. A fiatal levelek tûnnek gyanúsnak, a többin inkább szeptóriás kórképeket véltem felfedezni. Illetve további lehetõség a napégés (bár nem tipikusan égéses a tünet, az igaz) a bokor ledõlése miatti hirtelen napra kerülés következtében. Érdekes kérdés az is, hogy a közvetlenül mellette lévõ paprikák miért nem mutatnak tüneteket, de nem akarok kötözködõnek tûnni, inkább elfogadom a hideg vizes verziót. (Kivéve a bogyórepedés esetét, aminek semmi köze a hõmérsékletváltozáshoz.)

A második bekezdés érvelése nem egészen világos. Ha egy szántóföldi állomány vízstressz alatt van, ugyanúgy elveszíti zártságát, mint egy kiskerti, ugyanúgy túlmelegszik. Sõt, a szabad térállás miatt talán még jobban is. Különbséget a szántóföldi kultúrák javára legfeljebb annyiban látok, amennyiben nem közvetlenül kútvízzel, hanem átmeneti tározóból öntöznek. Ez elég gyakori.
A szegélyhatás megint más, ez az öntözetlen állománynál is ugyanígy jelentkezik. Oda ráadásul sokszor nem jut elegendõ tápanyag, gyomirtó sem, rosszabb a talajmûvelés minõsége, stb., bõven van oka a szélsõ egyedeknek a satnyaságra.

Na akkor láttamozom a felsõ hideg víz, és a 30 fok körüli paradicsom képét. Nálam az elõkertben lévõ parinak még 18 óra után is melege van,pedig árnyákban locsoltam. Látszik az éredõ bogyón a kocsánytól a repedés is. A levelek lesárgulnak,száradnak, ahol nagyobb hideg víz érte.Távolabb épek a levelek.
Link
A nagyüzemi táblákon valahogy más a helyzet, ott tán nem tud kialakulni "hõsziget", vagy mert a soros ültetés úgymond huzatol, és a többi palánta védi egymást. Lásd a kukorica táblák elsõ egy-két sora leég, de beljebb már zöldebbek.

Más: fehér muskátli is létezik;
Link

Azt hiszem értem, ez amolyan mindenki hisz a létezésében, de még senki sem látta - típusú (kert)városi legenda lehet. Az egyenlõtlen vízellátás okozta felrepedés egy külön probléma, teljesen más fiziológiai háttérrel, úgy látom itt erõsen összemosódik a kettõ.

Mindent egybevetve én inkább fogadom el azt az elvet, hogy víz- (és hõ-)stressz esetén elsõdleges a lomb hûtése, és a mielõbbi vízpótlás, még az esetleges sokk és a növényvédelmi kockázatok árán is. Ez a gyorsan felforrósodó homoktalajokon (amilyen az én kertem is) sokszor kritikus lehet, itt akár órák alatt fel tud sülni egy sekélyen gyökerezõ, érzékenyebb állomány,ha 1-2 öntözés kimarad. De a szántóföldi öntözési gyakorlatban sem láttam még felbukkanni a perzselést vagy sokkot mint üzemszervezési szempontot.

Igen 25-öt akartam írni.

Igen, a lényeg a folyamatosság, azért van a csepegtetõ rendszer is alkalmazva, ahol kialakítható. Vannak tartályos megoldások is, 100-200 literes müa. ballonokkal ép hogy csordogáljon a gyökér-tányér körül.
(elírhattad a T.-t, "ha 25 fok alá csökken")

Ha már zöldséges a fórum: sok problémát okozhat pl. a tv.paprikázóknál a felsõ ködölõ finom öntözés, ha kicsit is vasas a víz, mindjárt kiválik a bõrén a barnulás, holott minõsége kiváló.Uaz. a paradicsomnál is.

Locsolásnál meg kell várni, hogy 5 fok alá csökkenjen a hõmérséklet, és alulról locsolni úgy, hogy ne érjen a levélre/növényre. Nekem sose reped meg azóta a cseresznye mióta folyamatosan locsolom érés közben.

Én is csak másokra tudok hivatkozni. Ha a szórófej jól porlaszt,akkor a levegõ is tudja már melegíteni a vizet.A hirtelen sugárcsöves lecsapó víz okozhat meghûlést. Meg aztán növény fajták is másként reagálnak ilyenre.A paradicsom fajtája is beleszólhat a repedésbe, a vékony héjú csemege-befõzõ pari hamarább reped, mint az eltevõs gumi paradicsom. A ropogós cseresznyék is felrepednek, a tartós esõs napok után.Ez a gyors víz-és tápanyagfelvétel,és növekedés következménye is.Paprikáknál a színeseknél a napos oldal szokott olyan erezett, pókhálós pigment hiányt okozni a vízcseppek nagyítóként mûködõ napégése miatt.

Köszönöm a választ, az a helyzet, hogy soha nem láttam még ilyen tüneteket és a fizikai alapját sem értem kristálytisztán. Mi baja lenne egy edénynyalábnak a hõmérséklet változásától? Ehhez képest rendszeresen hallom hobbikertésztõl, szakértõtõl ugyanúgy, hogy nagy melegben ne öntözzünk, de tünetet mutatni még senki nem tudott. Mármint olyat, amit tényleg a hõség kontra hideg víz okozott, mert a példában szereplõ paradicsom felrepedés nálam pl. csakis esõs, hûvös idõben jelentkezett eddig.
A kútvizem 11 fokos, ezt a legutóbbi hõség alkalmával, cca. 34 fokban, tûzõ napon, jó 20 percig intenzíven szórtam zöldbab felhevült leveleire. Nem tesztelni akartam, a szükség vitt rá: hosszabb útról hazaérkezve az állomány a felsülés határán volt, azonnal be kellett tenni a szórófejet, hogy hûtsem a lombot. Summa summárum, a bab inkább örült a felmentõ seregnek, mintsem sokkot kapott volna. Perzselésnek a korábban zörgõsre száradt fiatal leveleken kívül semmi nyoma. És persze Lineár alatt se láttam ilyet soha...

Ha túl hideg a víz, földi csapvíz kb.12-15 fokos,a gazdanövény szövetei pedig 25-30 fokosak akkor ez egy össze roppanást okozhat a szállító edény nyalábokban,szakadást ami aztán úgy nézne ki, mint ha leforráznánk a levelet. A gyümölcsön másként hat, a gyors nedvesség megrepeszti a vékony bõrfelületet,és a paradicsom például felreped még féléretten. Ha nincs jelen fertõzõ gomba akkor egy -három mm.es fehér hegg alakul ki, de attól még fogyasztható a gyümölcs. Ha kártevõ gombák is vannak, akkor az az enyészeté,rothadásnak indul.

Az lesz az, hogy a fene essen belé. Most már permetezhetek a szomszédoknál is.

Szarvas: Valami új szívó kártevõ jelent meg a szomszédban, almán, fagyalon, öszibarackon, szõlõn a fiatal hajtásokon találkoztam vele. Fehér színû, kb. 3 mm hosszú, a fehér, micélium szerû szövedékében szinte láthatatlan. Úgy ugrik, menekül, mint a körtelevélbolha. A szokásos vegyszerek (Actara, Mospilan, Calypso) gyakorlatilag hatástalanok rá. Ismeri valaki, esetleg a védekezési módot ellene?