Globális jelenségek

Még egy kiegészítés: kicsit értetlenül állok az elõtt, hogy ha egy-egy mérési ponthoz egymástól 2-2 cm-re vettek 3 mintát a nagyobb pontosság érdekében, akkor pl. az 1716,025 m-nél és 1716,055 m-nél (egymástól 3 cm-re) mért, valóban nagyon eltérõ értékekbõl miért nem számoltak átlagot, és miért nem kezelték egy pontként... (Vagy õk tudnak valamit, amit mi nem, és pl. volt a kettõ között egy egyértelmû "hézag", ahol hosszú évek jege hiányzik.)

Természetesen ha az antarktiszi jégmagok a gyengébb felbontás ill. ritkább mintavétel miatt egyes intervallumokat nem fednek le, akkor a kérdésedre az a válasz, hogy az antarktiszi mérés a "hibás". Jobban mondva nem hibás, csak az értékelésekor nem vettük figyelembe a módszer korlátait.

Ellenben a linkeden szereplõ adatsort átfutva 324,8 ppm volt a legnagyobb érték, amit találtam (1637,03 méternél), ami azért messze elmarad a napjainkra jellemzõtõl. Az én értelmezésemben az egymástól pár cm-re vett minták közötti eltérést a szerzõk sem valódi változásnak tulajdonítják, hanem mérési pontatlanságnak: ezért vettek minden szakaszból 3 mintát, aminek közölték a szórását, de az egyedi adatokat (nem véletlenül) már nem. (Mint mindenféle analitikában, itt is tudjuk, hogy egy mérés nem mérés.) Pár centiméteren belül már csak azért sem tudok valós ingadozást elképzelni, mert a teljes, leközölt fúrásszakasz 1020 méternyi jege képzõdött 17 ezer év alatt, így egyetlen évnek felel meg benne átlagosan 6 centiméter... pár év alatt pedig valóban fizikai képtelenség ekkora ingadozás.

A 2003-as területi eloszlás térképe pedig nekem végképp igazolja, hogy a Föld egyes részei között nincsenek érdemi eltérések a CO2-szintben. Bár szép színes a térkép, a színskála két vége között mindössze 4 százalékos eltérés van. (Ráadásul a legalacsonyabb értékek ezen belül is elég rendellenes módon, a Kelet-Antarktisz feletti szabályos "csíkokban" jelennek meg, mintha az ottani adatokkal nem stimmelne valami.)

Bocsi, hogy csak most reagálok.

Felmerül a kérdés, hogy akkor esetleg melyik becslés hibás?

Egyébként nem kell feltétlen hibás becslésre gondolni.
Ugyanis a jégfurat mintákból származó információk nem egységes idõintervallumok szerint következnek egymás után. Úgy értem, van amikor két adat között a becsült idõbeli eltérés néhány év lehet, de van amikor két adat között akár száz év is lehet ugyanabban az adatsorban, amely adatsor mondjuk a felszíntõl vett 1500-2500 m-es mélységbeli jégfurat mintából való. És bizony van, hogy ezen jégfurat mintákban néhány cm-re lévõ szakaszokban lévõ gázmintákból eredõ koncentrációk között közel 100 ppm-es különbség van, és van hogy néha néhány ppm az átlagos eltérés. (A korábban linkelt adatsorban jól látható.)
Ha tegyük fel, az antarktiszi jégfurat mintából csak azon idõszakra - amikor grölandiból becsülhetõ adat - nem becsülhetõ adat, még annak akár több száz éves idõszakának környezetére sem, akkor nem lesz az antarktiszi mintasorban benne. Így már látható is, hogy lehet a kettõ között akár ilyen mértékû különbség is.

Gondolat-kísérlet.
3000 évvel késõbb járunk. Tfh, csak a következõ két évtizedben lesz még 350 ppm felett a co2 (ez összsen négy évitized kb. 1990-tõl). 3000 évvel késõbb jégfurat mintákat vesznek, de a belõlük analíizált gáz korát 1950 köré teszik meg mondjuk 2050 köré. Tfh 2050-ben is 1950-es éveknek megfelelõ körüli lesz a szint - 310 ppm mondjuk. 3000 év múlva meg mondjuk 390 ppm lesz. Azt sem látják, hogy volt 390 ppm körüli érték ebben a közel 100 éves példában szereplõ idõszakban. 100%-osan jelentsék ki, hogy soha nem volt még 390 ppm???

Egyébként területi eloszlás - nem tudom mennyire megbízható:
Link

Napjainkban mekkora különbség van a Föld különbözõ részeinek széndioxid-szintje között? (Leszámítva persze a városok, iparvidékek legszûkebb környezetét, ahonnan nem is használnak CO2-mérést globális folyamatok leképezésére.) Én úgy tudom, hogy jelentéktelenek a területi eltérések. Pl. itt van egy antarktiszi méréssorozat összefoglalója, ami 2008-ra már szintén 382 ppm fölé jutott: Link Ez pedig még 80-as évekbeli antarktiszi adatsor, de szintén nagyon hasonló a máshol mért értékekhez: Link A fentiek alapján nem tartom jogosnak azt a feltételezést, hogy pár tízezer (vagy akár pár százezer) éve másfélszeres eltérés alakulhatott volna ki Grönland és az Antarktisz között. Sokkal inkább valamelyik becslés lehetett hibás a kérdéses idõszakra.

Így szerintem ha nem is 100%, de nagyon-nagyon valószínû, hogy a mostani CO2-koncentrációra az elmúlt durván 1 millió évben nem volt példa. (Kb. annyira tartom valószínûnek az ellenkezõjét, mint azt, hogy holnap Magyarországon valahol 10 cm-t meghaladó hó hulljon.) Emellett sajnos arra sem látszanak komoly jelek, hogy az emelkedõ trend a következõ évtizedekben legalább lassulna...

Elõször is 387 ppm körül mozgunk - ezzel a trenddel még 5-10 év múlva is "közel 400 ppm" lesz.

Tényként nem lehet kijelenteni, hogy minimum 800 ezer éve nem volt ilyen magas CO2 légköri koncentráció. Ugyanis csak az antarktiszi jégfurat mintákból nem fog kiderülni, hogy a Föld más részein mennyire lehetett magas. Ezt igazolta egy grönlandi jégfurat minta is ( ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/paleo/icecore/greenland/summit/gisp2/gases/co2.txt ), amelybõl kiderült, hogy nagyjából két hidegebb periódus között, amelyek úgy 46 és 63 ezer évvel ezelõtti idõszakra tehetõk a légkörik CO2 koncentráció - legalábbis Grönland térségében - 350-360 ppm-t is elérhetet, miközben az Antarktiszi proxy adatokból pedig erre a korszakra kb. 220 ppm adódik egyes vizsgálatok szerint.

Annyi viszont tény, hogy ilyen magas (közel 400 ppm) szinten minimum 800 ezer de az is lehet, hogy 20 millió éve nem volt a CO2 légköri koncentrációja.

Örök bulvár = Anti(k) bulvár

Olvad a jég,most már sajnos örök téma: Link