Globális jelenségek

"nem a médiával van baj, hanem a néppel, amely erre tart igényt"

Érintettként nem lep meg a mundér védése, sõt akár jogos is lehetne.
Ellenben ez gyenge érv, hisz a tömeget a média irányítja, manipulálja, azt eszi, amire rászoktatják, hisz a tömeg, mint massza, engedelmes bárányhad.
Ez használódik ki.
Azaz fordítva kedves barátom, he-he!

A lényeg ellenben:
A Kara-tenger a teljes befagyás elõtt: Link és Link
A Grönlandi-tenger is szépen halad, Grönland és Izland között el is tûnt a szokásos meleg-folyosó.
Már csak Barents-tenger van lemaradva, ám õ eléggé.
A Labrador-áram továbbra is köszöni jól van, bitang erõs (jelzem, 2002 õszén volt utoljára ilyen erõs...): Link

Egyetértek veled, én csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy nem a sajtó tehet róla, ha egy tudományos feldolgozást nem teljességében, hanem a sarkalatos pontjait kiemelve közöl. Az átlag ennyit tud befogadni, erre van igénye.
Ha a Spektrum vagy az NG lenne a legnézettebb, akkor a kereskedelmi tévék is azt az irányt követnék. De ezzel szemben még a Spektrum és az NG is kénytelen bulvárosodni/egyszerûsíteni, hogy 0,5-1%-os nézettséget elérjen. Azaz 200-ból, 100-ból 1-et elérjen. Különben nem mûködtethetõ.
Én úgy gondolom, hogy nem a bulvárral van a baj, hanem azzal, amikor egy speciális fórumon, mint ez, teljesen laikus vélemények úgy jelennek meg, mintha abszolút igazságok lennének.

A tudomány errõl szól. Folyamatos, ellentétes vagy eltérõ vélemények ütköztetése. Tehát az nem értem, hogy miért tartják furcsának, ha egy kutatási témában két ellentétes vélemény születik. Ráadásul még ellentétes vélemény esetén sem biztos, hogy minimum az egyik rossz. Lásd J. J. Thompson és George Thompson esetét.
(mankó: J. J. azt mondta, hogy az elektron részecske. A fia George pedig azt, hogy hullám. [ igazából debroglie mondta, csak õ igazolta kísérletileg] Mindkettejüknek igaza volt. Járt is érte a Nobel-díj )

Már többször felhívtam a figyelmed arra, hogy nem a médiával van baj, hanem a néppel, amely erre tart igényt. Ha nem így lenne, akkor a bulvár média nem élhetne meg.
Elvben létezik tudományos feldolgozás, de még ezek következtetései is gyakran ellentétesek, míg a laikusok számára, közérthetõen megfogalmazott feldolgozások kizárólag bulvár formában érthetõek a nép számára. Minden bulvárhír alapja tudományos megállapítás, persze ennek megalapozottsága gyakran megkérdõjelezhetõ.

Gondoltam, hogy engem választasz, he-he!
Valóban egyes részeiben vannak átgondolt (és ez dicséretes eme sötét médiavilágban) részek, ám a most kifogásolt rész alapján ítéltem meg a cikket.
Azaz a visszacsatolási mechanizmusok nélkül divat mostanság ítéletet alkotni egyes kérdésekben, holott a felelõs kutatók (nekem a Czelnai-iskola az alap) erre minduntalan figyelmeztetnek.

Rég óta foglalkoztat a dolog, nem bulvárnak kellene ezt tálalni, lehetne egy igazán tudományos alapú médiaközpont, ahol a különbözõ igényekhez igazodva lenne tálalva a tudományos élet felõl érkezõ hírhalmaz.
Sok-sok félreértést és népbutítást lehetne ezzel kivédeni, ám ez lehet naiv vágyakozás.

Nem akarok vitába bonyolódni, de szerintem az azért nyilvánvaló, hogy az "óriási mennyiségû jeget tároló jégsapka", aminek az északi megfelelõje Grönland, és ami olvadásával megnövelheti a tengerek szintjét, az semmiképp sem a tengeren úszó, hanem a belföldi jégtakaró. (Mert ugyebár az úszó jég hiába olvad el, attól a tengerszint nem változik.)

Emellett szerintem dicséretes, hogy (tõlük szokatlan módon) az Index sem szõtte bele a sztoriba, hogy ez az ember okozta klímaváltozás hatása. Ami tényleg gyenge pont, az a "másik tanulmányról" (OK, de hol jelent meg?) szóló utolsó bekezdés. Az Antarktiszon ugyanis a hõmérséklet emelkedése korántsem biztos, hogy gyengíti a jégtakarót. Az enyhébb levegõ több vízpárát tárolhat, ebbõl elvileg több csapadék hullhat, azaz inkább a hófelhalmozódás gyorsul az enyhülés nyomán. Hogy az Antarktisz jégsapkáján (ahol a tengerpartot leszámítva az abszolút melegrekordok is bõven negatívak) komoly olvadás induljon meg, ahhoz pár fokos melegedés nem elég.

Így van, parasztvakításnak tûnik, mivel bulvártálalásban van.

Ez rendben is van, csak a cikkbõl ez nem derült ki, és ez így megy ki a köztudatba tévesen ismét!

A Nature Geoscience azért közel sem bulvárlap! Az persze való igaz, hogy az Antarktisz jégtakarójának tömegmérlege (egyes részek fogynak vagy épp gyarapodnak) erõsen vitatott téma, a kevés adat miatt különbözõ tanulmányok sokszor különbözõ eredményeket adnak. De ezekre a tanulmányokra azért nagy szükség van. Olyan ez, mint amikor egy jó elõrejelzés elkészítéséhez sok különbözõ modellt kell megnézni. Önmagában egyik sem tökéletes, de ha ismerjük a hibáikat, korlátaikat, akkor az összkép csak kialakul belõlük.

Jóska, Lász: amire ti hivatkoztok, az teljesen más téma. A cikk nem a tengeri jégrõl, és nem évszakos skálájú változásokról szól, hanem arról, hogy a kontinenst borító jégsapka (ami természetesen nem olvad el nyaranta) tömege hosszú távon fogyóban vagy gyarapodóban van. Hozzáteszem, ha a kontinens jege netán a gleccserek felgyorsulása miatt fogyna, az közvetlen hatásként éppen növelné a tengeren úszó jég mennyiségét (hiszen a gleccserek oda "borjadzanak", a tengerre szakadnak le róluk a kisebb-nagyobb jéghegyek).

Látjátok így ugrik be egy laikus egy bulvárhírnek. Még jó hogy itt a fórum, ahol azonnal adatokkal alátámasztva cáfolják a szenzációhajhász, felelõtlen cikk valóságtartalmát.

Olvad az Antarktisz keleti jégtakarója

Link