Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Elfogadom, de a pofánbaszás lehetőségét vindikálom magamnak.
Hát igen, és mindamellett, hogy a videóban vannak korrekt állítások is, sajnos hasonló fals kijelentésekkel-következtetésekkel is találkozni benne bőven, amivel éppen agyoncsapja az egész hitelességét. Kezdve azzal a többször is elhangzott az a már mások által is hangoztatott marhaság, hogy ez volt életünk leghűvösebb nyara, ami még akkor sem lenne igaz, ha a címhez hasonlóan elétette volna a hátralévő szócskát, de anélkül meg már önmagával is ellentétbe kerül, hiszen az elején mondja, milyen hűvös nyarakat élt át az 1970-es, 80-as években. A grafikonoknál meg egy korábbi átlagértéket hasonlít egy lokális minimumhoz, ami megint csak nem korrekt statisztikai módszer (a fagyos napok csökkenése és a hőségnapok/kánikulai napok növekedése persze úgy is bőven kijön, de az arány más).
Viszont mivel vannak azért benne hasznos információk is, mint pl. az időjárás-módosításos konteók cáfolata, egyelőre magát a videót nem töröltem, csak a "csapkodó" kommenteket, de ezek mellőzését a továbbiakban mellőzzük!
Viszont mivel vannak azért benne hasznos információk is, mint pl. az időjárás-módosításos konteók cáfolata, egyelőre magát a videót nem töröltem, csak a "csapkodó" kommenteket, de ezek mellőzését a továbbiakban mellőzzük!
A képet árnyalja a kénháztartás borulása. A légkörben lévő ammónium-szulfát - a stratiform felhőképződés alapanyaga - legalább 40%-ban biogén a légkörben. Ez az algák áltak pörgetett kén- anyagcsere folyamat a légkörben a dimetil-szulfoxid ciklus. Talán a nitrogén geokémiai ciklusánál kisebb teratonnákról beszélünk, de mivel itt csak kondenzációs magok alapanyagáról van szó, talán ez a pár teratonna is számít...
Ez a 40% így volt még abban a korszakban is, amikor vizsgálni kezdték a dolgot kb. 35 éve, vagyis bőven egy iparosodott korszakban már. Vallom, hogy előtte még hangsúlyosabb volt a biogén kénforgalom. A dimetil-szulfoxid "anyagcsere" irodalmát, ide a Bioszférába fölreferáltam Nektek még 2015 -ben, az antarktiszi algamezők évszakos albedo növelő hatásáról (Cox et al.), a DMSO 1978-as felfedezéséről (Andreae, Lovelock, et al.), a korallok szulfát (DMS) kibocsátásáról - mennyiségi és biológiai leírással - stb., esetleg érdemes visszanézni.
A tengeri olajtermelés, hajózás szennyező hatása éppen a felhőképzést segítő sekélyvízi algamezőket és a korallzátonyokat veszélyezteti legjobban. Ezért aztán méginkább a tenger fölött, és a tengerpartokon hullik vissza a tengerből kipárolgott csapadék, nekünk szárazföldieknek csak a konvektív erőlködés marad. - világszerte. Hiába párolog jobban a tenger, ha a szállítással - stratiform felhőtakaró híján - gondok vannak...
A felhők energetikája is hiányzik (halmazállapot-váltások tárolható, szállítható hője) a légkörből, ezért aztán a régiós széljárás is változik. Ismét csak szállítási gondok... Ha a felhőalap is följebb kerül -mert pl. petrol - párák dobják meg azt a kitevőben lévő "k" együtthatót - akkor az üllő is közelebb van, a zivifelhő működési tere beszűkül, dögcsepergés... száraz zivatar.
A jégképző magok szintén biogén alapúak (pl. talajszemcsék csak akkor válnak IFN-né, ha azokon gombafonalak, zuzmótöredékek vannak feltapadva.) Baktériumok stb. is segítik, hogy -40 C helyett, a hókristály - képződés már -5 C-nál elindulhasson... ha van belőlük elég.
A mérsékelt éghajlat egy biológiai rendszer terméke. Most azt látjuk, hogy a nyers fizika hogyan veszi át az uralmat világunk fölött.
Ez a 40% így volt még abban a korszakban is, amikor vizsgálni kezdték a dolgot kb. 35 éve, vagyis bőven egy iparosodott korszakban már. Vallom, hogy előtte még hangsúlyosabb volt a biogén kénforgalom. A dimetil-szulfoxid "anyagcsere" irodalmát, ide a Bioszférába fölreferáltam Nektek még 2015 -ben, az antarktiszi algamezők évszakos albedo növelő hatásáról (Cox et al.), a DMSO 1978-as felfedezéséről (Andreae, Lovelock, et al.), a korallok szulfát (DMS) kibocsátásáról - mennyiségi és biológiai leírással - stb., esetleg érdemes visszanézni.
A tengeri olajtermelés, hajózás szennyező hatása éppen a felhőképzést segítő sekélyvízi algamezőket és a korallzátonyokat veszélyezteti legjobban. Ezért aztán méginkább a tenger fölött, és a tengerpartokon hullik vissza a tengerből kipárolgott csapadék, nekünk szárazföldieknek csak a konvektív erőlködés marad. - világszerte. Hiába párolog jobban a tenger, ha a szállítással - stratiform felhőtakaró híján - gondok vannak...
A felhők energetikája is hiányzik (halmazállapot-váltások tárolható, szállítható hője) a légkörből, ezért aztán a régiós széljárás is változik. Ismét csak szállítási gondok... Ha a felhőalap is följebb kerül -mert pl. petrol - párák dobják meg azt a kitevőben lévő "k" együtthatót - akkor az üllő is közelebb van, a zivifelhő működési tere beszűkül, dögcsepergés... száraz zivatar.
A jégképző magok szintén biogén alapúak (pl. talajszemcsék csak akkor válnak IFN-né, ha azokon gombafonalak, zuzmótöredékek vannak feltapadva.) Baktériumok stb. is segítik, hogy -40 C helyett, a hókristály - képződés már -5 C-nál elindulhasson... ha van belőlük elég.
A mérsékelt éghajlat egy biológiai rendszer terméke. Most azt látjuk, hogy a nyers fizika hogyan veszi át az uralmat világunk fölött.