Csillagászat és űrkutatás

A nitrogén mellékcsatorna beli fúziójával tisztában vagyok (párszor át kellett magam rágni a nukleoszintézis szépségein, és természetesen asztrofiz szigorlaton is szóbajött "véletlenül" ) csak azért vigyázni kell ezzel a C/N aránnyal, különösen a RSG-k esetében, ugyanis ellentétben a kék óriásokkal, itt nincs azért felszínen a "kiégett" anyag. Ráadásul 15-20 naptöömegnél gyakorlatilag csak a radiatív energiatranszfer mûködik, így még az átkeverés sem olyan hatékony, vagy nincs is.

Igen, a kék órások így (is) keletkeznek. Nem feltétlenül kell robbanás, elég egy nagy tömegvesztési ráta.

A "két Nap teória" nyilván nem igaz (megint büdös médiaszagot érzek - elferdített nyilatkozat). Tekintve a Betelgeuse általunk ismert tulajdonságait, a szupernovája kb Mv=-20 körül lenne, ez abból a távolságból valóban a telehold fényességének nagyságrendjébe esne.

"A körülötte lévõ gázfelhõben abnormálisan kevés szén van, ami annak lehet oka, hogy a nitrogén fúziója kisebb energianyereséggel jár, ezért a szén hamarabb elfogy" Nem nagyon értem, hogy mit akartál mondani ezzel és hogy miként jön ez a majdani szupernovához.
A helyzet az, hogy az α Ori a nulla korú fõsorozati (ZAMS) tömegét tekintve éppen azon határ közelében van, hogy vagy az vörös szuperóriásként (RSG) fejezi be energiatermelõ pályafutását vagy "belép a kék hurokba" és kék szuperóriás (BSG) fázis lesz az utolsó. Ez utóbbi esetben SN Ib/c lesz, míg az elõbbi esetben SNII-P esetleg SNII-L típusú. Hiába a ledobott anyag (ahogy te is írtad a ráta az elmúlt ~320évben 10^24 kg) a lökéshullám valószínûsíthetõ karakteriszikája és az anyagvesztési ráta relatíve kicsiny volta miatt nem lesz SNIIn. Ezt a feltételezést erõsíti, hogy a szélsûrûsége (8.5×10^13 g/cm) is majd 2 nagyságrenddel kissebb, mint egy tipikus SNIIn elõtt, a kidobott anyag mennyisége is karcsú stb.
Visszakanyarodva az mondható el, hogy itt 10000 évekrõl beszélünk és ahogy András is írta, inkább valószínûségekrõl, mivel egyrészt nem elég pontosak az elméleteink, mésrészt nincs birtokunkban megfelelõ mennyiségû és minõségû mérési eredmény ahhoz, hogy akár csak 100 év pontossággal meg tudjuk mondani a magösszeroskadás idõpontját. DE! Azért nagyon sok új dolgot tudunk a szupernovákról 1987 óta.