Agrometeorológia
Igen van. Az 1901-50 -es adatok (bár nem értem miért nem a 19. századiakat közlöd) Pápáról a mezõgazdasági iskola 683 mm-es adatát mutatják. Holott a Gimnázium 640. Nehéz elképzelni és megmagyarázni, hogy a város közepe és széle közt (2500 m táv) hogyan lehet 50 év mindegyikében 43 mm éves átlagos eltérés a város széle javára. Magasságuk azonos (kb.150 m). A környezõ területek adataival összevetve, amikor a Bakony csapadékadatait vizsgáltam az 1901-80 közti idõszakban a szakdolgozatomban, már értetlenül álltam eme két adat elõtt. Személy szerint 640 körülinek veszem a város sokévi átlagát 683 helyett.
A színskála valóban becsapott, hisz míg a csapadékhiány térképen hatalmas eltérésnek tûnik a sok szín ill. izohiéta pl. Szombathelyhez vagy Gyõrhöz képest, valójában minimális csapadékhiány ez. Sajátos ez az exponenciális színezés a 0-tól kiindulva. Veszprém megyére van 18 féle színárnyalat, míg az egész Alföldre 3. Holott pl. ha a csapadéktérképet nézzük (metnet) októbertõl idáig ugyanannyi esett Gyõr, Pápa, Zirc vagy Szombathely környékén, így a hiány nem valós. Mivel ezekkel több dologgal ellentétben tisztában vagyok így nyomban feltûnik a hiba, bár a színlátásom valóban csökevényes. Rájöttem az okára is, majd utánanézek. Emlékeim szerint a nyárádi automata a bõdületes novemberi esõk idején (130 mm !) néhány napon nem mért (most nem nézem vissza az OMSZ napijelentést) és ezért az OMSZ-nak nincsenek Pápára pontos adatai (Tudtommal a reptér is mér, de valamiért mindenhonnan, pl. WetterOnline,Ogimet kivették annak adtait. Gondolom a katonai titkok körébe sorolták...)
A színskála valóban becsapott, hisz míg a csapadékhiány térképen hatalmas eltérésnek tûnik a sok szín ill. izohiéta pl. Szombathelyhez vagy Gyõrhöz képest, valójában minimális csapadékhiány ez. Sajátos ez az exponenciális színezés a 0-tól kiindulva. Veszprém megyére van 18 féle színárnyalat, míg az egész Alföldre 3. Holott pl. ha a csapadéktérképet nézzük (metnet) októbertõl idáig ugyanannyi esett Gyõr, Pápa, Zirc vagy Szombathely környékén, így a hiány nem valós. Mivel ezekkel több dologgal ellentétben tisztában vagyok így nyomban feltûnik a hiba, bár a színlátásom valóban csökevényes. Rájöttem az okára is, majd utánanézek. Emlékeim szerint a nyárádi automata a bõdületes novemberi esõk idején (130 mm !) néhány napon nem mért (most nem nézem vissza az OMSZ napijelentést) és ezért az OMSZ-nak nincsenek Pápára pontos adatai (Tudtommal a reptér is mér, de valamiért mindenhonnan, pl. WetterOnline,Ogimet kivették annak adtait. Gondolom a katonai titkok körébe sorolták...)
Akkor segítek értelmezni a színskálát; a Pápa és környékére színezett citromsárga és zöld színek a térkép alján levõ mérték szerint nagyjából az utolsó 90 nap átlagos csapadékát jelenik, de semmiképp "az ország legsivatagosodóbb részét" az a maradék 3/4-e tõletek délre és keletre. Tehát nem mondanám azt "orbitális tévedésnek" ha környéketekre ezt az 160at átlagosnak mondja mert ez pont az, lásd: Link (okt, nov, dec: 60, 55, 4
Valóban néhány állomás nem tudja megfelelõen reprezentálni az egész területet, de az õszi, téli idõszak kevésbé konventív csapadékainál ez elfogadható.
Összegezve; akkor térképpel ellentétben inkább a hozzászólásodat nem kell komolyan venni, mert míg a térkép helyesen ábrázolja a kiragadott rész csapadékviszonyait, addig Te orbitális tévedésbe estél. Van még hiba amit nem vettem észre?
Valóban néhány állomás nem tudja megfelelõen reprezentálni az egész területet, de az õszi, téli idõszak kevésbé konventív csapadékainál ez elfogadható.Összegezve; akkor térképpel ellentétben inkább a hozzászólásodat nem kell komolyan venni, mert míg a térkép helyesen ábrázolja a kiragadott rész csapadékviszonyait, addig Te orbitális tévedésbe estél. Van még hiba amit nem vettem észre?
Sajnos azt kell mondjam, hogy eme térképeket azért nem kell komolyan venni. Egyrészt néhány állomás egy megyében nem tudja az egész terület viszonyait visszatükrözni. Másrészt mivel Pápán tudom mi a helyzet, ezért az biztos, hogy orbitális tévedésben van a térkép, mivel ide teszi az ország legsivatagosodóbb részét, holott az utolsó 90 napban úgy 160 mm csapadék volt, vagyis nemhogy óriási hiány nincs, de több esett az átlagnál vagy 40 mm-rel. Aztán lehetnek még hibák, csak ezt senki sem veszi észre.
Na ez az amit nem értek!
Az elmúlt 5 napban 300 gödröt ástam ki, és az ásóra meg a csizmára úgy ragad a talaj, hogy gyõztem levakarni!
A talaj süpped, nedves, gépekkel nem lehet rámenni, ma egész nap trágyáztam, csupa víz a talaj, ráadásul dombtetõn, csurom vizes a talaj, erre a 0-20 centis rétegben 70 %-os a talajnedvesség?
Ha itt csuromvizesen 70 %-os, akkor az ország más részein lévõ 50 % sem lehet elvileg annyira rossz.
Valahogy nem stimmel valami a méréssel!
Az általad linkelt videón a borsodi gazda azt mondja, hogy a talajlakó kártevõk jó lenne ha elpusztulnának, ezért kellene a hideg meg a hó.
Hát a hó alatt 0 fokos talajban aztán rohadtul pusztul minden a hideg miatt.
Persze közben a hó felett -10-15-25 fok van, nagyon hideg van, csak épp a hó alatt vígan telel minden!
Ha hó van, az kárt okozhat a fokozott hideg miatt a gyümölcsfáknak, a hó alatt a kártevõk vígan telelnek, tehát a hó nem jó.
A száraz hideg jó, mert nem okoz kárt a gyümölcsösökben, mert nem tud olyan mértékû lenni, a talaj átfagy, tehát a kártevõk pusztulnak a talajban, de nem elég a talaj feletti kártevõk legyilkolására, viszont a száraz fagy nem jó a vetéseknek.
Tehát a hó és a száraz hideg nem jó.
Az enyhe idõ esõvel a legjobb, itt olyan vetések vannak most, amilyennél szebbet kívánni sem lehet!
Dúsak, zöldek, egészségesek.
Ha így múlna el a tél, hogy enyhe idõ lenne esõvel, a gazdák a seggüket vernék a földhöz tavasszal.
A kártevõk meg....2007-ben sem rágták le az országot!
Cauchy!
Annak idején jobbról balról próbáltam észérvekkel bebizonyítani, hogy Zalában sem süt kevesebbet vagy lényegesen kevesebbet a nap, mint az Alföldön vagy Pécsen, és ember nem volt a MetNeten, aki elhitte nekem ezt!
Aztán késõbb kiderült, hogy a kanizsai állomáson a fák árnyéka miatt alámérték a napfényt, Szentgotthárdon sem volt minden rendben a napfényméréssel, ezért jöhetett ki a 200-300 órás eltérés!
Pedig látszólag, ismétlem látszólag minden azt támasztotta alá, a több csapadék és az ebbõl következtethetõ több felhõ (mert ugye több csapadék elvileg több felhõbõl és gyakoribb csapadékos nappal eshet elvileg....elvileg!!), a magasabb páratartalom (tehát elvileg több köd), az alacsonyabb átlaghõmérséklet, minden amellett szólt, hogy bizony itt, errefelé 200-300 órával kevesebbet süt a nap.
Aztán kiderült, hogy azért ez nem egészen így van!
Pedig annyi oldalról próbáltam érvelni, hogy elképesztõ!
Csak senki sem hiszi, vagy nem akarja elhinni, hogy amit évtizedek óta tudunk, az nem úgy van!
Nehéz kisöpörni ilyen dogmákat a fejekbõl, mint pl. hogy a kártevõknek jó a hideg tél, csak ha hideg van, akkor az nem csak a kártevõkre fejt ki akármilyen hatást!
Nem láttam soha egy írást arról, hogy a 2007-es évben a megelõzõ enyhe tél után sokkal több kártevõ lett volna, mint a 2003-as, 2005-ös vagy a 2012-es évben, amikor hideg tél volt.
Többet kellett permetezni a szõlõkben?
Az 1985-ös tél Link Link Link után szerinted voltak kártevõk?
Az elmúlt 5 napban 300 gödröt ástam ki, és az ásóra meg a csizmára úgy ragad a talaj, hogy gyõztem levakarni!
A talaj süpped, nedves, gépekkel nem lehet rámenni, ma egész nap trágyáztam, csupa víz a talaj, ráadásul dombtetõn, csurom vizes a talaj, erre a 0-20 centis rétegben 70 %-os a talajnedvesség?
Ha itt csuromvizesen 70 %-os, akkor az ország más részein lévõ 50 % sem lehet elvileg annyira rossz.
Valahogy nem stimmel valami a méréssel!
Az általad linkelt videón a borsodi gazda azt mondja, hogy a talajlakó kártevõk jó lenne ha elpusztulnának, ezért kellene a hideg meg a hó.
Hát a hó alatt 0 fokos talajban aztán rohadtul pusztul minden a hideg miatt.
Persze közben a hó felett -10-15-25 fok van, nagyon hideg van, csak épp a hó alatt vígan telel minden!
Ha hó van, az kárt okozhat a fokozott hideg miatt a gyümölcsfáknak, a hó alatt a kártevõk vígan telelnek, tehát a hó nem jó.
A száraz hideg jó, mert nem okoz kárt a gyümölcsösökben, mert nem tud olyan mértékû lenni, a talaj átfagy, tehát a kártevõk pusztulnak a talajban, de nem elég a talaj feletti kártevõk legyilkolására, viszont a száraz fagy nem jó a vetéseknek.
Tehát a hó és a száraz hideg nem jó.
Az enyhe idõ esõvel a legjobb, itt olyan vetések vannak most, amilyennél szebbet kívánni sem lehet!
Dúsak, zöldek, egészségesek.
Ha így múlna el a tél, hogy enyhe idõ lenne esõvel, a gazdák a seggüket vernék a földhöz tavasszal.
A kártevõk meg....2007-ben sem rágták le az országot!
Cauchy!
Annak idején jobbról balról próbáltam észérvekkel bebizonyítani, hogy Zalában sem süt kevesebbet vagy lényegesen kevesebbet a nap, mint az Alföldön vagy Pécsen, és ember nem volt a MetNeten, aki elhitte nekem ezt!
Aztán késõbb kiderült, hogy a kanizsai állomáson a fák árnyéka miatt alámérték a napfényt, Szentgotthárdon sem volt minden rendben a napfényméréssel, ezért jöhetett ki a 200-300 órás eltérés!
Pedig látszólag, ismétlem látszólag minden azt támasztotta alá, a több csapadék és az ebbõl következtethetõ több felhõ (mert ugye több csapadék elvileg több felhõbõl és gyakoribb csapadékos nappal eshet elvileg....elvileg!!), a magasabb páratartalom (tehát elvileg több köd), az alacsonyabb átlaghõmérséklet, minden amellett szólt, hogy bizony itt, errefelé 200-300 órával kevesebbet süt a nap.
Aztán kiderült, hogy azért ez nem egészen így van!
Pedig annyi oldalról próbáltam érvelni, hogy elképesztõ!
Csak senki sem hiszi, vagy nem akarja elhinni, hogy amit évtizedek óta tudunk, az nem úgy van!
Nehéz kisöpörni ilyen dogmákat a fejekbõl, mint pl. hogy a kártevõknek jó a hideg tél, csak ha hideg van, akkor az nem csak a kártevõkre fejt ki akármilyen hatást!
Nem láttam soha egy írást arról, hogy a 2007-es évben a megelõzõ enyhe tél után sokkal több kártevõ lett volna, mint a 2003-as, 2005-ös vagy a 2012-es évben, amikor hideg tél volt.
Többet kellett permetezni a szõlõkben?
Az 1985-ös tél Link Link Link után szerinted voltak kártevõk?
Így nálad a pont. Egy kérdés azért még megmaradt, legalábbis bennem: A cikk a riporter által mennyire átfogalmazott, átdolgozott, stb? Én találkoztam saját szavaim olyan újságírói átírásával, hogy elolvasásakor megkérdeztem: Ki volt az a marha, aki ezt merte állítani? Én már senkinek sem hiszek, még saját magamnak sem.
Pár dolgot gyorsan cáfolnék:
"Novemberben a Dunántúlon 100-150-180 mm csapadék esett." Egy részén, durván egyharmadán meg az átlagot is alig érte el, két szinte nullás hónappal keretezve.
Novemberi csap térkép: Link
utolsó 90 nap anomália: Link
0-100 cm vízhiány: Link
Nem (mindenhol) szépek a vetések, elszaporodnak a kártevõk, kellene a hó. Mondja egy 500 hektéros gazda nógrádból, és egy gyümölcsös gazda zalából: Link
Az én véleményem az, hogy ez az enyhe idõ valóban nem okoz nagy gondot még, de hogy ennyire ne legyen csapadék szept. óta az kemény. (Itt a november se sikerült acélosra, ami meg elõtte, utána volt, van az elképesztõ.)
"Novemberben a Dunántúlon 100-150-180 mm csapadék esett." Egy részén, durván egyharmadán meg az átlagot is alig érte el, két szinte nullás hónappal keretezve.
Novemberi csap térkép: Link
utolsó 90 nap anomália: Link
0-100 cm vízhiány: Link
Nem (mindenhol) szépek a vetések, elszaporodnak a kártevõk, kellene a hó. Mondja egy 500 hektéros gazda nógrádból, és egy gyümölcsös gazda zalából: Link
Az én véleményem az, hogy ez az enyhe idõ valóban nem okoz nagy gondot még, de hogy ennyire ne legyen csapadék szept. óta az kemény. (Itt a november se sikerült acélosra, ami meg elõtte, utána volt, van az elképesztõ.)
Neked is erõsen tudom a figyelmedbe ajánlani a hibás érvelés technikákra vonatkozó oldalt, úgy, mint bizonyítási kényszer áthárítása, személyeskedés menüpontok.
Pont a legelején írtam le, hogy nagyra becsülöm Floo munkáját, emellett viszont tele van érvelési hibákkal. Én nem az eredményeket kérdõjelezem meg, hanem a prezentációt. Pontosan emiatt van, hogy szakmai körökben ellenérzéssel fogadják a munkát, nem pedig a gonosz konzervatív tudósok kirekesztõ magatartása miatt.
Én is - magánemberként - a legtöbb dologgal egyetértek, azzal, hogy a kártevõk szaporodását/pusztulását nem feltétlenül a tél hidegsége határozza meg, vagy hogy havas idõben gyakran jóval hidegebb van.
Viszont az ok-okozati kapcsolatok nem tiszták (nekem), lehet én vagyok a buta, de én nem látom ilyen egyszerûnek ezt a helyzetet, mint ahogy sokan elõadják.
És ezért nem is venném a bátorságot egyértelmû kijelentéseket tenni a témában, amit tudok, az az érvelési mechanizmusok, logikai kapcsolatok felmérése, és ebben nagyon nagyok a hiányosságok a fenti cikkben.
Pont a legelején írtam le, hogy nagyra becsülöm Floo munkáját, emellett viszont tele van érvelési hibákkal. Én nem az eredményeket kérdõjelezem meg, hanem a prezentációt. Pontosan emiatt van, hogy szakmai körökben ellenérzéssel fogadják a munkát, nem pedig a gonosz konzervatív tudósok kirekesztõ magatartása miatt.
Én is - magánemberként - a legtöbb dologgal egyetértek, azzal, hogy a kártevõk szaporodását/pusztulását nem feltétlenül a tél hidegsége határozza meg, vagy hogy havas idõben gyakran jóval hidegebb van.
Viszont az ok-okozati kapcsolatok nem tiszták (nekem), lehet én vagyok a buta, de én nem látom ilyen egyszerûnek ezt a helyzetet, mint ahogy sokan elõadják.
És ezért nem is venném a bátorságot egyértelmû kijelentéseket tenni a témában, amit tudok, az az érvelési mechanizmusok, logikai kapcsolatok felmérése, és ebben nagyon nagyok a hiányosságok a fenti cikkben.
Várunk tõled egy minden részletre kiterjedõ, de mégis tömör, minden szavában megkérdõjelezhetetlen igazságtartalmú ellencikket a zalai, vagy akár a pécsi Igazmondóban a kultúrnövények - kártevõk - téli idõjárás kapcsolatáról. Térjen ki a haszonnövények minden fajára, sõt fajtájára, valamint az összes Magyarországon elõforduló kártevõre a baktériumokkal bezárólag. A megjelenés elõtt azért szívesen látnánk a cikket ebben a fórumban egy darabokra szedés szintû elemzésre.
A cikknek nyilván tartalmaznia kell többek közütt a következõ témákat:
- Hótakaró nélküli alacsony hõmérsékletek hatása az õszi vetésû haszonnövényekre, beleértve egyes fajták eltérõ fagytûrését. Egyes fajok, fajták fagykár utáni regenerálódási képessége.
- Alacsony hõmérsékletek hatása a gyümölcsfélékre a lombmentes idõszakban, eltérõ vegetációs állapotban. A hõösszeg és a fagytûrõ képesség kapcsolatának vizsgálata, beleértve egyes fajták eltérõ fagytûrését.
- Rovarkártevõk túlélési hányada a téli minimum hõmérséklet, ill. talajhõmérséklet függvényében.
Mindhárom esetben: Többszöri jelentõs lehûlés / felmelegedés hatása.
Természetesen a cikkben minden állítást adatokkal kell alátámasztani.
Ui: természetesen nem értek mindenben egyet Floo cikkének állításaival.
A cikknek nyilván tartalmaznia kell többek közütt a következõ témákat:
- Hótakaró nélküli alacsony hõmérsékletek hatása az õszi vetésû haszonnövényekre, beleértve egyes fajták eltérõ fagytûrését. Egyes fajok, fajták fagykár utáni regenerálódási képessége.
- Alacsony hõmérsékletek hatása a gyümölcsfélékre a lombmentes idõszakban, eltérõ vegetációs állapotban. A hõösszeg és a fagytûrõ képesség kapcsolatának vizsgálata, beleértve egyes fajták eltérõ fagytûrését.
- Rovarkártevõk túlélési hányada a téli minimum hõmérséklet, ill. talajhõmérséklet függvényében.
Mindhárom esetben: Többszöri jelentõs lehûlés / felmelegedés hatása.
Természetesen a cikkben minden állítást adatokkal kell alátámasztani.
Ui: természetesen nem értek mindenben egyet Floo cikkének állításaival.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213140 - 2014-01-09 05:49:32)
Köszönöm a jószándékot, de!
Az általad leírt érvelési hibáimat, bizonyítatlan, ellenõrizhetetlen állításokat, "nem igaz" dolgokat mind tudom bizonyítani, ellenõrizve vannak, csak ha most elkezdeném holnap délig írhatnám a bizonyítékokat.
Bár írtam már egy csomót, szóval...
"nem végeztél kísérletet, nincs összehasonlítási alapod"
Te láttál kísérletet vagy összehasonlítást pontosan dokumentálva minden részletre kiterjedõen(!!) arról, hogy a nagy hidegek elpusztítják a kártevõket?
Máshogy fogalmazva: láttál kísérletet vagy összehasonlítást pontosan dokumentálva minden részletre kiterjedõen(!!) arról, hogy egy kártevõpusztító, hideg, kemény téllel van elõrébb a mezõgazdaság és a társadalom, vagy egy enyhe téllel?
Vagy "nincs bizonyítva az állítás, csak ki van mondva (anekdota)"?
Mzs!
Köszönöm!
Olvastam igen, meg hogy ez a 3. tél hogy az évszázad telét várják, meg a múlt nyárra az elmúlt 1 millió év leghûvösebb nyarát várták....aztán majdnem megfõttünk a nyáron!
Köszönöm a jószándékot, de!
Az általad leírt érvelési hibáimat, bizonyítatlan, ellenõrizhetetlen állításokat, "nem igaz" dolgokat mind tudom bizonyítani, ellenõrizve vannak, csak ha most elkezdeném holnap délig írhatnám a bizonyítékokat.
Bár írtam már egy csomót, szóval...
"nem végeztél kísérletet, nincs összehasonlítási alapod"
Te láttál kísérletet vagy összehasonlítást pontosan dokumentálva minden részletre kiterjedõen(!!) arról, hogy a nagy hidegek elpusztítják a kártevõket?
Máshogy fogalmazva: láttál kísérletet vagy összehasonlítást pontosan dokumentálva minden részletre kiterjedõen(!!) arról, hogy egy kártevõpusztító, hideg, kemény téllel van elõrébb a mezõgazdaság és a társadalom, vagy egy enyhe téllel?
Vagy "nincs bizonyítva az állítás, csak ki van mondva (anekdota)"?
Mzs!
Köszönöm!
Olvastam igen, meg hogy ez a 3. tél hogy az évszázad telét várják, meg a múlt nyárra az elmúlt 1 millió év leghûvösebb nyarát várták....aztán majdnem megfõttünk a nyáron!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213139 - 2014-01-09 05:43:10)
Olvastam a (Zalai Hírlap - totál fõoldalon) megjelent nyilatkozatodat. Gratulálok hozzá, logikusan összerakott riport volt.
(Gondolom, Te is olvastad az itt megjelent marhaságokat a leálló Golf-áramlattal induló jégkorszaktól )
Olvastam a (Zalai Hírlap - totál fõoldalon) megjelent nyilatkozatodat. Gratulálok hozzá, logikusan összerakott riport volt.
(Gondolom, Te is olvastad az itt megjelent marhaságokat a leálló Golf-áramlattal induló jégkorszaktól
)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213128 - 2014-01-08 23:55:19)
Neked fõleg ajánlom figyelmedbe ezt Link az oldalt, mert a hozzászólásaid rendre hemzsegnek az érvelési hibáktól.
Vedd ezt a hozzászólást maximálisan jószándékúnak, mivel tudod jól, hogy én bírlak és értékelem, amit csinálsz.
"A MetNeten volt régebben egy vita a fagyzugokról, a mérõállomások elhelyezésének problematikájáról, amit zalai példákkal próbáltam bemutatni, eleinte kevés sikerrel.
Sõt!
Nulla sikerrel, senki nem értette mit akarok kihozni belõle, pedig olyan emberek olvasták a hozzászólásaimat, akik konyítottak valamit a meteorológiához."
Ez nem igaz, aki konyított a meteorológiához, az tudta, hogy vannak fagyzugok és fõleg a völgyes részeken vannak, viszont te ehhez a bizonyított témához más - nem bizonyított állításokat is hozzácsaptál, mintha ettõl azok bizonyítást nyernének
"Ezen az érvek és adatok nélkül bárki hihet bármit meg lehet véleménye bárkinek, igazság csak egy van!"
Hibás érvelés: úgy állítod be, mintha csak a te alternatívád és az azzal ellentmondó alternatíva létezne és ha a másik hamis, akkor a tied igaz.
"Ha a kártevõk jobban elszaporodnának ilyenkor, enyhe tél után, akkor Olaszországban fû nem maradna egyik évben sem, mert ott a telek ilyenek vagy még enyhébbek."
Hibás érvelés: az egyik állításból nem következik a másik, lehet, hogy az itteni kártevõk olyanok, hogy elpusztulnak a nagy hidegtõl, ott pedig más hatásoktól, nem végeztél kísérletet, nincs összehasonlítási alapod
"Meg ember sem maradna, mert az enyhe idõben gombamód szaporodó betegségek kiirtanák a népet!"
hasonló hiba, a betegségek számának növekedésébõl nem feltétlenül következik a halálesetek számának növekedése, túlzó állítás, kizárólag érzelmi alapon hatás a célja
"Az egyik Somogyi Hírlapos cikkben a gazdák a havat, a hótakarót hiányolják.
Mi tudjuk, hogy a hótakaró egy derült éjszakán drasztikusan leviszi a minimumokat, emiatt komoly fagykárok keletkezhetnek a hó felett lévõ növényi kultúrákban."
egyik hiba: az egyik cikkben hiányolják: forrás hiányzik, kik miért hiányolják
másik hiba: a hótakaró megléte nem feltétlenül kapcsolódik a fagykárhoz, sok más tényezõtõl is függ (lásd: mazsolázás)
"Most, hogy hó és fagy híján a vetések csodaszépek, zöldellnek, öröm rájuk nézni, nem tudom minek kellene a vetéseknek a hó."
hiba: mintha a hótól függene a vetések szépsége, lehetséges, hogy a hó alatt is zöldellnek, nincs bizonyítva az állítás, csak ki van mondva (anekdota)
"A hó sokkal nagyobb potenciális veszély a hótakaró felett lévõ gyümölcsösöknek, mint amennyire a hiánya kárt okoz a szántóföldi kultúráknak."
bizonyítatlan, ellenõrizhetetlen állítás
És ez csak itt és most, a régebbi szélmalomharcokról ne is beszéljünk, mint a 3csapás elmélet...
Ráadásnak: folyton úgy fogalmazod meg az állításod, hogy te kijelented, hogy amit mondasz ,az igaz és ha valaki meg akarja cáfolni, akkor neki kell bizonyítani ( lásd bizonyítási kényszer áthárítása) valamint úgy állítasz, hogy az alapból többféleképpen értelmezhetõ legyen, így ha valamelyiket valaki megcáfolja, akkor te azt mondod, hogy egy a másik a jó ststb.
Neked fõleg ajánlom figyelmedbe ezt Link az oldalt, mert a hozzászólásaid rendre hemzsegnek az érvelési hibáktól.
Vedd ezt a hozzászólást maximálisan jószándékúnak, mivel tudod jól, hogy én bírlak és értékelem, amit csinálsz.
"A MetNeten volt régebben egy vita a fagyzugokról, a mérõállomások elhelyezésének problematikájáról, amit zalai példákkal próbáltam bemutatni, eleinte kevés sikerrel.
Sõt!
Nulla sikerrel, senki nem értette mit akarok kihozni belõle, pedig olyan emberek olvasták a hozzászólásaimat, akik konyítottak valamit a meteorológiához."
Ez nem igaz, aki konyított a meteorológiához, az tudta, hogy vannak fagyzugok és fõleg a völgyes részeken vannak, viszont te ehhez a bizonyított témához más - nem bizonyított állításokat is hozzácsaptál, mintha ettõl azok bizonyítást nyernének
"Ezen az érvek és adatok nélkül bárki hihet bármit meg lehet véleménye bárkinek, igazság csak egy van!"
Hibás érvelés: úgy állítod be, mintha csak a te alternatívád és az azzal ellentmondó alternatíva létezne és ha a másik hamis, akkor a tied igaz.
"Ha a kártevõk jobban elszaporodnának ilyenkor, enyhe tél után, akkor Olaszországban fû nem maradna egyik évben sem, mert ott a telek ilyenek vagy még enyhébbek."
Hibás érvelés: az egyik állításból nem következik a másik, lehet, hogy az itteni kártevõk olyanok, hogy elpusztulnak a nagy hidegtõl, ott pedig más hatásoktól, nem végeztél kísérletet, nincs összehasonlítási alapod
"Meg ember sem maradna, mert az enyhe idõben gombamód szaporodó betegségek kiirtanák a népet!"
hasonló hiba, a betegségek számának növekedésébõl nem feltétlenül következik a halálesetek számának növekedése, túlzó állítás, kizárólag érzelmi alapon hatás a célja
"Az egyik Somogyi Hírlapos cikkben a gazdák a havat, a hótakarót hiányolják.
Mi tudjuk, hogy a hótakaró egy derült éjszakán drasztikusan leviszi a minimumokat, emiatt komoly fagykárok keletkezhetnek a hó felett lévõ növényi kultúrákban."
egyik hiba: az egyik cikkben hiányolják: forrás hiányzik, kik miért hiányolják
másik hiba: a hótakaró megléte nem feltétlenül kapcsolódik a fagykárhoz, sok más tényezõtõl is függ (lásd: mazsolázás)
"Most, hogy hó és fagy híján a vetések csodaszépek, zöldellnek, öröm rájuk nézni, nem tudom minek kellene a vetéseknek a hó."
hiba: mintha a hótól függene a vetések szépsége, lehetséges, hogy a hó alatt is zöldellnek, nincs bizonyítva az állítás, csak ki van mondva (anekdota)
"A hó sokkal nagyobb potenciális veszély a hótakaró felett lévõ gyümölcsösöknek, mint amennyire a hiánya kárt okoz a szántóföldi kultúráknak."
bizonyítatlan, ellenõrizhetetlen állítás
És ez csak itt és most, a régebbi szélmalomharcokról ne is beszéljünk, mint a 3csapás elmélet...
Ráadásnak: folyton úgy fogalmazod meg az állításod, hogy te kijelented, hogy amit mondasz ,az igaz és ha valaki meg akarja cáfolni, akkor neki kell bizonyítani ( lásd bizonyítási kényszer áthárítása) valamint úgy állítasz, hogy az alapból többféleképpen értelmezhetõ legyen, így ha valamelyiket valaki megcáfolja, akkor te azt mondod, hogy egy a másik a jó ststb.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213125 - 2014-01-08 23:41:15)
Az a gond,hogy Te nem gazdákkal "vitatkozol",hanem tudományos kutatókkal. Pl.: Link
És igen,valóban át tudnak telelni a kártevõk,egy részük bírja a nagy hideget is,de sokkal kevésbé szaporodnak,mint enyhe idõben.
Az a gond,hogy Te nem gazdákkal "vitatkozol",hanem tudományos kutatókkal. Pl.: Link
És igen,valóban át tudnak telelni a kártevõk,egy részük bírja a nagy hideget is,de sokkal kevésbé szaporodnak,mint enyhe idõben.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213123 - 2014-01-08 23:36:15)
Az akkor is fagykár lett volna, ha március végéig tartott volna a kemény téli hideg.
Lásd: Link (Tavaly márciusi és áprilisi képek egyben)
Az akkor is fagykár lett volna, ha március végéig tartott volna a kemény téli hideg.
Lásd: Link (Tavaly márciusi és áprilisi képek egyben)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213120 - 2014-01-08 23:25:47)
2006/2007 tele után kelet mon. Májusban -8c volt totális fagykár. Bocsi.
2006/2007 tele után kelet mon. Májusban -8c volt totális fagykár. Bocsi.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213118 - 2014-01-08 23:13:52)
A Zalai Hírlapban megjelent cikkel kapcsolatban néhány gondolat röviden, mert félig alszok már!
Igen, valóban nagy merészség kiállni olyan gondolatokkal a nagyvilág elé, amik homlokegyenest szembe mennek az emberek által eddig tudott dolgokkal.
Volt már részem egy-két ilyen akcióban, eddig egyikbe sem buktam bele.
A MetNeten volt régebben egy vita a fagyzugokról, a mérõállomások elhelyezésének problematikájáról, amit zalai példákkal próbáltam bemutatni, eleinte kevés sikerrel.
Sõt!
Nulla sikerrel, senki nem értette mit akarok kihozni belõle, pedig olyan emberek olvasták a hozzászólásaimat, akik konyítottak valamit a meteorológiához.
Aztán azóta szépen lassan bebizonyosodott, hogy nekem volt igazam!
Akkor is ki mertem állni ország-világ elé vele, pedig egyedül voltam mint a kisujjam.
Most is ki merek állni bárkivel vitázni errõl, mert millió adattal és érvvel tudom alátámasztani az állításaimat.
Ezen az érvek és adatok nélkül bárki hihet bármit meg lehet véleménye bárkinek, igazság csak egy van!
Hogy a gazdák rettegnek az enyhe tél miatt?
Kérdezzétek meg azokat a gazdákat, mi a véleményük a "Duna lehúzza!" , a "Tisza lehúzza!" meg a "Mura lehúzza!" típusú dolgokról, amirõl Ti tudjátok, hogy marhaságok!
Így van ez a kártevõkkel, meg a hótakaró hiányával, meg a többi dologgal együtt.
Ha a kártevõk jobban elszaporodnának ilyenkor, enyhe tél után, akkor Olaszországban fû nem maradna egyik évben sem, mert ott a telek ilyenek vagy még enyhébbek.
Meg ember sem maradna, mert az enyhe idõben gombamód szaporodó betegségek kiirtanák a népet!
Az egyik Somogyi Hírlapos cikkben a gazdák a havat, a hótakarót hiányolják.
Mi tudjuk, hogy a hótakaró egy derült éjszakán drasztikusan leviszi a minimumokat, emiatt komoly fagykárok keletkezhetnek a hó felett lévõ növényi kultúrákban.
Most, hogy hó és fagy híján a vetések csodaszépek, zöldellnek, öröm rájuk nézni, nem tudom minek kellene a vetéseknek a hó.
A hó sokkal nagyobb potenciális veszély a hótakaró felett lévõ gyümölcsösöknek, mint amennyire a hiánya kárt okoz a szántóföldi kultúráknak.
2012 februárjában itt a szántóföldekrõl levitte a szél a havat, gyakorlatilag kopaszon vészelték át a 2 hétig tartó nappal is -5-10, éjjel meg a -10-18 fokokat.
Mégsem lett bajuk a téli fagytól, az azt megelõzõ szárazságtól õsszel annál inkább.
Az említett Somogyi Hírlapos cikkel jött valaki, amely cikkben a gazdák aggodalmukat fejezik ki, hogy az enyhe tél miatt a kártevõk nem pusztulnak el, meg kellene a téli csapadék, meg a hó meg stb stb stb.
Ezt írtam rá:
"2006/2007 rekordenyhe tele után sem lett több kártevõ, mint a 2003-as, 2005-ös vagy a 2012-es nagyon hideg tél után.
Csak a különbség az, hogy a 2006/2007-es enyhe tél után nem volt terméskiesés fagykár miatt, a másik három télen az alföldi barackosokban 60-80-100 %os rügyfagykár keletkezett!!!
Érdemes lenne megkérdezni, hogy -20-25 fokot és rügyfagykárt szeretnének inkább a gyümölcstermesztõk, vagy a +8 fokot?
Más kérdés, hogy 2007 május 2-án voltak tavaszi fagyok, de májusban már olyan állapotban van a vegetáció, hogy a téltõl függetlenül kárt okoz a fagy. Csapadék????
Novemberben a Dunántúlon 100-150-180 mm csapadék esett. Hiába esik most, ha márciustól meg szárazság lesz.
Jó lenne, ha 20 centis hó borítaná a szántót? Felénk olyan szépek a vetések, hogy öröm rájuk nézni, csak úgy zöldellnek, minek rájuk a hó? Ha ilyen idõvel telne el a tél, tökéletesen telelnének a vetések. Olaszországban ilyen vagy ennél enyhébb telek vannak, mégsem sírnak a hó után a gazdák. Valamelyik évben arról cikkeztek az újságok, hogy a folyamatos hóborítottság miatt berohadnak a hó alatt a vetések.
Ha 20 centis hó van, akkor van rá esély, hogy nagy hideg lesz (hó nélkül nincs), aztán lehetne remegni a fagykárok miatt.
A 2012-es februári nagy hidegek (-20-26 fokok voltak) után is az azt megelõzõ enyhe idõre fogták a károkat a gazdák. Közben visszanéztem, a szegedi meteorológiai állomáson a nagy hidegek elõtt 1,5 hónapig majdnem minden éjszaka fagy volt. Januári napállás és éjszakai fagyok mellett nem indul meg semmi a növényekben.
Eddig az enyhe idõ miatt 30-50-70 000 % Ft maradt az emberek zsebében amiatt, hogy kevesebbet kell fûteni!
A lisztharmat, a peronoszpóra, a monília, a tafrina nem fog megszûnni a téli fagyok által, ha pont a kajszi virágzásakor esik, akkor -20-25 fokok után is lesz monília. Csak épp kajszivirág nem lesz!
Millió érvem van millió adattal és példával, csak egy ilyen cikk nem elég minden érv és adat közlésére!"
Sokan kérdezték ma tõlem, nem lesz-e böjtje ennek az enyhe idõnek!?
Erre azt mondtam, hogy ha pont ellenkezõjébe fordul az idõjárás, akkor természetesen lehet böjtje, de még van esély rá, hogy nem lesz böjtje!
Észak-Amerikában már nincs rá esély, ott megvolt a böjt.
Persze ez is árnyaltabb, mert ha bejön egy hideg 3 hét múlva, és lesznek fagykárok, ráfogják a megelõzõ enyhe idõre, mint 2012 februárjában, hogy meg voltak már indulva a fák.
A szatymazi õszibarackosban -25 fokokat mértek.
Hát ott nem kellett megindulva lenni semminek!
Jött még egy tavaszi fagyhullám vagy kettõ, aztán nem maradt semmi!
A legkevésbé számított az, hogy enyhe volt-e a december-január vagy sem!
De ha végig enyhe maradt volna, akkor más lett volna a leányzó fekvése.
Végezetül 2010. február 14-én fényképeztem õt:
Ott sétálgatott a havon meg sütkérezett a napsütésben!
Két ilyen éjszaka után Link Link
Nem tûnt úgy, hol el akar pusztulni a hidegtõl!
A Zalai Hírlapban megjelent cikkel kapcsolatban néhány gondolat röviden, mert félig alszok már!
Igen, valóban nagy merészség kiállni olyan gondolatokkal a nagyvilág elé, amik homlokegyenest szembe mennek az emberek által eddig tudott dolgokkal.
Volt már részem egy-két ilyen akcióban, eddig egyikbe sem buktam bele.
A MetNeten volt régebben egy vita a fagyzugokról, a mérõállomások elhelyezésének problematikájáról, amit zalai példákkal próbáltam bemutatni, eleinte kevés sikerrel.
Sõt!
Nulla sikerrel, senki nem értette mit akarok kihozni belõle, pedig olyan emberek olvasták a hozzászólásaimat, akik konyítottak valamit a meteorológiához.
Aztán azóta szépen lassan bebizonyosodott, hogy nekem volt igazam!
Akkor is ki mertem állni ország-világ elé vele, pedig egyedül voltam mint a kisujjam.
Most is ki merek állni bárkivel vitázni errõl, mert millió adattal és érvvel tudom alátámasztani az állításaimat.
Ezen az érvek és adatok nélkül bárki hihet bármit meg lehet véleménye bárkinek, igazság csak egy van!
Hogy a gazdák rettegnek az enyhe tél miatt?
Kérdezzétek meg azokat a gazdákat, mi a véleményük a "Duna lehúzza!" , a "Tisza lehúzza!" meg a "Mura lehúzza!" típusú dolgokról, amirõl Ti tudjátok, hogy marhaságok!
Így van ez a kártevõkkel, meg a hótakaró hiányával, meg a többi dologgal együtt.
Ha a kártevõk jobban elszaporodnának ilyenkor, enyhe tél után, akkor Olaszországban fû nem maradna egyik évben sem, mert ott a telek ilyenek vagy még enyhébbek.
Meg ember sem maradna, mert az enyhe idõben gombamód szaporodó betegségek kiirtanák a népet!
Az egyik Somogyi Hírlapos cikkben a gazdák a havat, a hótakarót hiányolják.
Mi tudjuk, hogy a hótakaró egy derült éjszakán drasztikusan leviszi a minimumokat, emiatt komoly fagykárok keletkezhetnek a hó felett lévõ növényi kultúrákban.
Most, hogy hó és fagy híján a vetések csodaszépek, zöldellnek, öröm rájuk nézni, nem tudom minek kellene a vetéseknek a hó.
A hó sokkal nagyobb potenciális veszély a hótakaró felett lévõ gyümölcsösöknek, mint amennyire a hiánya kárt okoz a szántóföldi kultúráknak.
2012 februárjában itt a szántóföldekrõl levitte a szél a havat, gyakorlatilag kopaszon vészelték át a 2 hétig tartó nappal is -5-10, éjjel meg a -10-18 fokokat.
Mégsem lett bajuk a téli fagytól, az azt megelõzõ szárazságtól õsszel annál inkább.
Az említett Somogyi Hírlapos cikkel jött valaki, amely cikkben a gazdák aggodalmukat fejezik ki, hogy az enyhe tél miatt a kártevõk nem pusztulnak el, meg kellene a téli csapadék, meg a hó meg stb stb stb.
Ezt írtam rá:
"2006/2007 rekordenyhe tele után sem lett több kártevõ, mint a 2003-as, 2005-ös vagy a 2012-es nagyon hideg tél után.
Csak a különbség az, hogy a 2006/2007-es enyhe tél után nem volt terméskiesés fagykár miatt, a másik három télen az alföldi barackosokban 60-80-100 %os rügyfagykár keletkezett!!!
Érdemes lenne megkérdezni, hogy -20-25 fokot és rügyfagykárt szeretnének inkább a gyümölcstermesztõk, vagy a +8 fokot?
Más kérdés, hogy 2007 május 2-án voltak tavaszi fagyok, de májusban már olyan állapotban van a vegetáció, hogy a téltõl függetlenül kárt okoz a fagy. Csapadék????
Novemberben a Dunántúlon 100-150-180 mm csapadék esett. Hiába esik most, ha márciustól meg szárazság lesz.
Jó lenne, ha 20 centis hó borítaná a szántót? Felénk olyan szépek a vetések, hogy öröm rájuk nézni, csak úgy zöldellnek, minek rájuk a hó? Ha ilyen idõvel telne el a tél, tökéletesen telelnének a vetések. Olaszországban ilyen vagy ennél enyhébb telek vannak, mégsem sírnak a hó után a gazdák. Valamelyik évben arról cikkeztek az újságok, hogy a folyamatos hóborítottság miatt berohadnak a hó alatt a vetések.
Ha 20 centis hó van, akkor van rá esély, hogy nagy hideg lesz (hó nélkül nincs), aztán lehetne remegni a fagykárok miatt.
A 2012-es februári nagy hidegek (-20-26 fokok voltak) után is az azt megelõzõ enyhe idõre fogták a károkat a gazdák. Közben visszanéztem, a szegedi meteorológiai állomáson a nagy hidegek elõtt 1,5 hónapig majdnem minden éjszaka fagy volt. Januári napállás és éjszakai fagyok mellett nem indul meg semmi a növényekben.
Eddig az enyhe idõ miatt 30-50-70 000 % Ft maradt az emberek zsebében amiatt, hogy kevesebbet kell fûteni!
A lisztharmat, a peronoszpóra, a monília, a tafrina nem fog megszûnni a téli fagyok által, ha pont a kajszi virágzásakor esik, akkor -20-25 fokok után is lesz monília. Csak épp kajszivirág nem lesz!
Millió érvem van millió adattal és példával, csak egy ilyen cikk nem elég minden érv és adat közlésére!"
Sokan kérdezték ma tõlem, nem lesz-e böjtje ennek az enyhe idõnek!?
Erre azt mondtam, hogy ha pont ellenkezõjébe fordul az idõjárás, akkor természetesen lehet böjtje, de még van esély rá, hogy nem lesz böjtje!
Észak-Amerikában már nincs rá esély, ott megvolt a böjt.
Persze ez is árnyaltabb, mert ha bejön egy hideg 3 hét múlva, és lesznek fagykárok, ráfogják a megelõzõ enyhe idõre, mint 2012 februárjában, hogy meg voltak már indulva a fák.
A szatymazi õszibarackosban -25 fokokat mértek.
Hát ott nem kellett megindulva lenni semminek!
Jött még egy tavaszi fagyhullám vagy kettõ, aztán nem maradt semmi!
A legkevésbé számított az, hogy enyhe volt-e a december-január vagy sem!
De ha végig enyhe maradt volna, akkor más lett volna a leányzó fekvése.
Végezetül 2010. február 14-én fényképeztem õt:
Ott sétálgatott a havon meg sütkérezett a napsütésben!
Két ilyen éjszaka után Link Link
Nem tûnt úgy, hol el akar pusztulni a hidegtõl!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat