Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Tegnap megnéztük a Bágyom-ér eredését (a 2022-es nagy aszály óta mániám lett a kis vízfolyások, patakok becserkészése) Vereben, és csodák csodájára jött a forrásból víz, de nem olyan sok, hogy az már lejusson a Velencei-tóig, már csak kisebb pocsolyák vannak a mederben, meg a mellékágak pláne ki vannak száradva, úgyhogy eddig jól bírta, mert valamennyi víz eddig volt benne mindig (néha nem is értettem, hogy honnan jött ennyi..) és visszafelé kicsit kocsikáztunk a környéken (a mellékágakat is megvizslatva), és pl. Pázmándon ahhoz képest nem is rossz a helyzet, a fű nincs kiégve általában, a napraforgó is jobban néz ki, és a kukoricában is felfedezhető enyhe zöld pasztellszín.... de ha jól emlékszem, arrafelé nagyobb adagok estek le augusztusban, mint nálunk.
Nektek mennyi a havi?
Nektek mennyi a havi?
Igazad van, a Fehér - tó kiszáradása önmagában teljesen megszokott nyár végén. De a fotóimon nem is a tavat, vagyis annak helyét örökítettem meg, hanem az azt körülvevő tájat, amit még sosem láttam ennyire kopárnak, kietlennek.
Egyik, ha nem a kedvenc helyemről van szó, nagyon sokszor járok ki oda. Szeretek ott kicsit lelassulni, gondolkozni, egyedül lenni. Idén nyáron viszont nem jártam ki oda egyeltalán, mert sejtettem, hogy valami ilyesmi fogad majd odakint. De már hetek óta terveztem, hogy mostmár kimegyek és szétnézek, hát elég negatív élmény volt...
Ha már a tavak kiszáradása szóba került, akkor sokkal aggasztóbb, hogy a Kakasszéki-tavak is kiszáradtak. Páratlan élővilága volt, régebben híres gyógyfürdőként emlegették. A horgászok is imádták, állítólag számos vidra családnak is otthont adott.
Egyik, ha nem a kedvenc helyemről van szó, nagyon sokszor járok ki oda. Szeretek ott kicsit lelassulni, gondolkozni, egyedül lenni. Idén nyáron viszont nem jártam ki oda egyeltalán, mert sejtettem, hogy valami ilyesmi fogad majd odakint. De már hetek óta terveztem, hogy mostmár kimegyek és szétnézek, hát elég negatív élmény volt...
Ha már a tavak kiszáradása szóba került, akkor sokkal aggasztóbb, hogy a Kakasszéki-tavak is kiszáradtak. Páratlan élővilága volt, régebben híres gyógyfürdőként emlegették. A horgászok is imádták, állítólag számos vidra családnak is otthont adott.
A képek láttán nekem is a Kazah táj jut az eszembe, viszont a klíma mégis más ott, mivel hosszú zord telek vannak arrafelé, ami hazánban ugye fehér holló kategória! Egyébként a Nyugat- Kazahsztáni éves csapadék kb 300- 400 mm ami kevesebb mint az Alföldön, de ugye az ottani zord tél miatt a párolgás is jóval alacsonyabb mint itt!
Természetesen, a lesújtó látvány ellenére, kissé erős túlzás a "sivatag, vagy sivatagosodás" kifejezést bármiféle értelemben használni a Dél-Alföldön jelenleg zajló, rendkívül gyors és drasztikus szárazodási folyamatra.
Az alábbi drónfotó, szintén Molnár Ábel fényképe, azonban egy kissé árnyalja a képet.
A kardoskúti Fehér-tó kiszáradásában, főleg egy ilyen nyár végén, semmi nagyon különös nincs. Viszont az, hogy ameddig a szem ellát a horizonton, a tágabb környezete is egy augusztus végi, nyugatabbi fekvésű kazah sztyeppe táj képét idézze fel (kis túlzással), az már jól jellemzi, hogy a földrajzi értelemben, a hozzánk legközelebb Dobrudzsában húzódó teljesen fátlan füves puszta (sztyepp) növényföldrajzi/biogeográfiai zónája megállíthatatlanul tör előre észak felé (és vele a sztyepp klíma is). Miközben a Békés megyére (és a teljes Alföldre, a Mezőfölddel együtt) jellemző erdősszytepp (erdős puszta) tolódik fel az Északi-és a Dunántúli-középhegység erdőterületei és erdő klímája helyére.
Dravucz Péter fotográfus, alábbi néhány kazah sztyeppén készült fotója, az ottani nyár végéről és Cassano képei között azért vannak erős párhuzamosságok, hasonlóságok. Így, aki nem járt még valódi sztyeppén, ott valahol érthető a fogalomzavar a sivatagosodással, főleg, ha váratlan gyorsasággal szembesül a táj átalakulásával.
A Fertő tó hasonlat pedig ott sántít kissé, de ezt nyilván te is olvastad már, hogy a 16. századig a Rába és a Rábca is közvetlenül táplálta e legnyugatabbi fekvésű, sekély, erdős puszta tavunkat. Ún. bifurkáció során mindkét folyó vizének egy része a tóba folyt, addig, amíg az egyre mélyülő Duna völgy és maga a duna folyó "le nem fejezte" (kaptura) azt a két oldal ágat. Onnantól kezdve a Fertő kiterjedése, állapota szinte csak a csapadékmennyiségtől és a párolgástól függött, míg előtte soha nem száradt ki. Utna annál többször, ahogy sokszor jelentősen ki is áradt.
De a tó pl. 1860-as évek végi, több évig tartó kiszáradása során a nyílt, vagy kevésbé nyílt víztükör szűnt meg teljesen, de messze nem úgy nézett ki a Fertő tájképe, mint a kardoskúti Fehér-tó és vidéke jelenleg. Inkább az akkori lecsapolatlan Hansághoz hasonlóvá vált.
A jelenlegi békési tájképben nem sok gazda, vagy uradalom talált volna befektetési fantáziát, a felparcellázás és a szántóvá alakítás nem kis költségét és munkaigényét nézve, az akkori gabona konjunktúra ellenére sem...persze az is igaz, hogy arról is volt tapasztalatuk, hogy a Fertő néhány év alatt akár 500 négyzetkilométeres kiterjedést is elérhet...ez a kockázat is(!() erős visszatartó erő volt...
Az alábbi drónfotó, szintén Molnár Ábel fényképe, azonban egy kissé árnyalja a képet.
A kardoskúti Fehér-tó kiszáradásában, főleg egy ilyen nyár végén, semmi nagyon különös nincs. Viszont az, hogy ameddig a szem ellát a horizonton, a tágabb környezete is egy augusztus végi, nyugatabbi fekvésű kazah sztyeppe táj képét idézze fel (kis túlzással), az már jól jellemzi, hogy a földrajzi értelemben, a hozzánk legközelebb Dobrudzsában húzódó teljesen fátlan füves puszta (sztyepp) növényföldrajzi/biogeográfiai zónája megállíthatatlanul tör előre észak felé (és vele a sztyepp klíma is). Miközben a Békés megyére (és a teljes Alföldre, a Mezőfölddel együtt) jellemző erdősszytepp (erdős puszta) tolódik fel az Északi-és a Dunántúli-középhegység erdőterületei és erdő klímája helyére.
Dravucz Péter fotográfus, alábbi néhány kazah sztyeppén készült fotója, az ottani nyár végéről és Cassano képei között azért vannak erős párhuzamosságok, hasonlóságok. Így, aki nem járt még valódi sztyeppén, ott valahol érthető a fogalomzavar a sivatagosodással, főleg, ha váratlan gyorsasággal szembesül a táj átalakulásával.
A Fertő tó hasonlat pedig ott sántít kissé, de ezt nyilván te is olvastad már, hogy a 16. századig a Rába és a Rábca is közvetlenül táplálta e legnyugatabbi fekvésű, sekély, erdős puszta tavunkat. Ún. bifurkáció során mindkét folyó vizének egy része a tóba folyt, addig, amíg az egyre mélyülő Duna völgy és maga a duna folyó "le nem fejezte" (kaptura) azt a két oldal ágat. Onnantól kezdve a Fertő kiterjedése, állapota szinte csak a csapadékmennyiségtől és a párolgástól függött, míg előtte soha nem száradt ki. Utna annál többször, ahogy sokszor jelentősen ki is áradt.
De a tó pl. 1860-as évek végi, több évig tartó kiszáradása során a nyílt, vagy kevésbé nyílt víztükör szűnt meg teljesen, de messze nem úgy nézett ki a Fertő tájképe, mint a kardoskúti Fehér-tó és vidéke jelenleg. Inkább az akkori lecsapolatlan Hansághoz hasonlóvá vált.
A jelenlegi békési tájképben nem sok gazda, vagy uradalom talált volna befektetési fantáziát, a felparcellázás és a szántóvá alakítás nem kis költségét és munkaigényét nézve, az akkori gabona konjunktúra ellenére sem...persze az is igaz, hogy arról is volt tapasztalatuk, hogy a Fertő néhány év alatt akár 500 négyzetkilométeres kiterjedést is elérhet...ez a kockázat is(!() erős visszatartó erő volt...
Még ha sivatagnak nem is, az első szavannának elmegy. Már csak a zsiráfok és az oroszlánok hiányoznak .
Bármelyik spagetti western filmet le lehetne most ott forgatnii. Tényleg sokkoló...ehhez képest itthon az amazonas és környéke van .
Itt sem esett kb 2 hónapja, de közel sem ennyire siralmas a helyzet.. Lassan katasztrófa turisták fogják az általad fotózott helyeket elözönleni. Lehet itt mondani, hogy hatásvadász, kiragadott képek, de sajnos ez a valóság, nagyon-nagyon rossz úton halad a dolog, Magyarország egy nagy része az vártál is sokkal jobban melegszik, aszályosodik.
Ilyen siralmas a térkép errefelé még nem is volt, mióta az eszemet tudom, itt a 2022-es év sokkal elviselhetőbb volt.
Ilyen siralmas a térkép errefelé még nem is volt, mióta az eszemet tudom, itt a 2022-es év sokkal elviselhetőbb volt.
Hát azért ez kemény... mégha a tavakat időnként le is csapolják, azért a hátramaradó iszap (is) fontos az ott élő madárvilág számára, félő, hogy a madárállományban is komoly károk keletkeznek...
Na jó, talán tényleg kicsit túlzó voltam, de hidd el, hogy rendkívül nyomasztó hangulata van jelenleg az ottani pusztaságnak!
35 fok, élénk szél, rengeteg porördög, néma csend. Inkább csak a legyek zümmögését hallottam azon a helyen, ahol máshol pezseg az élet, madarak, nyuszik, őzek nagy számban szoktak lenni Orosháza és Kardoskút között. Néhány képet még megosztok veletek. Nem hatásvadászatból, csak hátha át tudok vele adni valamit.
35 fok, élénk szél, rengeteg porördög, néma csend. Inkább csak a legyek zümmögését hallottam azon a helyen, ahol máshol pezseg az élet, madarak, nyuszik, őzek nagy számban szoktak lenni Orosháza és Kardoskút között. Néhány képet még megosztok veletek. Nem hatásvadászatból, csak hátha át tudok vele adni valamit.