Agrometeorológia
Azt írod: "2*2 az mindig 4". Na ezt se állítanám ilyen biztosan. Lehet korod miatt Te már nem láttad Ferrari Violetta és Zenthe Ferenc fõszereplesével, ennek az ellenkezõjét állító filmet. Link
Túlzott magabiztosság?
Ez nem szubjektív dolog, ezek tények.
Soha nem szubjektív alapokon nyugszanak az állításaim, hanem tényeken.
Az, hogy +3 fokos talajhõmérséklet mellett nem pusztul el semmilyen talajlakó kártevõ, ezt nem lehet sem szerényen, sem túlzott magabiztossággal, sem alamuszinyuszi módon állítani, ez tény.
Mivel millió oldalról körbejártam a témát, így nyilván magabiztosan állítom amit állítok, érdekes lenne nem magabiztosan állítani.
2*2 az mindig 4, ha magabiztos vagyok, ha nem, akkor is.
Ha valaki nekem hitelt érdemlõen bebizonyítja, hogy 2007-ben több kártevõ volt, mint 2012-ben, akkor elfogadom, hogy a kemény tél elpusztítja a kártevõket.
Más kérdés, hogy lehet, hogy 2006-ban sok repcét ültettek valahol, ezért 2007-ben több kártevõ kelt ki, ráadásul ha 2007-ben kevesebb repcét ültettek, akkor a múltévi sok petébõl kikelt sok kártevõ a kevesebb repcetáblán nagyobb pusztítást tud végezni.
Vagy vannak 2-3 évente rajzó kártevõk is, kérdés pont melyik évre esik a nagy rajzás, függetlenül a tél milyenségére.
Szóval sok olyan paraméter van amit vizsgálni kell, de a 2012-es tél után a kártevõk írmagja is ki kellett volna hogy pusztuljon, tessék végigpörgetni 2012-ben január végétõl Link
Nem emlékszek egy cikkre sem, hogy a gazdák hálálkodtak, hogy 2012-ben alig volt kártevõ, és nem kérnek állami támogatást.
A pécsi mediterrán maszlag meg teljesen nyilvánvaló, hogy hülyeség.
Miért lenne Pécsen és a Mecsektõl délre nagyobb mediterrán hatás, mint Barcson, vagy Szigetváron, vagy Szekszárdon, Kaposváron, Baján, Bonyhádon, esetleg Nagykanizsán, Csurgón, Nagyatádon.
A térképen Link elég messze van Pécs a Földközi-tengertõl, a tenger után a szárazföldön ott a Dinári-hegység, majd utána 450-500 km-re van a Mecsek.
Közte ott van Banja Luka, Slavonski Brod, Eszék, Szarajevo, egyik sem mediterrán klímájú, mediterrán klímahatás ugyanannyi van, mint a Mecsekre, vagy még annyi sem, mivel távolabb vannak a tengertõl.
Sarajevo 200 km-re van a tengertõl, mégis olyan havak és hidegek tudnak ott lenni, hogy ihajj, és akkor 500 kmre izoláltan, szigetszerûen egy 10*25 km-es dombon-hegyen meg marha mediterrán minden?
Ugyanmár!
Ez nem szubjektív dolog, ezek tények.
Soha nem szubjektív alapokon nyugszanak az állításaim, hanem tényeken.
Az, hogy +3 fokos talajhõmérséklet mellett nem pusztul el semmilyen talajlakó kártevõ, ezt nem lehet sem szerényen, sem túlzott magabiztossággal, sem alamuszinyuszi módon állítani, ez tény.
Mivel millió oldalról körbejártam a témát, így nyilván magabiztosan állítom amit állítok, érdekes lenne nem magabiztosan állítani.
2*2 az mindig 4, ha magabiztos vagyok, ha nem, akkor is.
Ha valaki nekem hitelt érdemlõen bebizonyítja, hogy 2007-ben több kártevõ volt, mint 2012-ben, akkor elfogadom, hogy a kemény tél elpusztítja a kártevõket.
Más kérdés, hogy lehet, hogy 2006-ban sok repcét ültettek valahol, ezért 2007-ben több kártevõ kelt ki, ráadásul ha 2007-ben kevesebb repcét ültettek, akkor a múltévi sok petébõl kikelt sok kártevõ a kevesebb repcetáblán nagyobb pusztítást tud végezni.
Vagy vannak 2-3 évente rajzó kártevõk is, kérdés pont melyik évre esik a nagy rajzás, függetlenül a tél milyenségére.
Szóval sok olyan paraméter van amit vizsgálni kell, de a 2012-es tél után a kártevõk írmagja is ki kellett volna hogy pusztuljon, tessék végigpörgetni 2012-ben január végétõl Link
Nem emlékszek egy cikkre sem, hogy a gazdák hálálkodtak, hogy 2012-ben alig volt kártevõ, és nem kérnek állami támogatást.
A pécsi mediterrán maszlag meg teljesen nyilvánvaló, hogy hülyeség.
Miért lenne Pécsen és a Mecsektõl délre nagyobb mediterrán hatás, mint Barcson, vagy Szigetváron, vagy Szekszárdon, Kaposváron, Baján, Bonyhádon, esetleg Nagykanizsán, Csurgón, Nagyatádon.
A térképen Link elég messze van Pécs a Földközi-tengertõl, a tenger után a szárazföldön ott a Dinári-hegység, majd utána 450-500 km-re van a Mecsek.
Közte ott van Banja Luka, Slavonski Brod, Eszék, Szarajevo, egyik sem mediterrán klímájú, mediterrán klímahatás ugyanannyi van, mint a Mecsekre, vagy még annyi sem, mivel távolabb vannak a tengertõl.
Sarajevo 200 km-re van a tengertõl, mégis olyan havak és hidegek tudnak ott lenni, hogy ihajj, és akkor 500 kmre izoláltan, szigetszerûen egy 10*25 km-es dombon-hegyen meg marha mediterrán minden?
Ugyanmár!
"Nem annyira bonyolult, sokkal egyszerûbb, csak nem szabad félrevezetõdni a sok sztereotípia útvesztõjében."
De, bonyolult. A túlzott magabiztosság pedig sok sztereotípia csírája is lehet.
De, bonyolult. A túlzott magabiztosság pedig sok sztereotípia csírája is lehet.
Amikor a szúrós csodabogyón fél méteres hó van, felette meg -25,4 fok, akkor a szúrós csodabogyó épp +3 fokban van a hó alatt, és rohadtul nem érdekli, hány fok van a hó felett.
Nem a Mecsekrõl volt szó, hanem "Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor - de csak Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül. "
"Lényeg a lényeg: bonyolult a rendszer, nem lehet fekete-fehéren kijelenteni sem egyik, sem másik döntõ voltát. Vagy éppen "nem döntõ" voltát."
Nem annyira bonyolult, sokkal egyszerûbb, csak nem szabad félrevezetõdni a sok sztereotípia útvesztõjében.
Nem a Mecsekrõl volt szó, hanem "Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor - de csak Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül. "
"Lényeg a lényeg: bonyolult a rendszer, nem lehet fekete-fehéren kijelenteni sem egyik, sem másik döntõ voltát. Vagy éppen "nem döntõ" voltát."
Nem annyira bonyolult, sokkal egyszerûbb, csak nem szabad félrevezetõdni a sok sztereotípia útvesztõjében.
"...(szub)mediterrán klímahatásról beszélni (olyan vonatkozásban, úgy és abban a formában, mint ahogy sokan teszik)..."
Na, ez már elõrelépés. Ezek szerint valamilyen formában lehet. :-)
"a szubmediterrán flóraelemek sem az idõjárás vagy a meteorológiai elemek miatt vannak a Mecsekben, hanem a mészköves talaj miatt."
Részben, persze.
"Próbálj keresni szubmediterrán flóraelemeket a Mecsektõl délre..."
a) továbbra is a Mecsekrõl volt szó
b) próbálj meg -25.4 fokot mérni egy mecseki domboldalon a szúrós csodabogyó tövében
"A mandula sem azért van a Mecsekben, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, mert ott jó neki a klíma, hanem mert szintén mészkedvelõ."
...és természetesen megfelel számára a hely klímája is.
Lényeg a lényeg: bonyolult a rendszer, nem lehet fekete-fehéren kijelenteni sem egyik, sem másik döntõ voltát. Vagy éppen "nem döntõ" voltát.
Na, ez már elõrelépés. Ezek szerint valamilyen formában lehet. :-)
"a szubmediterrán flóraelemek sem az idõjárás vagy a meteorológiai elemek miatt vannak a Mecsekben, hanem a mészköves talaj miatt."
Részben, persze.
"Próbálj keresni szubmediterrán flóraelemeket a Mecsektõl délre..."
a) továbbra is a Mecsekrõl volt szó
b) próbálj meg -25.4 fokot mérni egy mecseki domboldalon a szúrós csodabogyó tövében
"A mandula sem azért van a Mecsekben, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, mert ott jó neki a klíma, hanem mert szintén mészkedvelõ."
...és természetesen megfelel számára a hely klímája is.
Lényeg a lényeg: bonyolult a rendszer, nem lehet fekete-fehéren kijelenteni sem egyik, sem másik döntõ voltát. Vagy éppen "nem döntõ" voltát.
A Mecsekkel és a Mecsektõl délre esõ területekkel kapcsolatban (szub)mediterrán klímahatásról beszélni (olyan vonatkozásban, úgy és abban a formában, mint ahogy sokan teszik) olyan, mint Zabart szubarktikus klímájúnak tekinteni.
Persze JoeJack idõnként "Zabarktisz" néven emlegeti Zabart, de ez a fagyzugfekvésre vonatkozik.
Mint ahogy a szubmediterrán flóraelemek sem az idõjárás vagy a meteorológiai elemek miatt vannak a Mecsekben, hanem a mészköves talaj miatt.
Ha savanyú talaj lenne ott, teljesen más flóra lenne, így könnyen belátható, hogy a talaj nagyobb súllyal esik latba, mint az idõjárás.
Próbálj keresni szubmediterrán flóraelemeket a Mecsektõl délre Sellyén, Sátorhelyen, Beremenden, Egerágon, Kozármislenyben, vagy bármelyik helyen arrafelé, ami nem mészköves és nem domb.
A mandula sem azért van a Mecsekben, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, mert ott jó neki a klíma, hanem mert szintén mészkedvelõ.
Persze JoeJack idõnként "Zabarktisz" néven emlegeti Zabart, de ez a fagyzugfekvésre vonatkozik.
Mint ahogy a szubmediterrán flóraelemek sem az idõjárás vagy a meteorológiai elemek miatt vannak a Mecsekben, hanem a mészköves talaj miatt.
Ha savanyú talaj lenne ott, teljesen más flóra lenne, így könnyen belátható, hogy a talaj nagyobb súllyal esik latba, mint az idõjárás.
Próbálj keresni szubmediterrán flóraelemeket a Mecsektõl délre Sellyén, Sátorhelyen, Beremenden, Egerágon, Kozármislenyben, vagy bármelyik helyen arrafelé, ami nem mészköves és nem domb.
A mandula sem azért van a Mecsekben, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, mert ott jó neki a klíma, hanem mert szintén mészkedvelõ.
Errõl van szó. Alant kategorikusan ki lett csukva a szubmed hatás.
Floo
Ha, meg hi, meg hö... A Mecsek nincs Gyõrben. A Mecsek pont ott van ahol, és éppen ezért lehetséges a délies hatás.
"Semmi köze az idõjárásnak azokhoz a flóraelemekhez, mert Baranya vagy a Mecsektõl délre esõ terület idõjárása semmiben sem más, mint az ország más részei.
Persze Gyõr szelesebb, Zala csapadékosabb, az Alföld szárazabb, de az egymást követõ évek eltérései gyakran sokkal nagyobbak, mint amekkora különbség a térségek között elõfordul."
Ezt csak én érzem ellentétnek? Éppen errõl van szó, a helyi hatások nagyon erõsen befolyásolják a klímát, nálunk ez a "peremhelyzet" (minden itt találkozik) miatt hatványozottan érvényes.
"De ettõl még az a domb nem szubmediterrán."
"...Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék" (Bajor Zoltán)
Az az egy szó elég sokat jelent.
"Ha Tokaj-hegyre vinnél..."
Nem viszek. A növények nem repkednek csak úgy (emberi behatás nélkül persze). Addig terjednek, amíg számukra megfelelõek a viszonyok. Minél inkább távolodunk az "eredeti" hatásoktól, annál inkább lokálissá válik az elterjedés.
Floo
Ha, meg hi, meg hö... A Mecsek nincs Gyõrben. A Mecsek pont ott van ahol, és éppen ezért lehetséges a délies hatás.
"Semmi köze az idõjárásnak azokhoz a flóraelemekhez, mert Baranya vagy a Mecsektõl délre esõ terület idõjárása semmiben sem más, mint az ország más részei.
Persze Gyõr szelesebb, Zala csapadékosabb, az Alföld szárazabb, de az egymást követõ évek eltérései gyakran sokkal nagyobbak, mint amekkora különbség a térségek között elõfordul."
Ezt csak én érzem ellentétnek? Éppen errõl van szó, a helyi hatások nagyon erõsen befolyásolják a klímát, nálunk ez a "peremhelyzet" (minden itt találkozik) miatt hatványozottan érvényes.
"De ettõl még az a domb nem szubmediterrán."
"...Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék" (Bajor Zoltán)
Az az egy szó elég sokat jelent.
"Ha Tokaj-hegyre vinnél..."
Nem viszek. A növények nem repkednek csak úgy (emberi behatás nélkül persze). Addig terjednek, amíg számukra megfelelõek a viszonyok. Minél inkább távolodunk az "eredeti" hatásoktól, annál inkább lokálissá válik az elterjedés.
Ha Mecsek Gyõrben lenne, ott is lennének ugyanazok a flóraelemek.
Semmi köze az idõjárásnak azokhoz a flóraelemekhez, mert Baranya vagy a Mecsektõl délre esõ terület idõjárása semmiben sem más, mint az ország más részei.
Persze Gyõr szelesebb, Zala csapadékosabb, az Alföld szárazabb, de az egymást követõ évek eltérései gyakran sokkal nagyobbak, mint amekkora különbség a térségek között elõfordul.
Muraszemenye szõlõhegyén egy foltban olyan talaj és egyéb körülmények jöttek össze, hogy olyan vadorchidea fajok élnek egy réten, amik az összes botanászt megdöbbentették.
De ettõl még az a domb nem szubmediterrán.
Ha Tokaj-hegyre vinnél a Mecsek "szubmediterrán" flóraelemeibõl, ott is ugyanúgy megélnének, amennyiben a talaj lehetõvé teszi, mivel a Mecsek egyes flóraelemei gyanítom a meszes talaj miatt élnek ott.
Ez a mediterrán hóbort Péccsel és a Mecsektõl délre esõ területtel kapcsolatban gondolom abban is meg kellene hogy nyilvánuljon, hogy melegebb, enyhébb, jobb a klímája.
A téli hidegeket tekintve ez egészen biztosan nem így van, meg máskor sem.
A mediterrán hatást az emberek és szakemberek úgy képzelik el, hogy mivel délen van a tengerhez közel, ezért van ott melegebb, enyhébb, a tengerparti klímához hasonló klíma, sok a füge a térségben, stb stb.
Közben meg a délrõl jövõ "mediterrán levegõ" sokszor le sem keveredik a Mecsektõl délre esõ részekhez, errõl már sokszor írtunk a fórumban Link
Leganyi!
A Mecsek völgyeiben meg hasonló értékeket lehetne mérni, mint a bükki töbrökben.
Nyilván a domborzatból fakadóan a töbrök zártak, a Mecsek belsõ völgyei valószínû lejtenek, de csúnyán hidegek lehetnek.
Semmi köze az idõjárásnak azokhoz a flóraelemekhez, mert Baranya vagy a Mecsektõl délre esõ terület idõjárása semmiben sem más, mint az ország más részei.
Persze Gyõr szelesebb, Zala csapadékosabb, az Alföld szárazabb, de az egymást követõ évek eltérései gyakran sokkal nagyobbak, mint amekkora különbség a térségek között elõfordul.
Muraszemenye szõlõhegyén egy foltban olyan talaj és egyéb körülmények jöttek össze, hogy olyan vadorchidea fajok élnek egy réten, amik az összes botanászt megdöbbentették.
De ettõl még az a domb nem szubmediterrán.
Ha Tokaj-hegyre vinnél a Mecsek "szubmediterrán" flóraelemeibõl, ott is ugyanúgy megélnének, amennyiben a talaj lehetõvé teszi, mivel a Mecsek egyes flóraelemei gyanítom a meszes talaj miatt élnek ott.
Ez a mediterrán hóbort Péccsel és a Mecsektõl délre esõ területtel kapcsolatban gondolom abban is meg kellene hogy nyilvánuljon, hogy melegebb, enyhébb, jobb a klímája.
A téli hidegeket tekintve ez egészen biztosan nem így van, meg máskor sem.
A mediterrán hatást az emberek és szakemberek úgy képzelik el, hogy mivel délen van a tengerhez közel, ezért van ott melegebb, enyhébb, a tengerparti klímához hasonló klíma, sok a füge a térségben, stb stb.
Közben meg a délrõl jövõ "mediterrán levegõ" sokszor le sem keveredik a Mecsektõl délre esõ részekhez, errõl már sokszor írtunk a fórumban Link
Leganyi!
A Mecsek völgyeiben meg hasonló értékeket lehetne mérni, mint a bükki töbrökben.
Nyilván a domborzatból fakadóan a töbrök zártak, a Mecsek belsõ völgyei valószínû lejtenek, de csúnyán hidegek lehetnek.
A Bükknek is vannak olyan fekvésû részei amik mikroklímája szubmediterrán. Meg vannak a töbörök,ahol nyáron is gyakran van fagy (télen hidegebb mint Zabar).
Index cikk Link
"Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor - de csak Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül."
Hát hogyne, szubmediterrán hatású.... Link
A Földközi-tenger hatását úgy gondolja, hogy a mediterrán klíma úgy a Mecsekig benyúlik, de csak Pécsig?
Ma reggel Link
2003-ban -25,4 fok Sellyén, Pécstõl délre.
Sóhaj!
"Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor - de csak Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül."
Hát hogyne, szubmediterrán hatású.... Link
A Földközi-tenger hatását úgy gondolja, hogy a mediterrán klíma úgy a Mecsekig benyúlik, de csak Pécsig?
Ma reggel Link
2003-ban -25,4 fok Sellyén, Pécstõl délre.
Sóhaj!